2015. november 23., hétfő

Szalcsik után/második felvonás/

Az előző bejegyzés második fele... enjoy. :D

Kövi héten jött az enyém, 14-én. Borzalmas volt az a hét. Hétfőn reggel 6-ra kellett menni a csarnokba próbálni. Tehát már fél6-kor keltem, előtte való este kitanultam a lelkem, sőt még ruhapróbán is voltam és hiába könyörögtünk a tanároknak, nem tették volna át a dolgozatokat másik napra... 7-ig próbáltunk, aztán visszamentünk a suliba. 3 témazárót írtam, amit amúgy nem is lehetne, de szarni bele... xD
Ráadásul Lacival se tudtam egész héten talizni, mert szegény nagyon lebetegedett. :( Érte is aggódtam és persze rossz volt, h pont ilyenkor nem lehet velem. :(
Kedd, szerda szintén tele volt dogákkal és táncpróbákkal, ráadásul veszekedés volt még utolsó pillanatban a ruha miatt, szerdán elrohantunk Écivel érte. Ofő megint bizonyította, hogy nem méltó az ofő megszólításra, aztán kiakadtam, sírtam egy nagyot,Csütörtökön főpróbánk volt, pénteken én már azt sem tudtam, h hol vagyok.. :"D Minden este olyan iszonyatos fáradtan estem be az ágyba, mint még soha.


Végül eljött a szombat. Nem sokat aludtam, Laci már jött reggel, h egy kicsit együtt lehessünk miután egy hétig nem találkoztunk. Persze előtte való este veszekedtünk, mert miért ne.. :"D
Aztán készülődés, indulás. Már jóval hamarabb ott voltunk, aztán bementem, kicsit összeszedtem magam, foglaltam a helyet, amiből megint veszekedés lett... omg.. olyan idegesen találtak rám anyuék, h majdnem felrobbantam X_x

Aztán elkezdődött. Kb 1-1,5 óra szenvedés magassarkúban, a tűzés emelkedett pillanata, utána a közös apa-lánya, barát-barátnő tánc, ami keringőnek volt meghirdetve, de szinte mindenki lassúzott. Nagyon jó volt. :3
Aztán jött a tánc, 3.-ok voltunk. Azt az izgulást előtte. xD Te jó ég. :"D De így visszahallva mindenkinek nagyon tetszettünk. :) Aztán jött a gyertyás rész, amikor kiraktuk a suli logóját meg mellé azt h 30 (mivel 30 éves lett) . Kicsit elrontottuk az alakzatot meg nem csináltuk a koreográfiát, mert mire a gyertyával lassan bevonultunk, a zene rég nem a megbeszélt helyen járt... De azért jó volt. Utána jött a buli része :D Beltéri tűzijáték, lufieső.. Ááá... nagyon élveztem. Annyi veszekedés, izgulás, fáradság és ilyen hamar véget ért... Kicsit csalódott voltam. :)
Végül azért még fotózkodtunk egy sort, de indultunk is haza. Jó éhesen. xD Még szerencse, h Kati mama hozott pogácsát. >< Már este 9-re itthon is voltunk. :)

Lacitól megkaptam a Tűz és jég dala 4. kötetét *-* Benne egy  gyönyörű Ossian idézettel és kaptam egy Raffaellot meg egy cuki levelet :3 ♥
Anyuéktól egy gyönyörű csokrot kaptam, és kereszt anyuéktól is. 

Az a rengeteg veszekedés és stressz végül semmisnek tűnt azután a 4 óra után. Azóta lenyugodtam és visszatért a régi higgadt, dilis énem. Anyuékkal is jól kijövök most már és Lacival se volt semmi azóta. *lekopogja* 

A családi ebédet most szombaton tartottuk, mert nekünk a szűk család is elég nagy. 20-an voltunk itt az ebéden. Nagy volt a készülődés, az izgalom. Kati mama sütött nekem finom sütiket, anya csinált 2 féle fasírtot, francia salátát, krumpli pürét,pogácsát, apa bográcsozott marhapörköltet krumplival és Kati mama hozott még töltött káposztát is. Igazi nagy családi összeröffenés volt ez. Meg persze Lacival is izgultunk, mert most mutattam be mindenkinek először. (jó, mamáékat meg keresztéket ismerte már) 

Összességében szerintem jól sikerült, persze voltak elég érdekes helyzetek, de sokan és sokfélék vagyunk, persze, hogy akadnak gondok... Rengeteg virágot kaptam. Uncsiméktól egy szép kis ezüst láncot egy medállal, amibe a nevem volt belegravírozva kanjikkal. :D Nagyon tetszett, hogy ilyen személyre szabott lett. :) Kati mamáéktól orchideát és fülbevalót kaptam. A többiektől pedig pénzt. 
Délre jöttek és fél5-ig tartott a banzáj. Összepakoltunk, Laci nagyon cuki volt. Nem csak, h hozott nekem csokis sütit, de rengeteget segített pakolni és ez nagyon jól esett. A család nagyon dicsérte, hogy milyen szimpatikus és aranyos. :D Örülök, hogy ők is így látják. :)

Aztán bementünk Debbe, hogy kabátot vegyünk neki és az anyukájának hajszárítót. Én is vittem pénzt, mert telefont akartam nézni. Az enyém lassan 4 éves és nagyon le van már strapálva szerencsétlen. :"D
Sikerült egy nagyon zsír kabátot venni és végül hajszárító és telefon is akadt. Sajnos nem zökkenőmentesen ment a vétel, de tényleg nem tudok ezzel mit csinálni. :( Lacinak nagyon rossz kedve volt végig és teljesen meg tudom érteni, nekem is elment a kedvem mindentől. Esőben, sötétben végül haza buszoztunk. 
A tetőpont az volt, hogy kiderült, hogy a telefonom micro sim-es.. És ez nem volt sehol feltüntetve.. Szóval van egy kurva jó telefonom, csak épp telefonálni nem tudok vele. xD (amúgy egy Navon Mizu M 505-re esett a választásom) Na mind1, megoldom, csak akkor és ott az volt a hab a tortán. Az este további része elég depis hangulatban telt, de aztán aludt rá egyet az emberem és én is lehiggadtam. Utána már minden jó volt. Reggel megint sokáig aludtunk, jó volt megint mellette ébredni. :3 
A mai nap szintén elrohant, főleg csak lustálkodással, de jó volt nagyon :3 ♥ 
Remélem ezek a hetek már nyugisan telnek majd.

Igyekszem hamarosan jelentkezni. 
Addig is legyetek jók, pá! :) 

Szalcsik után /első felvonás/

Üdv! Ez a hónapom nagyon tartalmas volt. Mivel nem akarom az egészet egy bejegyzésbe sűríteni, ezért ketté szedtem őket. :)

Lacinak 6-án volt a Szalcsija. Az előtte való dolgok nem mentek zökkenő mentesen, rengeteget veszekedtünk és sajnos szakítás közeli állapotba is kerültünk. De mire odaértünk, már tisztázódtak a dolgok és minden döccenő ellenére is szuper volt a rendezvény. Jóval hamarabb ott voltunk, csináltunk képeket, foglaltam a helyet. Megküzdöttem érte, mit ne mondjak. :"D
A tűzés epic volt, Lacin annyira jól állt az öltöny *-* Tökre büszke voltam, hogy enyém az a jó pasi ott a sorban :3
A táncok kicsit érdekesek voltak... 2x táncoltak mindent és jóóó hosszúúúú volt. De a Laciéké nagyon tetszett. :D Észre se vettem, hogy 2x táncolták. T_T Az anyukájával kivisítottuk a lelkünket. >o< Különösen tetszett a kék alapon fehér pöttyös csokornyakkendőben. Azt hittem ott a helyszínen megzabálom *3* Aztán már vége is lett. :/
Mi már nem fértünk be a kocsiba, így busszal kellett visszamennünk Debbe és onnan Laciék. 2 busz ment el előttünk, mert annyira tele volt, hogy nem fértünk fel, amire meg igen, az tele volt részegekkel. Debbe érve volt még majdnem 1 óránk a busz indulásáig, így Laci haverjával meg annak a barátnőjével beültünk a mekibe. Végül csak jött az a fránya busz 22:40-kor és sikerült azon is összevesznünk, természetesen egy félreértés miatt. Szerencsére hamar kibékültünk, de nagyon rossz volt. :( Fél 12-re értünk végül hozzájuk. Úgy volt, hogy majdnem a szomszédba lakik egy osztálytársa, aki meghívott a bulijára minket. Nos, ennek is van egy jó hosszú, veszekedős előzménye, de végül csak úgy volt, h megyünk. De annyira el voltunk fáradva, hogy teljesen egyet értettünk abban, hogy inkább irány a jó meleg ágy. >< Másnap sokáig aludtunk és jött a rokonság ünnepelni Lacit, meg tartottak neki egy pótszülinapot (igen, arról se írtam, pedig lenne mit, de egyszerűen túl hosszú lenne. Lényeg az,hogy szegénynek én is elcsesztem, mert összevesztünk előtte kegyetlenül, és utána más is volt, aki miatt rosszul érezte magát.. szóval.. ja. ._.) Ez az összejövetel kevésbé lett olyan bús hangulatú, mint az előtte való héten, szóval végül nagyjából boldogan zárult a szalcsija.
Amúgy anyuékkal is borzalmasan összevesztünk, de végül kibékültünk és most eddig minden szép és jó.

Egy vörös plüss ördögöt vettem neki, mert néha tényleg olyan és mert szereti a Manchester United-et. :) Nem tudom mennyire örült neki, de ennek a plüss szerző akciónak is van egy külön története. Ugyanis sutyiba elmentem azon a héten hétfőn venni neki ajándékot. Meg is vettem, szétrohantam az agyam és a buszvégen egyszer csak odajött hozzám. 2 éve járunk lassan, de soha nem fordult még elő, hogy összefutottunk volna véletlenül a végen. :"D Ehh... >< Gyorsan eldugtam előle az ajándékot, közöltem vele h miért voltam ott és puszi-puszi, irány haza. Komolyan.. .nem is én lettem volna. :"D

De jól sikerült és olyan jó volt látni, hogy ennyire élvezi és beleéli magát. :3 Felszabadult és ettől kicsit én is felszabadultabb lettem. Azt hiszem örök emlék marad ♥ :)

2015. október 28., szerda

Helyzet

Halihó!
Már több, mint egy hónapja nem írtam, de ideje egy kis életjelet adni magamról.
Őszi szünet van csütörtök óta, úgyhogy most kiLacizom magam amíg lehet, mert suli időben nem nagyon jönnek össze a találkozók, főleg ha valamelyikőnk beteg... ._.
Sokat aludtam náluk mostanában. Sajna nálunk nem lehet aludni annyit mert... hát igazából nem tudom miért.
De azért jól telik a szünet. Csütörtökön megnéztük 3D-ben a Hotel Transylvania 2-t. Nagyon tetszett *-* Szerintem jobban élveztem, mint a mellettünk ülő gyerekek. :"D

Közben heves szalcsi lázban égünk, Lacinak nov.6-án, nekem nov. 14-én lesz. Kedden volt próbánk 10-től 14 óráig. Jóóó fárasztó volt. Eleinte egyáltalán nem volt hozzá kedvem, de aztán egészen élveztem és szerencsére sikerült azokat a részeket is megtanulni, amik nem mentek és a végére még vmi egész jó dolgok sülhet ki belőle... Csak az osztályom olyan fura... Nem lesz külön after party. Pedig ha beültünk volna egy kocsmába még én is szívesen elmentem volna, ittam volna egy colát és
fél vagy 1 órát ott lettem volna velük, amíg nem részegek. Sokan nem isznak, de ennyit mindenki megtehetett volna. Nem haltak volna bele és lehetett volna egy közös emlékünk. De hát mit várok tőlük? Igazából már semmit. 9-ben minden olyan klassz volt, aztán valahol nagyon elromlott. Durván kiéleződtek köztünk az ellentétek, amiket főleg a saját ofőnk szított, holott pont hogy össze kellett volna kovácsolnia minket. Pont abban az iskolában kaptuk meg a saját ofőnktől azt, hogy fúj anime, büdös emosok vagyunk és stb. ami az álom sulink volt és nagyrészt azért választottuk, mert reméltük az elfogadást és végül sok elutasításban és gúnyban volt részünk. Sajnos sokat csalódtam a Medgyessyben és már nem félek annyira, hogy el kell innen mennem, sőt már várom is. Eltűnt a varázs, eltüntették belőlem. A rajzi részről meg ne is beszéljünk... Imádok rajzolni, de semmit nem tanítanak nekünk. Úgy érzem 4 éve egy helyben toporgunk és ez a semmi megöl..Csak a szürkeség és az unalom maradt, semmi több. Amit nagyon sajnálok, mert azt hittem a gimis éveim nagyon klasszak lesznek, de nem...
De remélem legalább a szalagtűző jó lesz, hogy valamennyi emlék megmaradjon, ha már a 10 és 11. osztály ennyire rémes volt...

Amúgy vasárnap megyünk Leander koncertre. Sajnos ez az utolsó koncertjük, ugyanis feloszlik a banda, amit nagyon sajnálok. :( A Leander tényleg olyan zenét játszott, amire azt mondtam, hogy ez az enyém. Mintha csak az én szívemből szóltak volna a dalok. Sok mindenen átverekedtem magam miközben őket hallgattam. Így most lesz egy hatalmas űr bennem... megint. Remélem azért találok majd egy olyan bandát, ami be tudja foltozni ezt az ürességet.
De legalább a Road marad és arra is megyünk majd. Sőt, új lemezzel is előrukkoltak. :D

Mostanában egyébként megint egy stresszbomba vagyok. Előjött újra a migrén-pánik kombó.
Nagyon szeretem ._. ♥ Múlthét előtti vasárnap éjszaka iszonyatosan rosszul voltam. Hétfőn nem mentem és kedden sem. Rég fájt már ennyire a fejem, de most bepótolta az éveket... Szerdán is borzalmasan voltam, de menni kellett suliba, mert... mert menni kellett. Elvileg a próba miatt küldött el anya, de én már reggel közöltem vele, hogy nem megyek be táncra, mert csak összeesnék azzal a kemény 3 óra alvással a hátam mögött. Igazából nem is nagyon rémlik mi volt aznap. x"D
Bár azóta is fájdoldál a fejem, még szünetben is,de már feleannyira sem mint vasárnap és hétfőn.

Na, de hogy ne legyen ennyire negatív ez a bejegyzés írni kéne valami jót is. Mostanában elég jól megvagyunk Lacival. 29-én leszünk 22 hónaposak. Azért nem semmi xD És mindig kérdezik, hogy nem unom? De nem. Ugyan úgy szeretem, sőt, valahogy mindig jobban és jobban. Annyira hozzám nőtt már. :3
30-án meg 18 éves lesz. :D Igen. Fiatalabb nálam xD Szegényt agyon szívattam már emiatt, de hamarosan nem tudom majd ezzel cukkolni. ><"

Hátö... próbálok majd még jelentkezni, egyelőre ennyit tudtam összeszedni a mostani helyzetről.

Pá emberek! :)  Szurkoljatok, hogy szalcsin el ne vágódjak xD

2015. szeptember 23., szerda

Csak egy sulis nap...

Halihó!
Tudom, azt írtam tegnap, hogy nem láttok a héten, de viszonylag hamar (negyed 6-körül) hazaértem és gondoltam írok egy kicsit a mai napról.
Első óra tesi volt, így 6:50-kor keltem, mert ilyenkor a 7:40-es busszal megyek, így pont beesek csengetés előtt. Nem kell átolvasni semmilyen anyagot, így nyugodtan mehetek ezzel. :3
Röpizni akartunk, de a drága osztályom nem volt képes arra, hogy beálljon hozzánk, így 3vs4-be toltuk, ami elég béna, mert senki nem szuperhős, nem tud olyan gyorsan helyet változtatni, hogy elérje a labdát. Szóval ez kicsit lehangolt, mert elrontották a játékunkat és ez nem először fordult elő. :/

Aztán eljutott a fülünkbe a hír, hogy nincs kedvük táncpróbára menni és hogy nem jönnek be. A tánctanár meg teljesen jogosan azt mondta, hogy ha 5-nél több a hiányzó, akkor hazaküld.
Nekünk se volt se kedvünk, se energiánk ott lenni és utálok táncolni, de még is megteszem, mert muszáj. Szóval intézkedtünk az ügyben és láss csodát... volt próba... ˇoˇ

De előtte még volt 2 rajzunk, amin aktot rajzoltunk. Szerencsére kis gatya volt rajta xD De nem volt kellemetlen, kínos meg semmi. A srác és mi is tök természetesen vettük az egészet. Szünetben megnézegette a róla készült képeket és tökre megdicsért. Velünk egy idős amúgy, ami kicsit meglepett. :O Bár az volt a vicces, hogy úgy nézett ki, mint valami chibi Asking Alexandria tag. xDDD De szimpi volt, bár kicsit néha sok, de nem akarok előítéletekkel lenni vele kapcsolatban. Sokkal jobb, mint egy lógó mellű, csontos banya. xDD Vicces, hogy 10-be meg tavaly is fakton a női aktnál mennyire hülyén éreztem magam xDD Omg. xD Vagy lehet csak fel kellett hozzá nőni? Csak egy test, árnyékok, színek, formák, de semmi több. :)

A feladat nem volt egyszerű, nagy foltokban kellett gondolkodni és csak 2 színt használhattunk, amik komplementerek. (egymást kiegészítő színek, a 12-es színkörön egymással szemben helyezkednek el, összekeverve őket sötétszürkét kapunk, amik nyugtatják a szemet, így harmóniát teremtenek a képen)
Persze vázolásról szó sem lehet, csak annyi volt, hogy halvány, vizes festékkel odanyomhattunk egy irányvonalat a testnek, meg egy fejet, felsőtestet és lábakat jelző valamit.
De nagyon élveztem *-* Jól esett most festeni,főleg, hogy nem kellett az apró részletekkel is pempecselni.
Ez a mai mázolmányom XD

Ez még egy régebbi szén rajzom Gabiról. Tök büszke vagyok rá a tömérdek hiba ellenére is.:D

A 2 rajznak hamar vége lett (igen, megbontották a 4 rajzórát, ami csodás -.- semmi normálisra nincs időnk. 2 óra az lópikula... .__.) Még volt utána 2 óránk. Ezek után gyorsan ettünk valamit és kezdődött is a tánc, érdekes módon ott voltak azok, akik annyira nem akartak ott lenni... Még jó hogy... -.- Én rá is förmedtem 2 csajra, hogy akkor mi az aranyveretesbűbánatoslófarokért jelentkeztek táncra, ha így állnak hozzá? És csak szájhúzgálást kaptam. ♥ Naaa mind1.
Fél 5-kor lett vége a próbának és most megkockáztattam a közeli buszmeget és jesssz. Elértem egy buszt, amire felfértem ! :O És már negyed 6-körül itthon is voltam.
Apa babgulyást főzött és sütött nutellás palacsintát :3 Nyamm :3

Most épp próbálom magam rávenni, hogy összeszedjem a nyelvtan anyagot a füzeteim hátuljából és leírjam őket rendesen. :"D Ehh.. :'D
Nos, ennyi lettem volna mára.
Páá! :)

2015. szeptember 22., kedd

Rohangálós nap

Yo!
Ritka eset, de nem kell holnapra tanulni, így megejtek egy kis beszámolót a mai napról, mert valószínűleg a héten már nem hallotok felőlem...
A suli része elment, bár azért a mai nap se mondható könnyűnek: német, irodalom, angol, matek, tesi, biosz és töri... Eléggé leszívtak ezek a tantárgyak. Meg az is felvitte bennem a pumpát, hogy tesin próbálhattuk volna a táncot, de az osztály 3/4-e magasról tojt az egészre és nagyon nem haladunk és nem is tudjuk még a dolgokat.. :|

Aztán ma volt megbeszélve a randi a varrónővel. Écivel elmásztunk a Mekibe, mert már 14:20-kor végeztünk és a varrónőhöz csak 16:30-ra kellett menni, de értelme nem volt haza menni, mert jöhettünk volna vissza.. .Meg én vártam Lacit is, mert megígérte, hogy elkísér minket a jó debreceni helyzetek miatt... Nem éri meg kettesével vagy egyedül mászkálni, mert 2 hete megtámadta egy migráns(szerencsére megvédte magát és nem lett baja az én erős emberkémnek) és azóta fokozottan vigyázunk egymásra. Addig megkajoltunk Écivel, megcsináltuk a házit a Mekiben xD és ő még vett egy kávét. Tök gusztának nézett ki,de nem visz rá a lélek, hogy utána órákig rosszul legyek tőle. :"D Maradok a csokinál, attól biztos nem leszek rosszul. ><"

Aztán visszakutyagoltunk a buszvégre és ott felvettük először Renit, utána Lacit is.
Eldzsaltunk a varrónőcihez és kisebb bolyongás után rátaláltunk a lakásra. De még csak 16 óra volt! ._. Letelepedtünk és hülyültünk meg beszélgettünk.
Éci és Laci dobálták egymást vmi fa termésével. Olyanok voltak, mint 2 rossz óvodás xD. De tök vicces volt. Mondjuk az kevésbé tetszett, hogy hol egyikük, hol pedig másikuk húsvér védelme voltam. Két tűz között... nyammm. xD

Aztán fél óra késéssel, 17:00-kor beesett a varrónő és azért ültünk órákat rá várva, hogy kb 15 perc alatt mindent letudjunk. Fincsa volt. :"D
Aztán elváltak útjaink Éciéktől és Lacival elmentünk a Fórumba (eddig a Pláza volt a székhelyünk, de ott fizetős lett a WC, ami elég undorító, mert az esetek döntő többségében nincs WC papír és szappan és a higiéniáról már ne is beszéljünk..).
Összekapartunk egy kis pénzt egy-egy KFC-s szendóra, meg vettünk innit is. Megkértem Lacit, hogy ő vegye meg a kaját, mert utálok ilyesmit csinálni. Tudom, elég gáz, de félénk vagyok :"D *omgbeismertem* És a pénztáros csaj lazán elkezdett vele flörtölni és el akarta csórni a Roados pólóját.. azt a Roados pólót, amit én csináltam neki... Nem feledek r*banc! >> :@
Aztán indultunk is a buszvégre, mert már jócskán elmúlt 6 óra.


Nem volt felhőtlen a hangulat, mert lehet, hogy szombaton szüretelnie kell menni és akkor csak vasárnap találkozhatunk, ami szívás, mert akkor nem tudunk annyi időt együtt tölteni, főleg, ha hétfőre tanulni kell. :( A pénteki találkozás kilőve, kb. 4-5 óra, mire táncról beér Debbe... És max 2-3 órára tudnánk hozzájuk elmenni, de szinte jöhetnénk is vissza. Sajna ez a távolság átka. :'(
Szóval nem voltam túl boldog és még a múltkori ügy miatt is pikkeltem rá. Igazából békülni jött, ki is békültünk, csak hát na... Olyan kevés időnk volt megbeszélni. De legalább nem csak skypeon értekeztünk a dolgainkról. Jó volt átölelni azt a hülye majmot... ♥


Végül fél 8-ra hazaestem. Kiszaladgáltam ma a lelkem. Most biztos van bennem kilométer xD :"D
Ma már csak olvasni fogok, a Királyok csatáját (Trónok harca könyv 2. kötet) *-* ♥
Meg láttam, hogy a sorozat rekordot döntött az Emmy gálán és a szereplők is sok díjat bezsebeltek. :3 Nyufufufuu. Igazából most lenne időm kicsit Vikingezni vagy animézni, de erőm meg nem sok van. Szóval maradok a könyvnél.

Holnap 14:20-kor végzek és 14:30-tól 16:30-ig táncpróbám lesz, ami azt jelenti, hogy fél 7- és 7 óra között fogok hazaesni, mert nem fogok felférni a buszra xD. És elég abszurd ez a 10 perc szünet. Enni sem tudunk annyi idő alatt... Mert ugye ilyenkor a közeli pékségbe megyünk kajáért, nincs kedvem aszalt szendvicset enni. :"D
Minden esetre szép lesz...

Na, oyasumi minna. :*

2015. szeptember 21., hétfő

Dióhéjban.

Ahoy!
Jó rég nem jelentkeztem, hát igen... a 12. kb olyan nehéz, mint amire számítottam és még csak most kezdődik igazán...
Mostanában BJD baba készítéssel próbálkozom, sok szenvedés után be kellett látnom, hogy a home made gyurma nem megfelelő erre. Így befektettem normális gyurmába és már most megdöbbentő a különbség... Majd rakok fel képeket, ha kicsit felvállalhatóbbak lesznek, azért megcsinálni minden egyes porcikáját (főleg a fejét) elég nehéz, főleg elsőre. De tökre élvezem. :D
Lacival megvagyunk, bár megint a cigin hadakozunk... Nem szeretem ha hazudnak nekem. Inkább a fájó igazság, mint a kegyes hazugság. ._.

Korábban rendeztem egy kis ajándékozós dolgot a Facebook oldalamon és kiderült, hogy akinek rajzoltam olvassa a blogot és képes volt minden bejegyzésemet visszaolvasni. Megcsekkoltam a blogját és igazán ízléses dolgokat csinál. :) Jó tudni, hogy a baráti körömön kívül is van, akit érdekel a blogom. Pedig lássuk be, nem túl izgalmas. Főleg mostanában. :"D

Úgy különösebb mesélni valóm most nincs, de gondoltam megejtek egy gyors bejegyzést, hogy lássátok, még élek... Még.... Múlt hét szerdán táncpróbáról csoszogtam hazafele olyan fél 7- körül és nem ismertem meg a szomszédot. xD Meg az utcában rám köszönt vmi csávó, de hát ha a szomszédot sem ismertem meg, akk nyilván halvány lila gőzöm nem volt róla, hogy ő ki lehetett.. Nosss... előferdül az ilyesmi. :"D

A dolgok csak gyűlnek, egyre több minden nyomja az ember vállát. Alig várom, hogy letudjam ezt az évet. ._.
Pfúú... annyi dolgot csináltam mostanában (beteg voltam és volt időm alkotni), de nincs kedvem feltenni őket. Majd egy másik posztban talán... Sorry emberek. Ez van. :P

Na, ennyi lennék most. Design cserét is beígértem, de hát hétvégén se nagyon volt időm semmire. Szóval.. majd. xD Ez lesz mostantól a szlogenem: MAJD.
Azóta vettem a fáradságot és lecseréltem. Nem ez életem designja, de sokat kínlódtam a menüvel. :)

Pá emberek!


2015. szeptember 3., csütörtök

Blog szülinap! :D

Ma 4 éves a blogom! :D És én is ma lettem (ugyan nem 4 de) 18 éves. >< Omg, vén szar vagyok. Ez a helyzet emberek, ilyen az ilyen. :(
Hát a 12. nagyon szívás. .__. Kedden mindenre kiakadtam, sírógörcsöt kaptam... Áh... nagyon félek h mi vár rám a közeljövőben.
Lacival hétfő óta nem is találkoztunk, szegény kényszerpihenőn van, a stressz őt is kikészíti és még el sem kezdődött igazán! ._.
Tegnap azért skypeoltunk egy kicsit (miután áttanultam 12 oldal irodalmat, mert ma feleltünk és írtunk -.-) és megvártuk, míg eljön az éjfél. Olyan cuki volt, hogy a fülembe bömböltette Halász Judit jól ismert nótáját. Nagyon jól esett ez tőle. :D
Tegnap Éci is felköszöntött, egy nagyon szupi Edwardos(FMA) saját készítésű poharat kaptam tőle. *w* Majd teszek fel képeket, csak most lusta voltam fotózni ><"
Ma Petra is felköszöntött, kaptam tőle csokit *-* És egész sok mindenkinek eszébe jutottam, ami jól esett egy ilyen különlegesen szar nap után. xD Anyuéktól kaptam egy gyönyörű rózsát :3

De holnap megyek Laciékhoz és ott alszom. *--* ♥ Ennyi jár egy ilyen hét után. >,< Váá, nagyon arcul ütött a hiánya. Nyár végére szépen rendbe jöttek a dolgaink és ugye mint ahogy azt az élménybeszámolókban is láthattátok igazán jól kijöttünk és szinte el sem váltunk egymástól. Most meg kapásból 4 napig semmi... Fhuu... :(

Nem tudom, hogy mennyire lesz időm a közeljövőben blogolni, de azért igyekszem nem elhanyagolni azt, amit szeretek, csak mert kellenek a fölösleges papírok ahhoz, hogy még több fölösleges papírom legyen. xD

Na, de kicsit a blogról is szólnék, ha már egyszer megélte a 4 évet, ami lássuk be, nálam rekord, hisz én nagyon sok mindenbe belekezdek, csak aztán rájövök, hogy ennyi mindenre nem lesz időm és abba kell hagynom. xD Valahogy a többi weboldalam szép lassan kihalt, de ez még 4 év után is él! És egész jó kis statisztikája is van, hisz a blog számlálója ebben a pillanatban 44817-et mutat.  Összesen 257 hozzászólást hoztunk össze és 265 bejegyzést írtam. De ez a támogatásotok és a visszajelzéseitek nélkül nem ment volna, szóval köszi emberek! :) ♥
Össze akartam ütni egy szülinapi designt, de sajna nem volt rá se erőm, se időm. Viszont új dizi lassacskán kelleni fog, szóval remélem vasárnap le tudok ülni egy kicsit a gép elé és homlokon csókol a múzsa design ügyileg.

Nos, ennyi voltam mára,
ágyő. (vagy kanapé én?  *badumtsss*)

2015. augusztus 31., hétfő

"Ez az utolsó éjszaka és többé nem kel fel a nap..."

Nos, igen. Újabb nyár végi bejegyzés. :( Bár most nem annyira keserű, mint a tavalyi. Inkább csak keserédes.
Vasárnap tartottuk a szülinapom, mert ugye 3-án lesz és addigra totál depis leszek és nem is tudnánk hétköznap megünnepelni. Anyu hívta papáékat és megengedte, hogy itt aludjon Laci. Aminek nagyon örültem, hisz ritka alkalmak egyike ez. Bár azt vettem észre, hogy mostanában jobban ki vannak békülve ezzel. Ideje volt már. Több mint másfél éve járunk. xD
Anyu csak délutánra hívta a vendégeket, így volt időm egy kicsit alkotni. Átfestettem ezt a babámat. Mostanában ez köt le. ><

Utána mentem is be Laci elé Debbe, olyan fél 4-körül. Kaptam tőle bombont meg virágot *-* (meg ugye a Sevenfoldos pólót)
Elpanaszolta a dolgait az úton. Így hozzánk már kicsit felszabadultabban érkezett. Nemsokkal ezután Kati mamáék is megérkeztek. Csak egy valaki hiányzott szörnyen a családi körből.. :'( ♥
De jó volt. Laci kicsit jobban meg tudott most nyílni, elég sokat beszélt. Elmeséltük a nyaralást, mutogattunk képeket.
A kaja nagyon fincsa volt, anya igazán kitett magáért *-* Tortám ugyan nem volt, de én kértem, hogy inkább csináljon egy nagy adag tiramisut, mert a tortát nem szeretem. ><

A legvicesebb jelenet az volt, amikor behívtam őket a szobámba, hogy nézzék meg, mit kaptam anyuéktól (egy scannert) és nagyba dumálok, hogy itt nyílik, itt nyomtat, de papa csak a földet nézi és így szól: "-Milyen hibátlanul raktam le ezt a parkettát." Én próbálkozom tovább mondani a kütyümről a dolgokat, erre bejön Kati mama: "-Ez az első parkettázása papának és milyen szép! Még a sarkok is tökéletesen illeszkednek."
Na, akkor feladtam. xDD Lacival jót röhögtünk ezen. xD
Aztán elmentek és selfiezgettünk anyuékkal. Hát, ott is volt röhögés bőven. xD Szegény Lacit néha sajnálom, hogy ennyire bolondok vagyunk, de úgy tűnik egész jól hozzánk szokott már . xD
Aztán anyu nagy kocka, így fel kellett egyből tenni a képeket Facebookra.
Végül be is esteledett. Szörnyen melegek voltak a szobák, így fél 10 körül elmentünk sétálni. Egy teremtett lélek nem volt az utcákon. xD Még a játszótérre is kimentünk, felmásztunk a játékokra és közben beszélgettünk. Rengeteget tudunk beszélgetni. A nyaralás alatt is állandóan dumáltunk valamiről. Ami jó. Kicsit féltem, hogy 4 nap alatt mondjuk megunjuk egymást, de semmi ilyesmi. Olyanok voltunk, mint egy ifjú házaspár. Hihi *-*

Kb. 1 órás mászkálás után hazajöttünk és a szomszéd háza előtt ez a jóember belelépett egy rajzszögbe. ._. :( Mindig történik vele valami. :( Gyorsan lefertőtlenítettük, sebtapaszt rá és gyógypuszit is kapott.
Végül elszállt az éjszaka is, 11-kor keltünk fel. Ettünk, aztán megint bealudtunk és majd csak fél 3-kor ébredtünk fel újra. Az értelmező kéziszótárban a lusta szó mellett mi vagyunk az illusztráció. xD
Aztán olyan 5-körül elmentünk fagyizni, tök fincsa volt *-* A boltba vettünk inni és rágcsát és kiültünk kicsit a padra. A volt sulimban évnyitó volt. Áh, szörnyű volt belegondolni, hogy holnap mi is.. :'(
Az volt a szerencse, hogy Laci itt volt velem, mert tuti megint olyan depis lennék, mint tavaly. Akkor még bőgtem is. :"D
Bár már nem sokkal ezután mennie kellett, de most bekísértem, mert addig is együtt lehettünk. Végül el kellett válnunk és mindketten hazaindultunk

Hát, ha a nyár első fele is ennyire fantasztikus lett volna, mint az utolsó fele, akkor elmondhatnám, hogy ez volt AZ a nyár. De nem. Mert majdnem szakítottunk és sokat voltam egyedül. Szóval sok jó de sok rossz emlék is fűződik a 2015-ös nyaramhoz.
Nagy aggodalmakkal indulok holnap el, hisz itt az érettségi, nyelvvizsga, vezetés... áh.. De ezek mellett amiatt is aggódom, hogy milyen lesz Laci. Jobban félek ettől, mint az érettségitől. Mert ha megint visszaváltozik olyanná, mint amilyen évvége fele volt, akkor nekünk végleg befellegzett... :( Remélem nem így lesz és minden így marad és együtt válunk felnőtté, együtt ballagunk, együtt maradunk. Mindent ezután is együtt csinálunk.
De ez már a jövő zenéje.

Ég veled 2015-ös nyár. Jöjj minél hamarabb, 2016-os nyár! :'(

Sayonara.

2015. augusztus 29., szombat

Nyár végi nyaralás :D

Figyelem! A bejegyzés hozzám képest is hosszú! Aki nem akarja, hogy kifolyjon a szeme, az ne olvassa el! XD

Ezt is megéltük kérem alássan, hogy Lacit nagy küzdelmek árán el tudtam cibálni nyaralni :D
25-én kedden délután mentünk busszal. Az út kb. másfél óra volt.

Eléggé ki voltam dőlve, mert előző este kemény 4-5 órát aludtam, ami nekem iszonyat kevés. Izgultam, meleg is volt, úgyhogy 3 óra körül tudtam csak elaludni és anya reggel bejött elbúcsúzni 5-körül. Aztán nem tudtam visszaaludni az én drága madaramtól, ugyanis kb 5-től 9-ig folyamatosan
ordítva visított. .__. Én egy piszok türelmes és állatszerető ember vagyok, de akkor és ott ki akartam tekerni a nyakát. Semmi nem segített. Letakartam, akkor is mondta a magáét, bezártam az ajtót, hogy ne lásson és én meg ne halljam, de semmi... Végső elkeseredettségembe bejöttem a belső szobámba, előkotortam a hálózsákom, magamra zártam a 2 ajtót és lefeküdtem a földre aludni. xDDD Just Kykky. :"D De így sem sikerült elaludnom, mert addigra olyan szinten fortyogott bennem a düh, hogy nem tudtam álomba szenderülni.
Végül 9 után az én drága madaram elhallgatott, mert rájöttem, hogy reggel anya elfelejtett enni adni nekik és én ezt megtettem. Utána csend volt és tudtam még pár órácskát aludni.
Utána készülődés és ismét magas pulzus, ugyanis úgy vártam már ezt az egészet, mint egy kisgyerek.

Az úton jókat beszélgettünk Lacival, fel sem tűnt a 1,5 óra. Csak kicsit be voltunk rezelve, mert a busz nem írta ki, hogy hol vagyunk épp, de megoldottuk a dolgot és jó helyen szálltunk le.
Térkép elő, keressük meg a szállást... Ami elvileg csak egy egyenesen és aztán jobbra tartó út lett volna... Hahhaaa...  No .__. Eltévedtünk a melegben, 2 nagy táskával mindketten és egy csávó majdnem elütött minket, de megállt segíteni. Igaz, először külföldinek nézett  minket, de aztán tisztázódott benne, hogy elég jól beszéljük a magyartot. De ezt az utcát nem ismerte, pedig 10 éve lakik Poroszlón... Na, fasza xD
Mentünk, mendegéltünk és egyszer csak felnézek jobbra és

2015. augusztus 22., szombat

Bejegyzés.rar

Ahoy!
Szörnyű mennyire gyorsan telik az idő.
Szerda este Laciék aludtam, bár most későn mentem, mert anya hetek óta ígérgetett meggyszósz (ami jelen esetben most szeder szósz volt) pirított grízzel és sült csirkemellel megvalósulni látszott, így huncutul megvártam, míg kész lesz. Jól bekajáltam a forró cuccból és aztán rohantam is a buszhoz. Fhú, voltam már jobban is .. :"D
Na, de végül megérkeztünk hozzájuk. Tomi tök aranyos volt, kaptam tőle egy tábla csokit. Mivel tudtam, h másnap tartják a szülinapját, így én is felköszöntöttem.
Aztán eltelt az este, a másnap is. Megjöttek a rokonok. Eleinte nem is volt gáz, de aztán tébollyá vált az egész. Omg. Még sose kívántam, h menjek haza Laciéktól, de most imádkoztam. Persze nem Lacival volt bajom, szóval ő is valahogy így volt ezzel... De túléltem/tük. És ezt leszámítva nagyon jól éreztem magam náluk.  :)
Bár a szederszósz adott a gyomromnak, azóta se tudok normálisan enni. :"D Mivel egész nap zuhogott, így 20-án nem mentünk sehova, de legalább Lacival lehettem. Úgy tűnik ezen a nyáron már ez is nagy szó. :"D

Aztán hazakullogtam. Annyira hideg volt, hogy vacogtam és még egy bazi nagy pók is az én hajamba
telepedett bele. De annyira fáradt voltam, hogy arra se volt energiám, hogy visítsak vagy legalább megijedjek. Egyszerűen csak megöltem és lehúztam a wc-n. Mint valami robot. :'D

Reggel anya keltett és elmentünk az Auchanba. Jól esett egy kicsit vele is kimozdulni. Jól elvoltunk. Vettünk kaját, sulira még semmit, mert erősen tiltakoztam ellene. xD Aztán elmentünk a temetőbe és jöttünk is haza. Nem bírom én ezt a frontot. xD Délután olyan 3-tól 7-ig aludtam. Minden egyes porcikám fájt. Ehh... A hasamról meg ne is beszéljünk. Úgy döntött, hogy az Auchan közepén kezd el csikarni. .___. Szerencsére nem lett baj, de elég rossz volt így vásárolni. Aztán persze jobban lettem, de ma se sok mindent ettem. ><

Szóval tömören ennyi az elmúlt pár napról (omg magamhoz képest iszonyat rövid ez a bejegyzés :O)

Végre új Escape the Fate szám! *-*


Na, pá!

2015. augusztus 17., hétfő

Újra együtt :D

Gyáh, végre eljött a mai nap is!
A tegnapot már könnyebben viseltem. Este felhívtam és már akkor itt jártak a közelben. Aztán nem
soká már beszéltünk facebookon is és persze hamar elment aludni, de én annyira be voltam sózva a másnapi találkozás miatt, hogy alig tudtam elaludni és ráadásul megint annyira melegem volt, hogy egy csomószor felkeltem. Álmosan, kótyagosan de boldogan másztam ki az ágyból reggel és mire észbe kaptam már a zsúfolt buszon utaztam. A buszvégnél már a torkomban dobogott a szívem és amikor megláttam köszönés nélkül a nyakába ugrottam. Omg. Olyan volt, mintha évek óta nem láttam volna... T_T

A drága egy fekete zacskót nyomott a kezembe. "Szuvenír"-mondta.
A busz már indult is vissza hozzánk, így ott bontottam ki. Egy Sevenfoldos pólót és egy tábla csokit kaptam tőle *-* Jujj, annyira örülök neki. :3 ♥
Aztán szépen elsétáltunk a postára és a gyógyszertárba, mert anyu megbízott ezekkel. Meghívtam egy fagyira a hűséges kísérgetésért cserébe, aztán vett egy colát és jöttünk is haza. Apa nem sokkal utánunk érkezett, együtt megebédeltünk.
A buszon, a postához vezető úton, a házunkhoz vezető úton, ebéd közben, ebéd után végig csak mesélt. Jó volt hallani a sztorikat. Mutogatott fényképeket is, videót is csinált csak  nekem, hogy meg tudjon mutatni mindent... Nagyon aranyos volt. ♥ Egész nap a sarkában voltam, el sem engedtem szinte.

Így távol lenni egymástól teljesen más, mint mondjuk suli időbe. Mert ugye ott este mindig órákig beszélünk facen vagy ritkán skypeolunk is, néha össze is futunk, de itt... Naponta 2-3 perc telefon meg elvétve 1-2 facebook üzenet és kész. ._. Áh, nem tudom h bírtam ki. :"D Még a netes haverjaimhoz se volt kedvem. Nem is beszéltem velük. Pedig amikor magamra hagyott nyár elején, akkor őket kerestem fel elkeseredettségemben, de most még ehhez sem volt kedvem. ._.

Furcsa mennyire hozzá tud nőni egy ember egy másikhoz. 1,5 éve még idegenek voltunk egymásnak, nem is ismertük a másikat,most meg szinte megpusztulunk egymás nélkül. És minél régebb óta vagyok vele, annál nehezebb távol lenni tőle.
Szinre 180 fokos fordulatot vett a személyiségem. Régen bírtam és vágytam az egyedül létet, lenéztem a szerelmet, utáltam a romantikát, tartottam a férfiaktól, undorítónak találtam a csókot... Most meg.. :"D A régi önmagam rám sem ismerne. De nem bánom. Túl fiatal vagyok ahhoz, hogy egy begyepesedett, magányos, morgós nőszemély maradjak. Az a korszak elmúlt. Persze néha előjön, de már nem az az uralkodó a személyiségemben.

És egyre inkább azt veszem észre, hogy mióta mama meghalt rettegek attól, hogy egyedül maradok. Nagyon nagy űrt hagyott bennem a halála és nehezen tudom kitölteni. Talán soha nem is fog teljesen kitöltődni. De szükségem van Lacira. Jobban , mint valaha, mert szörnyen gyenge vagyok. Próbálok erős lenni, de néha nem megy és olyankor jól esik a kezei között elveszni a semmibe.
Persze ez nem azt jelenti, hogy csak társ függőségből vagyok vele. Ilyesmiről szó sincs.  :)

Nah, megint elkalandoztam... Szóval nagyon jó volt újra vele lenni, de sajnos annyira hamar eltelt ez a nap, hogy szinte nem is hiszem el, hogy vele voltam... :"D Nem akart elmenni, de sajnos most nincs más választása.. :/
Hát, lehet, hogy ő a támaszom, de most az elkövetkezendőben nekem kell az övévé válnom és vele együtt küzdeni, támogatni és segíteni amiben csak lehet...

Nos, ennyi lettem volna mára. Pá!

2015. augusztus 16., vasárnap

Helyzet jelentés

Yo! Rég nem írtam.
Lassan vége a nyárnak, bár nem sok mesélni valóm volt, így inkább hanyagoltam a blogolást. Nos, névnapomon ott aludtam Laciék. Kicsit mérges voltam rá, mert nem jött ki elém a buszmegbe és
 nem tudtam mire vélni ezt. Azt hittem elfelejtkezett rólam. Így hát elég morcosan érkeztem meg hozzá, aztán kiderült, hogy a virágárus elsz@rta az időt és épp, h csak haza estek Tomival az érkezésem előtt. Kaptam egy gyönyörű rózsát és egy Targaryen medált. Nagyon örültem neki és a haragom is elszállt. Laci hirtelen kitalálta, h aludjak ott, ami vicces volt, mert ugye nem vittem magammal semmit, de megoldottuk. Került ruha, fogkefe meg minden, szóval no problem. :)
Egész sokan felköszöntöttek a családból, meg kaptam pár köszöntést facebookon is.
Aztán nem nagyon emlékszem már, hogy mit csináltunk még azon a héten. Azt hiszem találkoztunk még 1x vagy 2x.

A kövi héten Laci már utazott Timóékhoz Pestre 4 napra. Elég elcsigázott voltam ettől. Szörnyen szomorú voltam, h 4 napig nem nagyon lesz ember, aki hozzám szóljon és haragudtam is, amiért így itt hagy és 4 napot elpocsékol az amúgy is kevés együtt  töltött időnkből. Mert ez a nyár nem rólunk szólt, az tuti. Szerintem többet voltam itthon egyedül, mint vele. Ami nagyon rossz érzés, mert tavaly egész nyáron sülve-főve együtt voltunk és mivel már egymásnál aludhatunk, ezért én hülye, naiv abban reménykedtem, hogy le se szakadunk egymásról.
A nem túl sok élménybeszámolós blogbejegyzés is mutatja, hogy nem olyan lett ez a 2 hónap, mint amit vártam. A szeptembertől pedig egyszerűen rettegek. Nem akarok érettségizni. Olyan macerás. Amúgy is kevés időm lesz, de így... Ott a nyelvvizsga, el kéne kezdeni a kreszt is... Áhh... Tébolyda.
És nem vagyok megelégedve a nyárral. Úgy érzem pocsékba ment egy csomó része. Nagyjából a 3/4-e. :(
Persze voltak jó pillanatok is, de azt hittem ez lesz életem nyara, a nagy betűs nyár, amire 80 évesen majd sajgó derékkal a karosszékben ülve sóhajtozva gondolok vissza. Haha... no. ._.

Laci csütörtökön utazott és kedden ott aludtam náluk. Jó húzás volt ez tőle, mert lehet sejtette, hogy miként is gondolok erre a 4 napos dologra és ha utazás előtt sem találkoztunk volna, tuti eldurran az agyam. De így harag helyett iszonyatos szomorúságot éreztem. Szerda este nem akartam elengedni,

2015. július 30., csütörtök

Pedig azt hittem, hogy rövid bejegyzés lesz... :"D

Üdv!
Pár napja nem írtam, gondoltam jelentkezem, hogy még is mi újság mostanában velem.
Múlthét szombaton pizzázni voltunk. Elvileg 8-an lettünk volna, de 5 embert is elég volt összekaparni. :"D Na, mind1. A pizza hatalmas volt, de finom, a felét ott is hagytam,de becsomagolták és hazahoztam. Mikor hazajöttem anyuék egyből rávetették magukat a madárlátta, hideg, szétrázott pizzára. xD
Miután tele lettünk elmentünk biliárdozni. Sajnos csak 40 percünk volt rá, mert ment a buszom, de tök jól éreztük  magunkat. Timót búcsúztattuk, mert ezen a héten Pestre költöztek.

Aztán itthon voltam pár napot és kedden Laciék aludtam. Tök jól éreztem magam. :D Este Laci, Tomi és én virslit sütöttünk, aminek az lett a vége, hogy én nem voltam éhes, mert az anyukája előtte tömött meg minket, de Laci csak utána jajjveszékelt, hogy ő bizony sütni akar. xD Ezért, hogy én se maradjak ki a buliból címszó alatt megsüttette velem a virslijeit. :"D Nem kértem, de azért katonázott nekem és csak megettem végül egy virslit. Fhúúú, nagyon tele voltam.
Aztán kimentünk  kicsit kémlelni a Holdat Tomi teleszkópjával. Még sose láttam ilyen közelről. Nagyon szép volt :D Megkívánja tőle az ember a sajtot. xDD
Aztán a szerdai napot is ott töltöttem és a 19 hónapot is megéltük együtt. :D ♥ Egy óra körül kikecmeregtünk az ágyból és ettünk vmit, aztán később elkecskéztünk a boltba és bevásároltunk a hamburgerhez (ami csak félig volt hamburger, mert zsömlébe tettük a cuccot, de így is nagyon finics volt *w*) és vettünk egy-egy jégkrémet is, amiket útközben meg is ettünk. :)
Nagyon gyorsan eltelt ez a 2 nap és már itthon is voltam olyan 21:40-körül.
Anyu megvárta míg hazaérek, megölelgetett és be is ájult az ágyba.

Ma olyan fél12-körül ébredtem fel arra, hogy Lacimaci leesett a földre és az orra koppant. Már tudtam mi fog következni és hogy nem fogok tovább aludni. Risa egyből elkezdett üvöltve csipogni és abba sem hagyta, amíg kómásan  meg  nem vakargattam a fejét. Ez egyfajta hagyomány nálunk. :') Ez van ha az embernek papagája van. ><
Reggeli után meg akartam nézni, hogy a tableten egy játékban kikelt-e már az új sárkányom, de nem fogta a WiFi-t. Egyből megijedtem, hogy omg elromlott a tabom, de aztán gyanút fogtam és megnéztem a modemet... Természetesen se net se tv nem volt. Na, fasza.
Megtudtam, hogy az EON szerelt valamit és el is baszta a UPC kábeleket, amit elvileg már javítottak.
Ismerem én ezt... úgyhogy becsoszogtam a szexi csíkos zoknimban anyuék szobájába és egy széken egyensúlyozva az orchidearengeteg mögötti könyveket próbáltam elérni a polcról. Végül egy Szilvási műre esett a választásom, az Egymás szemében-re. Korábban már el kezdtem olvasni, csak akkor anya nyomtatta ki nekem, mert pdf-be töltötte le vmi oldalról. Csak hát volt, hogy kicsit furák lettek az oldalak. Össze is keveredtek... szóval abbahagytam , mert olvashatatlan volt. xD Pedig akkor is tetszett.
De Libri antikvárból megvettem a múltkor és itt volt a megfelelő alkalom, hogy elkezdjem. Nagyon tetszik eddig. Szeretem az 1970-80-as évek könyveit, mert valahogy tetszik a hangulatuk, a tárgyak leírása. Meg hát a szüleim akkor születtek és nőttek fel, szóval kicsit nosztalgikus is.
Olyan este 7 után visszajött a netem. De egész nap olvastam és még szemüveggel a fejemen is majd kifolyik a szemem. xD De szerintem még éjszaka neki állok, mert ez tipikusan letehetetlen könyv. :D

Nos, ennyit rólam.
Remélem hamarosan megint lesz mesélni valóm. Addig is ágyőő.. vagy ágyén :D (badummm tssssss) xDDD

2015. július 23., csütörtök

Strandolás 1000-el :D

Üdv!
Most így jobban belegondolva a cím nem túl jó, hisz egy ezresből még a jegy sem jön ki. xD Ami kicsit elszomorító, főleg, hogy a Nagyerdei Szabad Strand egy lepukkant kommunista maradvány és a villamos is 600 Ft-ba fáj. Szóval, hogy bejuthass egy lepukkant strandra, majdnem 2000 Ft-ot kell perkálnod és akkor még nem költöttél semmi másra, csak a villamosra és a belépőre... Hát ez Magyarország. xD
Na, de ne legyünk ennyire anyagiasak (ha már egy nap 9 óráért 3840 Ft-ot kerestem xD) inkább nézzük a jó oldalát: az élményt!
Elég nehezen akart ismét összejönni a dolog, mert szombatra terveztük ezt a kiruccanást és egyben Timó búcsúztatását, de a köpönyeg.hu szerint hétvégére eső jön. Természetesen megint egy csomó félreértés tisztázása után végül Timó csak eltolta a hátsóját a saját bulijára xDDD Jött Laci ,Ágota és Tomi is. :)

A reggelem megint jól kezdődött. Lassan készülődtem, mert ráértem volna. Ha nem derül ki az utolsó percben, hogy semmi nincs itthon. Szóval gyorsan elszaladtam 40 fokban a boltba. Összedobtam a kajám, elpakoltam és már siettem is a buszhoz. Még lett volna 6 percem a busz érkezéséig, amikor már majdnem a megállóban jártam a busz szépen elhúzott mellettem. Maratoni futás vette kezdetét fél 12-kor a legnagyobb melegben  a sulitáskámmal a hátamon. De végül elértem. ._. Nem értem... Vagy 10-15 percet késnek, vagy 10 perccel korábban jönnek... Miért nem lehet időben odaérni a buszoknak?! Elég felháborító, főleg, hogy az ember fizeti a drága bérletet... -.-

Naaa, de haladjunk tovább...
Végül háromszori összeaszalódás, megperzselődés, elolvadás után elértünk a fürdőbe. Most viszonylag sokan voltak. Tavaly elég hülye időbe mentünk és rettenetesen fáztunk. A medencék se voltak felengedve, de most minden ment ezerrel, kajás standok, hullám medence.. :D
Fhúú... nagyon régóta vágytam már a strandra *w*
Egyből bele is vetettük magunkat a medencébe, ami szerencsére most nem meleg vízzel volt feltöltve, hanem pont kellemes volt. :3
Kakasviadaloztunk(akaratom ellenére :"D) és a fiúk majdnem kitörték a kezem. És itt lett vége a "mókának" mert szépen meghúzták a bal karom, nyakam, hátam... Szóval az egész baloldalam fájt ._. Persze megint én voltam az ünneprontó, de olyan durván tudnak játszani.. ._.

Aztán túltettük magunkat ezen (bár még mindig fájtam xD) és ettünk egyet. Utána meg röpiztünk. Kihívott minket 2 izomállat. 5 vs 2. És így is eléggé tartották magukat...
Aztán eltelt a délután a pancsolással. Gothával napoztunk is kemény 15 percet. Aztán mindenki vett egy kis strand kaját is, mert úgy nem strand a strand, ha nem veszel legalább egy lángost/hamburgert/hotdogot . :)
Egy kis emésztés után röpiztünk tovább. Csak most 5-en osztottuk el magunkat 2 csapatra. Lacival ketten voltunk és nyertünk. :D Tök jó volt. :D ♥ Igaz, néha olyan halálos ugrásokat vágott le csak azért, hogy a labdát visszaüsse, hogy nézni is fájt. xD Tiszta homok volt már a végén. >o<

És már 18:45 volt. A strand meg 19:30-kor zár. :( Úgyhogy  még lubickoltunk egy kicsit és már indultunk is haza. Tök szomorú voltam, mint valami óvodás, hogy el kell menni. :(

De nagyon jó volt, kicsit leégtem, de semmi vészes... Remélem még megyünk, mert már most szívesen visszamennék pancsolni a jó hűvös vízbe. *-*

Ennyit a tegnapi élmény beszámolóról. :) Ma itthon vagyok. Lacival egy kis pihit tartunk, mert tegnap takarosan lefárasztottuk magunkat. ><

Nah, ennyit mára. Pá! ^^

2015. július 21., kedd

Csak lazán :D

Yo minna!
Újra itt vagyok. xD Kíváncsi vagyok, hogy meddig fog tartani ez a hűű de nagy aktívkodás. ><
A mai reggel kicsit vészjóslóan indult, ugyanis a tegnapi popcorntól meglehetősen rosszul voltam. Olyan állott íze volt.. Nem szeretem annyira a mozis popcornt, mert ki tudja mióta állhat ott és nagyon sós (pedig én elég sósan étkezem) és nagyon túl van ízesítve. De hát milyen a mozi popcorn nélkül? Egy kis szenvedést kibír hébe-hóba az ember. xD
Szóval ma itt volt Laci. Tök jól elvoltunk. Kitalálta, hogy nézzük meg a Lecsót. Oké. Letöltöttem, a DVD-m szerencsére lejátszotta, úgyhogy ágyból néztük, tök kényelmes volt. C:


Csak közben jól megéheztünk, 2 óra is elmúlt már mikor vége lett a mesének. >< Anyu vett pizzát, de egyet kevésnek találtam, úgyhogy elmásztunk a sarki boltba és vettünk még 1-et. Betettem a pizzát a sütőbe és vártunk türelmesen 15 percet. De benyúltam és a pizza fagyos volt, a sütő meg hideg. Persze... elfelejtettem beállítani a hőfokot és az meg le volt véve 0 fokra. xD Nem is én lennék. xD
Laci ment és haldoklott tovább az ágyamon az éhségtől és a hülyeségemtől, de végül csak elkészült az a pizza és jóízűen ettük meg. ><

Aztán elrepült a délután. Kis csendes volt minden, de jól esett most ez így. Aztán 5 óra körül bealudtunk és csak 6:44-kor keltünk fel. Laci busza meg 6:34-kor ment.. xD Szóval megint bekísértem, mert megint ülhetett volna ott egy órát. Nem is mi lennénk. xD De jó volt. Elmentünk a főtérre fagyizni. :3 Szeretek vele fagyizni. Bár jobban belegondolva mindent szeretek vele csinálni, csak együtt legyünk. >//o//< ♥
Fagyizásból visszafele jövet egy hangos tucc tucc zenére lettem figyelmes a közeli kereszteződésnél.
Na, vajon ki integetett nekem egy piros suzukiból úgy ülve, mintha menő lenne? Na, ki? Na, ki? Hát persze, hogy az én szívemcsücske angoltanárom. :"D Odaintettem neki a fagyimmal és utána kiröhögtem. xDDD
Végül ezután a sokkhatás után visszamentünk a buszvégre és ott el is váltak útjaink. :( ♥

Hazajöttem és a kutya szája be nem állt egy jó ideje. Süncsaládunk van, akik úgy döntöttek, hogy mászkálnak egyet az udvarba mert miért ne? :"D Apa az első kis sünit a  kutya szájából szedte ki, de szerencsére semmi baja nem lett. Hátra vitte a kertbe, de kb 15 perc múlva Ed ismét talált egyet. Apa egy vödörben őt is hátra vitte. Anya meg állandóan felkelt az őrült csaholásra, úgyhogy ebből logikusan az következik, hogy le kell ülni enni fél 12-kor, mert ha már aludni nem tud, akkor legalább egyen valamit. Apa is leült enni, én meg csak beszélgettem velük. :'D

Holnap strandolunk *-* Jön Laci, Tomi, Timó és Gotha is *w* Már nagyon várooom :3 Olyan régóta el szerettem volna menni a strandra. Kb. azóta vágyom oda, hogy az első erősebb tavaszi napsugár megcsillant az ablakomon. (mily' költői vagyok) :D Szóval be vagyok zsongva, mint egy kisgyerek karácsonykor .*Q*

És egy mai naphoz illő dallal búcsúzom XD


Nah, gondolom holnap is tartok élmény beszámolót.  Addig is pá és jó8!

Rajzözön :>

Tudom, túlbuzgó lettem, de a másik bejegyzésbe nem akartam beletenni őket, mert ugye elég sok szabad időm volt mostanság, így termeltem jó néhány rajzot. Plusz vállaltam is pár ingyen rajzot az Art clubosoknak és persze új karakterem is született. És még a múltkor csak félkész Himitsu-t sem mutattam még meg, ami természetesen időközben elkészült. :)
Nah, szóval, idő rendi sorrendben: /kattints rájuk, ha nagyobban is szeretnéd őket megtekinteni/

Itt a kész Himitsu. Tudom, kicsit csicsás lett, de az alkalmi ruha miatt szerintem még belefér. :) Paint tool Sai-al készült. :)

Több, mint egy év különbség. Kicsit finomodott a stílusom és reálisabb is lett. 

Estelle. Rya Diamond karaktere. :) Egész büszke vagyok erre a rajzomra, sokat gürcöltem vele annak ellenére, hogy csak A/5-ös méret. Színes cerkákkal készült.
 Rya deviantartja: http://ryarenpaw.deviantart.com/

Randomkodás. Nevenincs karakter. Csak a tónusozást gyakoroltam vele. :) 2B, 5B, 8B grafittal készült. :) 

Egy szexi Himitsu. Nem igazán dolgoztam ki, csak rálöktem pár színt. :) Paint tool Sai-al követtem el.

Szintén ingyen rajz, kérésre. Ő Rei, GazeRei karaktere.Szintén színes ceruza rajz.
GazeRei devije: http://gazerei.deviantart.com/

Új karakterem, Shira. Himitsu segítője. Akvarellel készült. Bővebb leírását megtaláljátok itt: http://fav.me/d91n77z


Mint azt láthatjátok tényleg egész sok rajzot csináltam mostanság. :)
És a szokásos duma: kérlek ne használjátok fel őket, ne tüntessétek fel sajátotokként! Köszi. ^^
Akit érdekel, itt megtalálja az összes rajzom : http://kykkyhimitsu.deviantart.com/gallery/

Nyah, ennyi volt ez a rajzrovat.
Páá! :D

2015. július 20., hétfő

Egy jó kis nap :)

Háj evribádi! :D
Nos, ahogy tegnap említettem, elmentünk Lacival és a tesójával mozizni. Tök jó volt, a Minyonokat néztük. Én személy szerint nagyon jókat röhögtem rajta. Bár mint sok mese, ez is részben a felnőtteknek szól, mert azért van benne rengeteg olyan utalás, amit egy gyerek nem érthet. Szóval egész jól meg lett csinálva, bár azon kiakadtam, hogy a piramist csak egy sima kőépületnek ábrázolták, holott fénykorában a piramisok tetejét sokszor egy aranytömbbel zárták le, ami megadta a végleges piramis formát. Magát az épületet pedig hófehér márvány lapokkal fedték vagy épp más borítást is kaphatott, de semmiképp nem voltak olyanok, mint most. Ezen háborogtam is egy sort, Laci csitított le. xD De összességében jól ki lett találva, bár néhány poén kicsit túl sokszor el lett már sütve az évek folyamán a mesékben, de azért tényleg lehetett élvezni. :)

Aztán biliárdoztunk egyet. Vagyis az túlzás, mert főleg csak ők ketten játszottak. A felénél kiszálltam, mert nem készültem arra, hogy utána biliárdozunk, szóval elég rövid ruha volt rajtam és zavart, hogy be kellett dőlni... Meg persze mindig elrontottam mindent és inkább nem tettem tönkre a fiúk játékát. De élvezet volt nézni őket, tök jókat nevettem. :)
Végül ők vettek egy kis kaját a Burger King-ben és már mentünk is a buszvégre, mert el akartam érni a 20:30-as buszom. Kicsi féltem volna egyedül ülni a buszmegben, mert ugye az ő buszuk 20:50-kor ment, az enyém pedig következőleg csak 21:05-kor jött volna. 15 perc egyedül ülés egy lánynak Debrecenben elég veszélyes, főleg így este fele. Tudom, hogy a csapból is ez folyik, de itt tényleg sok a menekült és sokféle ember mászkál a városban, még úgy is belénk kötnek, ha ott van velem Laci... Nem hogy egyedül... Szóval nem kell ezt tovább magyarázni. Szépen feltettek a 20:30-as buszra és még sötétedés előtt itthon is voltam. :)
Tök jó kis nap volt a mai. Minden egyes percét élveztem. ^w^ Végre tényleg kijelenthetem, hogy nyár van! :D

Na, de amúgy még nem írtam meg a dolgozós "élményeimet", azokat hamarosan pótolom és még akarok egy bejegyzést írni, vagyis inkább bejegyzés sorozatot... :) Szóval próbálok kicsit aktívabban blogolni, mert ahogy elnéztem a bejegyzéseimnek a számát az elmúlt években, elég gyorsan zuhanó tendenciát mutat. Szóval próbálok kicsit javítani ezen. ^^ Meg hátha lesznek most már ilyen kis élményeim, amiket boldogan megoszthatok veletek. *Q*

Szóval hamarosan megint jelentkezem. További szép estét mindenkinek! :)

Ideje élni... :)

Yo!
A kiakadásom után kicsit rendeződtek a dolgaim. A barátaim nemtörődömsége mellett Laci nemtörődömsége jobban zavart. Lehet, hogy neki fel sem tűnt, de nagyon csúnyán és nagyon sokáig elhanyagolt. Ha lehetett volna rá alkalma, hogy találkozzon velem, akkor sem tette. Eszébe se jutottam és tudom, hogy nem volt egy hétig netje, de nem is nagyon keresett. Mikor vissza is jött, akkor sem változott semmi. A legnagyobb szégyen az, hogy Isozakival és a többi netes haverommal többet beszéltem, mint vele... És ez kezdett nagyon kiborítani. Igazából az előző bejegyzés ennek a kiakadásnak a gyümölcse. Sokáig rágódtam ezen a dolgon. Volt rá majdnem 2 hetem. A nyár felén lassan túl vagyunk, de komolyabb dolog még nem történt velem. Jó, a múlt héten voltunk lagziba és akkor 3 napig együtt voltunk, de utána azt éreztem,hogy kb el lettem felejtve. 
Már semmi sem volt olyan, mint régen. Mintha elidegenült volna tőlem. Nekem nincs túl sok olyan ember az életemben, akikben nagyon megbízom, így az a pár igazán fontos ember nagyon meghatározza az életem. 
Szóval itthon ültem és rajzoltam, animéztem és ennyi volt eddig a nyaram. Kétségbe voltam esve, mert ennek kellene a legjobb nyárnak lennie, egyszer 18 az ember... 
Tegnap végül elrángattam Debbe, hogy megbeszéljük a dolgokat, mert ezt így már nem tudtam volna tovább folytatni. 

Persze megint hoztam a formám. xD A lagziba vettem egy új papucsot és tök kényelmesnek bizonyult. Nosza, felvettem megint. Hát ez egy hatalmas baklövés volt. Olyannyira kikezdte a lábam, hogy menni alig bírtam. A 2 kislábujjamon hatalmas vízhólyagok jelentek meg, de ha csak ennyi lett volna...A talpamon 2 óriási vízhólyag alakult ki. Nagyon fáj. :( Szóval elsántikáltam vele a Plázához és ott vett nekem egy másik papucsot, mert nem bírta nézni, ahogy szenvedek. :"D Ez nagyon jól esett tőle. Aztán  tudtuk beszélni és beismerte, hogy elhanyagolt.
Aztán már jól érjött a megbeszélés része... kiakadás, veszekedés, sírás és kibékülés. 
Szerencsére megeztük magunkat együtt. :) Elmentünk a mekibe, vettünk egy-egy Happymeal menüt
A bal oldali a Lacié, a jobb oldali az enyém :3
és volt velük minyon *-* Olyanok voltunk, mint két ovis, de nagyon élveztem, hogy ismét a régi köztünk a légkör. 
Aztán már el is telt a délután, ő hazament a 20:50-es busszal, de én nem úsztam meg ilyen könnyen. xD Mostanában szeretnek késni a buszaim olyan 10-15 perceket. De kicsit durva volt, hogy a 21:05-ös 21:20-kor gurult be a megállóba, mert lerobbant és pótló busz jött helyette... Közben meg felhívtam anyut, hogy jöjjön már ki értem a buszmegállóba otthon, mert nagyon fáj a lábam. Apa jött ki és nem hozott magával telefont,  így nem tudtunk neki szólni, hogy kb. 20 percet fogok késni. :"D Szegény ott ült a kocsiban, de megérkeztem és életmentő volt. Majdnem elájultak olyan szép látványt nyújtott a lábam. xD
Nem is én lennék...
De utána még skypeoltunk is *-* Nem is tudom mikor skypeoltunk utoljára úgy, hogy Laci hívott engem. :3 Olyan jó volt. ><

A virágcsokrom *-* ♥
Ma is találkoztunk. Ő jött hozzánk. Csak már 8 után felkeltem, mert takarítottam és anyuék menni akartak a temetőbe. Mondtam, hogy várjanak meg. Gyorsan elkészültem, el is mentünk. Rendbe tettük mama sírját és már 10 óra volt. Laci busza 10:10-kor ért be Debbe, szóval felvettük a buszvégen. Anya látta a buszba ülni és azt is látta, h virágot hoz nekem.
Én persze egyből lehurrogtam, hogy biztos csak a függönyt fogja, mert szokása abba kapaszkodni.xD De nem :O Tényleg virágot hozott. :) Olyan jól esett. Tökre örültem neki. Mint a kiskutya a csontnak kb. xD
Egész nap semmit nem csináltunk szinte, de olyan jó volt egy napot együtt tölteni. *w* Még aludtunk is egy jó nagyot. Aztán eljött a búcsú ideje. Természetesen a buszom megint 15 perce késett, így lekéste kapásból az ő buszát. Számítottam erre, szóval bekísértem, mert csak egy óra múlva jött neki a következő. Elsántikáltam vele a fagyizóba. Vett nekem fagyit. *o* 
Aztán mentünk is haza. 

Fura, mert egy ilyen napot tavaly nyáron szinte minden nap átéltem vele, de most ez tök különleges volt. És még mindig félek, hogy ez csak egy kis ideig fog tartani... Még meg kell szoknom újra, hogy fontos vagyok neki és hogy figyel rám. El kell hitetnem magammal, hogy minden a régi lesz. Remélem menni fog és tényleg egy jó kis nyár elé nézünk..

Holnap megyünk vele és a tesójával moziba. :3 Remélem jó lesz ^^
Na, de ideje lenne ágyba bújni így fél 3 tájba.
Oyasumi! :) 

2015. július 17., péntek

Csepp a tengerben...

Kicsit elkiabáltam ezt a nyár dolgot. Megint teljesen egyedül vagyok. Kicsit unom már, h mindig nekem kell felkeresnem az embereket, mert amúgy leszarnak. Mindenki elvan a maga kis világában, csak én ezekbe a világokba nem kapok helyet és szerepet. Vagy ha nagy kegyesen be is engednek, akkor is egy idegen vagyok. Néha úgy érzem magam, mintha nem is a Földről jöttem volna. Mindenhol csak egy idegen vagyok, sehol nem találom a helyem. Vagy ha épp megörülök, h na most megvan, akkor valaki egyből kitúr.
Egy jelentéktelen homokszem vagyok csupán, a világ észre sem venné ha eltűnnék. Minden menne tovább, meg sem állna semmi és senki egy pillanatra sem. Ezek szerint vannak, akik örök magányra születtek. Vagy csak túl mély érzésűek a felszínes kapcsolatokhoz...?!
A választ nem tudom, de talán nem is akarom tudni. Az túl magányos lenne.

Maradok továbbra is Egy unatkozó, magányos Shinigami...

2015. július 6., hétfő

Végre nyár! :D

Ééés igen! Július 3-án pénteken 4 órakor hivatalosan is vége lett a 3 hétig tartó passiómnak. Azért rólam is írhatnának valami szent cuccot, az én szenvedéstörténetem 3 hétig tartott! Na, de viccet félre téve nagyon vártam már ezt a pillanatot. Az idő is nekem kedvez, elvégre míg dolgoztam, szinte végig rossz idő volt. Szerintem a melós sérelmeknek egy külön bejegyzést adok, mert túl  hosszú lenne ez így egyben a mai nappal.
De először is kezdjük a szombattal. Végre találkoztunk Lacival. *-* Bár nem indult szerencsésen a reggel, ugyanis elaludt a lelkem, vagyis nem keltette a telója, így egyedül mentem be hozzájuk, holott az volt megbeszélve, h nálunk leszünk. Na mind1. Kicsit haragudtam, de ha nem pont most történik ez csak nevetek rajta egyet...De ennek ellenére nagyon jó volt újra látni, mert nagyon csúnyán összevesztünk a héten és persze még akkor kibékültünk, de a békeölelés és puszi csak napokkal később valósulhatott meg. Békés, lustizós szombatunk volt.

Aztán vasárnap nem találkoztunk, mert a debreceni menekülttábor előtt tüntetést szervezett a Jobbik és arra jön Laci busza és nem mertünk kockáztatni.  Szerencsére nem lett semmi baj, de pont akkor volt a tüntetés, amikor ment volna haza vagy én jöttem volna tőlük.
Sajnos ő még a héten dolgozik, de ma tudtunk találkozni, mert holnaptól kezdik a melódiát.

Ma 10-kor futottunk össze a buszvégen és elmentünk a Plázába Timónak egy LoL-os bögrét csináltatni szülinapjára. Enyhén megperzselődtünk, mire odaértünk, egy órát kellett várni, mire megcsinálják a bögrét, szóval addig lézengtünk meg ettünk egy-egy Mcflurry-t a Mekiben.
Aztán betévedtünk az Alexandrába. Nézelődtünk és kiszúrtam egy akciós Gustav Klimt naptárt. *-* 1300-ról volt 670-re leakciózva. Felcsillant a szemem, egyből meg is akartam venni, de Laci megelőzött. Olyan aranyos volt, hogy megvette nekem. :3 Jajjj, nagyon jól esett és nagyon örültem neki. Miután kifizette és távoztunk a boltból, egyből a nyakába ugrottam. Én amúgy is mindennek tudok örülni, de ha még olyat is kapok amit szeretek és olyantól akit szeretek annak 3x jobban örülök *---* Jaj, meseszép az a naptár *-* Már itt díszeleg a falamon. :3
Nah, de vissza a földre...khmm... szóóval kész lett a bögre, elperzselődtünk Laciék. A buszon természetesen nem volt klíma, csak ablakot nyitottunk, de kb semmit nem jelentett. .__. És még egy cigány csávó is ott bűzölgött mögöttünk. Elég kemény utazás volt. Aztán leszálltunk, megaszalódtunk a betonon, aztán a forró homokon lépkedve megégett a talpam, mert csak egy kis szandálba mentem.. Áucs. xD

Fél 1 volt, mire Laciékhoz értünk. Ettünk, ittunk, kicsit feltöltődtünk és már ültünk is bele a medencébe. Természetesen én 40 fokban is képes vagyok fázni a vízben. XD De amúgy nagyon jó volt és jól is esett a hűsítő víz. Kicsit napoztam még, amíg a fiúk ölték egymást a medencében, aztán bementünk. Szerintem mindketten kaphattunk egy kis napszúrást, eléggé ki voltunk. :/  Még aludtunk is egyet. Nekem borzasztóan fájt a fejem. .__. Eléggé le is égtem és ráadásul a szanda megint kikezdte a talpam és a bazi nagy vízhólyagom mellé nőtt még egy, hogy ne legyen szegény magányos. ._. :"D xD

Aztán el is érkezett az indulás ideje. Laci kihívta Timót, hogy odaadjuk az ajándékokat. Természetesen kiégett rajtuk. xD Aztán meg hazament mindenki és úgy kb. ennyi még a nyaram. :) ♥

De lesz mit mesélni, mert szombaton megyünk Laciékkal lagziba. Ott is biztos zajlani fog az élet. De már tökre várom. Főleg azt, hogy Laci ki legyen öltözve. *w* Aztán elvileg végre megvalósul az első kettesben töltött közös nyaralásunk is. :) Remélem most  már minden zökkenő mentesen zajlik majd, mert eddig eléggé veszekedősek voltunk és én nem szeretnék már többet vitázni. Jó lenne élvezni a nyarat. Végre. :'D

Amúgy mostanában újra rajzolok. Csináltam egy ceruzarajzot egy rajzversenyre. A srác saját karaktereit kellett lerajzolni. Kicsit mazochista vagyok 9 óra meló után még kb. 4-5 órát rajzolgatni. Mert természetesen a határidő előtti éjszaka szenvedtem össze. xDD
Hát ilyen lett. A karakterek Reno Art tulajdonai. !

Ez pedig egy készülő félben lévő Himitsu.
 Egy új technikát próbálgatok a Paint Tool Saival. :) 



Nyah, mára ennyi a mesedélután. Hamarosan érkezik a munka "élmény" beszámoló.
Páááá. :D

2015. június 28., vasárnap

1,5 év ♥

Hát eljött ez is. Vagyis csak 29-én lesz 18 hónapja, hogy együtt vagyunk, de mivel melózunk mind a ketten, így a hétvégén ünnepeltük meg. Örülök, hogy jól sikerült, mert volt néhány vitánk előtte. Mostanában eléggé egyedül érzem magam, kicsit mellőzve. Ez néhány ember esetében nem hat meg, de ha már a hozzám közel állók is hanyagolnak, az nagyon ki tud akasztani. Sajnos ez az egész nem mostanában kezdődött, csak ugye most ért be. Sokat voltam egyedül és szeretek is egyedül lenni, de az egyedül lét és a magány két nagyon különböző dolog és a magányt nagyon gyűlölöm. Persze ez az embereknek fel sem tűnik, max annyiban nyilvánul meg, h rosszabb a kedvem, de ilyenkor iszonyatosan lehangolt vagyok. Meg aztán ha senki nem is volt itt mellettem, akkor mama valahogy mindig beállított hozzánk. Ami persze néha idegesítő volt, de amúgy meg nagyon szerettem ha itt volt. És már ő is eltűnt. Csak egy maroknyi ember az, akik igazán ismernek és közel is engedem magam hozzájuk és az ő figyelmükre szükségem van. Ebből a maroknyiból még kevesebb lett és azóta még jobban rettegek attól, hogy egyedül maradok.
Szükségem van egy bizonyos mennyiségű hátszélre ahhoz, hogy előre tudjak haladni a nagy szembe szélben.

Hát remélem Lacival kicsit rendeződtek a dolgaink. Ő is egy ilyen erős hátszél nekem és ha gyengébben fúj, azt nagyon megérzem. Lehet, hogy ez önző dolog, de az embernek néha muszáj támaszkodnia valakikre. Persze, a szüleim is itt vannak és szerencsére mindenben támogatnak. :)

Nah, de a hétvégéről...
Szombaton 11-ig aludtam , aztán felkeltem és elkezdtem muffint sütni Lacinak, mert hát még is csak 1,5 év... Venni nem nagyon tudtam neki semmit, mert kemény 1000 Ft-om volt és az kellett a buszra.
De szerintem ennek is örült. :) (remélem ><) Szóval kb. 2 óráig sütögettem, mert nem elégedtem meg a sima csokis muffinnal, csináltam bele krémet meg vettem rá színes torta díszt és egy szív alakú nyomóformával kiszedtem a közepét, beletöltöttem a krémet és rászórtam a díszt. :) Tök büszke voltam magamra. xD Aztán gyors készülődés és a 15:35-ös busszal már mentem is hozzá.
Olyan jó volt újra látni. *-* A meló miatt hétvégente találkozunk és hét közben nem sokat beszélünk, így a viszont látás pillanata mindig nagyon jó. :3
Rengeteget beszélgettünk és le nem szakadtunk egymásról. Kb. csak annyira váltunk el, míg a másik elment WC-re. xD Az anyukája rendelt bőségtálat, ami tele volt hússal meg rizzsel és sült krumplival. Hát mi úgy tele ettük magunkat, h majdnem kidurrantunk. Ennek örömére még hajnali egykor is újra neki álltunk. Mert miért ne? :D xD

Megnéztük az Útvesztőt. Hát... az eleje még tetszett, de aztán semmi eredetiség nem volt benne. Eleve a Siratók annyira bénák voltak benne... xD Na, mind1. Azért egynek elment.
Fhúú.. volt dél is mire felkeltünk. Kivételesen ő volt fent hamarabb és hiába piszkált, nem is vettem észre. Kicsit ki voltam dőlve. :"D A meló sokat elvesz az energiámból meg az életkedvemből. :') Nagyon nehezen telnek a napok, szinte nem is érzem néha,  hogy telik az idő. 9 óra nagyon hosszú, főleg ha az ember annyira le van szabályozva, hogy még beszélgetni se nagyon lehet. -.- Tavalyhoz képest szörnyen sok minden változott és sajnos a rossz irányba.. :/ Szerintem lényegesen kevesebb fizut is kapunk majd... Csak teljen már eeeeel T_T Az tuti, hogy többet nem jövök ide dolgozni.. ._.
Majd a végén csinálok egy összeállítást a