Üdv mindenkinek!
Nos, gomene' hogy tegnap nem voltam, de rossz volt a netem -.-"
Mostmár
biztos: én álomkórba szenvedek! xD Reggel alig birok felkelni és nem is
igazán tiszta, hogy mit is teszek ébredésem után 30 percig xD A suliban
is hót álmos vagyok és mikor végre haza esek egyből megkajálok és irány
az ágy xP Most tanultam meg, este 8-kor xD
Egyébként
tegnap camoztam I.-val és jól elvoltunk. Azt hittem, hogy én eléggé
fura vagyok de rá kellett ébrednem, hogy vannak nálam 1000x furább
emberek. O.o Bár ez nem zavar. Az elvont figurákat imádom a legjobban.
Néha nehéz velük szót érteni, de ha egyszer megtalálod vele a közös
hangot onnantól kezdve megismerheted érdekes gondolkodás módjt,
stílusát és egyre jobban megnyílik neked :D
Valahogy
nekem nem megy ez a szerelem dolog. Túlságosan félek a felvételitől.
Egyszerűen nem tudok másra gondolni! Pedig még elég messze van, mégis
oly közel...
A
rajzom még mindig nincs kész. Most akarom elkezdeni színezni. Fúúj de
rossz ennek a rágónak az íze... kidobom... hm.... veszek be egy
másikat.... hamm... igen, ez már jobb! :D Khmm...szóval ott tartottaaaaam, hooogy ... izé... nem tudom mit akartam írni x") Mind1!
Elgondolkodtam
valamin... Vajon mi lett volna belőlem, ha egy másik helyen, másik
emberek gyermeke lennék? Bár eleve hülye a kérdés, mert ha ez így lenne
akkor én nem én lennék, de még is léteznék valahol... Legalább is a
lelkem biztosan élne. Csak egy másik ember testében. Vajon hol laknék?
Mit szeretnék? Vajon akkor is rajzolnék? Biztos! A lényem része, hogy
rajzolok. :D Báár ha nem ismertem volna meg 4 évvel ezelőtt az animéket
és nem unatkoztam volna egész nyáron, lehet hogy sose kezdem el ezt az
egészet. S akkor talán még mindig nem tudnám mihez kezdjek az életemmel
vagy nem is érdekelne...? :O Azt mondják a tehetség mindig
megmutatkozik. De mi van ha adott helyzetekben, adott helyen és más
környezetben más emberekkel nem így van? Lehet, hogy ha a szüleim nem
támogatnának maximálisan talán nem akarnék grafikus lenni, csak egy
vasalt hajú pláza cica. Jó-jó nem ítélem el (annyira) a szőke
cicababákat, mert nekik is megvannak a céljaik noha nekik elég egy luxus
kocsi egy (vagy több xD) gigantikus méretű villa, szép ruhák,
kiegészítők, smink, fodrász, körmös stb. A pasi meg úgy is mindegy!
Elvégre nem ritka, hogy egy csinos szöszke (vagy épp barna vagy fekete
is lehet.. :P) összeáll egy 80 éves kőgazdag, kéjenc tatával. Az ilyen
nőnek mennyi esze van már! Ha szerencsés, ügyes és kitanult akkor talán a
papi neki is hagy valamennyit az örökségből, sőt ha naggggyon ügyes
akkor az egészet meg is kaphatja! Bár szerintem bármilyen ember is
voltam ezelőtt nem hiszem, hogy szőke cica voltam...
Nektek
néha nem szokott olyan érzésetek lenni, hogy már jártatok az adott
helyen, holott még soha nem voltál ott?! Mert nekem volt már rá példa...
Szerintem ez azért van, mert előző életemben ismertem azt a helyet vagy
talán ott laktam vagy éppen ott haltam meg. Néha az is eszembe jut,
hogy miként leltem halálom? Talán virág voltam egy csokorban s szép
lassan elhervadtam. Vagy fürge antilop voltam s egy nagymacska
levadászott s tetememből jót vacsorázott. Talán ember voltam, lehet hogy
éppen fiú. Fiúként magamat csavargónak tudom elképzelni. Aki csak a
mának élt, rengeteg helyen járt és sok mindent tapasztalt. Lehet éppen
lány voltam. Talán artista egy cirkuszban. Régen sokszor álmodtam azt,
hogy repülök egy hinta felé. Vagy lehet lezuhantam s úgy leltem halálom.
Ezt tartom a legvalószínűbbnek! Sokszor visszatérő álmom volt, hogy
lezuhanok egy felhőkarcolról. Amikor épp a földhöz csapódnék akkor
felkeltem. Néha még most is visszatér... Bár lehet ennek más jelentése
is, de én így fogom fel a dolgokat.
Tényleg!
A minap olyan szép álmot láttam *-* Anyával Japánba mentünk és mikor
megérkeztünk Tokióba s megláttam az embereket, épületeket akaratlanul is
elbőgtem magam. Egy duci japán kisfiú is pityergett előttem s egymás
kedvére sírdogáltunk. Anya meg csak azt mondogatta, hogy " ne sírj már,
mindenki minket bámul!" S valóban! Sokan megálltak és csak néztek
minket. Ez azonban nem volt rossz vagy zavarba ejtő érzés. Boldog voltam
nagyon is :D Remélem ez az álom nem csak álom marad...
Ja
és még egy fura dolog! Megérzem, ha a család tagjaim közelednek az
otthonunk felé. Apát és anyát is megérzem, de mamát és kereszt anyuékat
is. Ma mosogatás közben mamára gondoltam s hogy milyen régen nem láttam
már, és ekkor lépett be az ajtón. xD Fura dolgok vannak.... :)
Nah
de nem fecsegek tovább! Megyek rajzolni ^-^ Puszi mindenkinek! ♥ Ja és
ha te is éreztél már fura dolgokat vagy vannak hasonló gondolataid én
szívesen meghallgatom :D Írhatsz ide kommentbe is, de ha nem akarod hogy
más is lássa írj nekem e-mailt: adam.lambert.fan@citromail.hu
Bye! C=
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése