Tankcsapda koncert, évforduló és évösszegző

Yo!

Mint azt ígértem az évben utoljára jelentkezem egy bejegyzéssel. Tegnap volt a debreceni Tankcsapda koncert a Főnixcsarnokban. Igazából nem sok kedvünk volt menni,  mert a dolgok még mindig nem mennek valami jól itthon és Laciéknál is vannak gondok, így pont nem volt olyan hangulatunk, hogy na mi most kitomboljuk magunkat egy koncerten. De hát ajándékba kaptuk a jegyeket, szóval illett elmenni.
A TCS 21:15-től lépett fel, így még volt időm átugrani Lacihoz lecuccolni. 5-re értem oda hozzájuk és a 4. évfordulónk alkalmából meghívott egy gyrosra a közeli étterembe. Nem volt a legjobb ötlet elfogadni a meghívást, mert előtte tejbegrízt ettem és ez így koncert előtt összeért a hasamban a gyrossal és hát nem voltam túl jól. :'D Közben átadtuk egymásnak az évfordulós ajándékokat. Laci egy videóval készült, amiben a közös képeinket vágta össze a Harry Potter zenéjére és még ezeket a cukiságokat kaptam tőle:

Én pedig egy páros mjölnires karkötőt készítettem magunknak az uncsi horgonyos mintájára. :D

Ezután indultunk is vissza Debrecenbe a koncira. A Főnix dugig volt, a WC előtt minimum 20 percet kellett sorba állni, de hát muszáj volt mindenkinek kivárni a sorát.
Mire mindenki végzett már csak kb. fél óra volt  a kezdésig. Laci elment venni magunknak egy palack vizet, ami miatt jól kinézték a pultnál. A közönség fele már ekkor csatak részeg volt. :'D
21:15-kor pontosan kezdődött a koncert és nagyon menőn volt tálalva az egész. A forgó színpad is király volt, mindenfelé repkedtek a szikrák, lángok stb. Jól nyomták a fiúk is, 27 számot játszottak el ezen a több, mint 2 órás koncerten. A küzdőtér teljesen tele volt, nem is lehetett rendesen elférni a tömegtől. Igazi heringparty volt, de élveztük. Mondjuk most is voltak részeg idióták, de szerencsére most elkerültek minket és egy nyugisabb társaság gyűlt össze körülöttünk.
A két ráadás közben viszont valamelyik paraszt a nyakunkba dobta a sörét, ami Laci fejéről egyenesen az ölembe pattant, így mindenem-még a táskám-is úszott a sörben. Ekkor nagyon felhúztuk magunkat és inkább kijöttünk, ami nem is volt annyira rossz ötlet, mert békésen el tudtam menni a mosdóba és a kabátunkért sem kellett egy órát állni a ruhatár előtt.
Velünk volt még Tomi és az ő haverja, Ádám, így Laci anyukája eljött értünk. Fél 12-kor lett vége a banzájnak. Az anyukája nagy nehezen felszedett minket és mire elkászálódtunk hozzájuk már 1 óra volt. Mire mindenki megfürdött már 2 is elmúlt és hát fel voltunk dobva, szóval mire el tudtunk aludni 3 óra lehetett. Ma 1-kor keltünk, annyira el voltunk fáradva. Persze egy kortyot sem ittunk a vízen kívül, de így is nagyon kikészültünk. Fájt a lábunk, a hátunk és a nyakunk és persze sípolt a fülünk. xD De megérte, tényleg nagyon jó koncert volt és kicsit meg is könnyebbültem, mert kiadhattam a bennem felgyűlt feszültséget.
Úgyhogy ez a koncert jó kis megkoronázása volt az évfordulónknak. :) ♥

Ma még hazajöttem, hogy az évben még lássam anyuékat, de holnap megyek vissza Lacihoz és nála töltöm a szilvesztert. Szerettünk volna valami programot, de mivel mindenkinek az a célja, hogy csontrészegre igya magát, így nem igazán sikerült semmit kitalálni. Na, majd lesz valahogy. :)

Ejtenék pár szót a blogról is:
Az oldal idén ünnepelte a 6. születésnapját és nem állok meg jövőre sem! :D
Igaz, hogy voltak kisebb-nagyobb kihagyások, de ez bármelyik blog életében előfordul. Minden hónapban igyekeztem 1-2 bejegyzést közzé tenni azért.
Jelenleg 74952-n áll a látogatás számláló, 360 bejegyzés van összesen és ebben az évben 43-at írtam,  302 db hozzászólást írtatok és 6 db design volt az oldalon.
Köszönöm, hogy itt vagytok velem és nyomon követitek az életem folyását! Kíváncsi lennék, hogy van-e olyan rejtett olvasóm, aki esetleg már hosszabb ideje itt van velem, de én nem tudok róla? :D

Ez az év elég jól indult, viszonylag sok helyen és rendezvényen voltunk. Oszake, PlayIt, egri nyaralás, Campus, Tiszadob és szerencsi Csokifesztivál, Tankcsapda koncert.
Sajnos az utolsó pár hónap tragédiával zárult és még mindig érezteti a hatását. :(
Remélem a jövő év nem tartogat semmi rosszat és kicsit összeszedhetjük végre  magunkat a családommal, mert az nagyon ránk férne már... :/
Viszont ebben az évben olvastam messze a legtöbb könyvet: összesen 36-ot! És rengeteget is kaptam, szóval egy igazi könyvmoly évet tudhatok magam mögött. :D

Teljen jól a szilveszteretek és B.Ú.É.K. mindenkinek!
Viszlát 2017!

Karácsony második felvonás

Hali!

Az előző bejegyzésemben a 24-i napot taglaltam, most ejtek néhány szót a 25. és 26-ról is.
25-én 2 órára voltam hivatalos Laciékhoz, így viszonylag korán kellett kelnem. Már hetek óta fáj a gyomrom, de az utóbbi napokban tetőzött a fájdalom. Lehet, hogy a stressz  mellé még elkaptam valami kis bacit is, mert párszor ment is, de igyekeztem magam kikupálni és elég nehéz volt nem bezabálni a hagyományos karácsonyi ételekből. Mindenesetre sikerült megállnom(persze sokszor nem is kívántam az ennivalót). Mikor megérkeztem már Laci mamái ott voltak, aztán szépen lassan megérkezett mindenki, vagyis szinte mindenki. Minden családban van egy két olyan ember, akiket ha 2-re hívsz minimum 3-ra jönnek, de most felül múlták magukat, ugyanis a 2 órából fél 7 lett! :'D
Már mindenki unta egymást, mindenki szeretett volna elmenni, de hát meg kellett várni őméltóságáékat. :'D
A legkiakasztóbb az volt, hogy mindenki azt remélte, hogy nem jönnek, mert a kisfiukat akkor hozták ki a kórházból a rotavírus okozta kiszáradás miatt. Laci amúgy is minden ilyet összeszed és utána 2 hétig megy a hasa, én alapból rosszul voltam, úgyhogy nagyon örültünk amikor betoppantak...
Na, de végül csak eltelt valahogy, 8-kor ment el az utolsó ember. Lacival annyira lefáradtunk, hogy csak ültünk és néztünk ki a fejünkből.
Persze még a vendégsereg megérkezése előtt megtörtént az ajándékozás. Laci örült  a külső winyónak és én megkaptam A gyűrűk ura könyvtrilógiát gyönyörű, új kiadásban. Úgyhogy ezen a karácsonyon összesen 8!! könyvet kaptam. xD Áh, nem is vagyok könyvmoly vagy ilyesmi... :"D
Nem is tudom hirtelen melyikkel kezdjem, legszívesebben mindet egyszerre olvasnám. *--*

Itt vannak a kincseim:

És készítettem egy montázst a 3 fő könyvespolcomról. A változatosság gyönyörködtet. Azt hiszem ez a kép mindent elárul rólam. :D

Nos, visszatérve a karácsonyozáshoz... miután mindenki elment, kicsit kipihentük a rokonok okozta fáradtságot, már indulhattunk is hozzánk, ugyanis 26-án reggel 9:40-kor már útra készen voltunk.
Kicsit álmosan, de megérkeztünk hozzánk. Délre voltunk hivatalosak nagyanyámékhoz, mi fél 12-re értünk ide. Megtörtént itt is az ajándékozás, anyának vettük Lacival közösen 2 könyvet, apunak meg egy halas mintájú dobozt, amibe édességet raktunk és vettünk bele egy csukázó úszót szerelékkel. Szerintem örültek az ajándéknak, Laci a Tankcsapda jegy mellé még kapott pár energiaitalt. :)
Ezután mentünk nagyanyámékhoz. Ezelőtt talán egy héttel beszéltük meg, hogy ma ott leszünk Lacival és tudunk menni hozzájuk, erre mikor tegnap odamentünk nagyanyám közölte, hogy ő nem várta Lacit...De mindegy-mondta ő- van kaja... A legkínosabb rész az volt, amikor közölte, hogy hát ő nem vett semmit Lacinak,  mert nem tudta, hogy jön... Végül is csak egy hete beszéltük meg...-.-
Az egész szitu nagyon hülyén jött ki és láttam Lacin, hogy rosszul esett neki. Főleg, hogy én az ő nagyszüleitől kaptam ajándékot, az enyémtől 4 év alatt még soha egy darab csokit nem kapott... (Y)
Én is pénzt kaptam, nem hiszem el, hogy ne jutott volna neki egy ezres egy kis borítékba. De nagyanyámat nem igazán izgatta az ügy, letudta a szokásos hülye dumájával és felőle az ügy elrendeződött. Felőlem viszont nem, mostanában sok olyan dolgot tett/mondott amit soha nem leszek képes neki megbocsátani, és ez a dolog elég erősen a mezőny elején helyezkedik el, szeretet ünnepe ide vagy oda...
Nem is időztünk túl sokat ott és jönni is kellett, mert nagyanyám olyan olajosan főz, hogy általában egy ebéd után sort állunk a WC előtt. Nem ettem sokat, szinte semmit, de így is ment a csodálatos főztjétől a hasam.
Úgyhogy megint sikerült totál hülye helyzetbe hoznia és eddig se túl sokat látták Lacit, de ezután még annyit se fogják. Nem fogom elvárni, hogy egy ilyen után egyáltalán rájuk nézzen... ._.

Szóval így telt a karácsony első és második napja. Tegnap este már nagy depiben voltam, mert ma reggel a 10 órás busszal mennem kellett programozni a tanárhoz. Képzelhetitek mennyi kedvem volt hozzá. És nála a 2 óra sosem annyi, valahogy mindig fél órával tovább beszél a kelleténél...
Tudom, hogy ez segítség, de attól még utálom és reggel meg is fájdult a hasam az idegtől, ha csak a programozásra gondoltam.
Laci jött velem, így hamar el kellett válnunk, pedig olyan ritkán van lehetőség arra, hogy nálunk legyünk. .:(
Végül csak túléltem valahogy azt a 2,5 óra tömény borzalmat és 2-re értem haza. Azóta csak ténfergek, semmihez nincs kedvem. Úgy érzem megfojt ez a sok dolog ami mostanában történt.

Kb. ennyi lett volna a mondandóm. Remélem nektek jobban telt a rokonokkal az ünnep. :"D
Legyetek rosszak, még egyszer az évben írni fogok.
Addig is pá! :)

Karácsony első felvonás

Yo minna!

Először is szeretnék minden kedves és nem kedves olvasómnak boldog, szeretetben gazdag ünnepeket kívánni! :) Mert a két legfontosabb dolog a világon a szeretet és az egészség.

Sajnos az utóbbi hetekben/hónapokban mindinkább beigazolódott ez a klisésnek tűnő mondat. 

Anya elég beteg és a bátyja októberi halála óta szinte csak rossz dolgok történnek velünk és főleg vele. Az ünnepet ismét beárnyékolja a betegség és a gyász, de igyekszünk szeretetet adni egymásnak, figyelni a másikra és mindezek ellenére is jó hangulatban tölteni a karácsonyt.

A szent este általában idegeskedéssel telik, mert jönni szoktak nagyanyámék és olyankor valahogy mindig elintézi, hogy megsértsen valakit(főleg anyát). Mivel most szegény anya nagyon gyenge, így nem vállalta be ezt az amúgy is terhes feladatot és hárman karácsonyoztunk. Mert nekünk ez az ünnep a 24-ét takarja, utána már csak senyvedünk a különböző családi ebédeken. 

Reggel felköszöntöttem anyut, mert névnapja van. Egy könyvbe ültetett korallvirágot kapott. Nagyon meglepődött, de örült, mert ötletesnek találta ezt az ajándékot. :)

Délelőtt elmentünk biciklizni, mert anya aputól és tőlem egy biciklit kapott. Olyan szép idő volt(szipp szipp nem volt hó T_T), hogy muszáj volt kipróbálnia. :)

Miután hazaértünk sütöttem csokidarabkás Nutellás muffint, összesen 28 db-ot! 1,5 óra alatt megvolt az egész. Ezután megebédeltünk: anyára való tekintettel köménymag leves volt és ránk való tekintettel töltött káposzta.

Ezután egy kis pihenő következett és olyan fél 3-körül apuval szokás szerint kettecskén feldíszítettük a fát. Évek óta műfenyőnk van, szóval nem sok baj volt vele.Közben karácsonyi zenéket hallgattunk különböző műfajokban(hagyományos, swing, metal stb.) és előkerültek a kedvenc számaink is. Jól elvoltunk. 5 órakor eljött az ajándékozás ideje.

Anya a névnapos, szóval ő bontott először. A biciklit előzetesen megkapta,de e mellé még kapott néhány kis köves fülbevalót is. Mindig panaszkodik, hogy kevés ékszere van, most kapott egyszerre 3 pár fülbevalót is. Nagy volt az öröm.:)

Apa hőlégfúvót kapott tőlünk és pizsamát még külön anyutól. Ő is nagyon örült, régóta szeretett volna egyet. Mindig barkácsol valamit és jól jön egy ilyen a háznál(még nekem is cosplayhez :P).

Lacival előzetesen kaptunk apuéktól 2 koncertjegyet a 29-i Tankcsapdára és még kaptam 5 db könyvet és egy cuki kék pizsamát. 

A Jókai gyűjteményem ismét 2 kötettel bővült(így már összesen 14 van! :O), A Radnayak örökében régóta áhított könyv volt(sajnos az első kötetet nem sikerült beszerezniük, így fájdalomdíjként kaptam a Kertész Erzsébet könyvet) és persze az imádott Klimtről is kaptam egy csodás albumot. Nagyon örülök mindnek, nem is tudom melyikkel kezdjem először. >//o\\<

Itt vannak a kincseim:

Az ajándékozás után még zenéztünk egy kicsit utána lefeküdtem aludni, mert nem voltam valami jól. Rengeteget idegeskedem mostanában és kezd rámenni az egészségem. De miután felébredtem és magamba tömtem néhány gyógyszert jobban lettem.

Szóval jó hangulatban telt el ez a karácsony és örülök, hogy mindenki örült az ajándékának. :D

Holnap folytatódik a felvonás Laciéknál, 26-án pedig hozzánk jövünk. 

Végre találtam egy programozás tanárt és pénteken voltam is nála. 27-én ismét megyek, aminek nem örülök, mert jó lett volna Lacival lenni még egy kicsit, de most muszáj összeszorítanom a fogamat és elviselni mindezt a cél érdekében. Mondjuk kicsit durva volt, hogy ma reggel küldte át a tanár a házit... .___. -.- Na, mindegy. Túlélem valahogy.

Néhány nap múlva ismét jelentkezem, remélem nektek is jól telik az ünnep.

Pá! :)

Sulis dolgok,meg valami személyes

Üdv!

Pénteken hivatalosan is véget ért a 3. félévem és már csak 3 vizsgám van hátra. Ebből 2-t le is tudok jövő hét csütörtökön és pénteken, a harmadik pedig januárra fog átcsúszni.
Eddig úgy tűnik, hogy egészen jó félévet zárok, bár a programozás természetesen most se sikerült, de igyekszem felkészülni a januári vizsgára és akkor eldől, hogy hogyan tovább. Próbálok nem rástresszelni,de ez úgy sem fog menni.
Viszont a többi tárgyból eddig csak ötöseim vannak, a jövő heti 2 vizsgával meg úgy vagyok, hogy annyira rengeteg anyag mellett csak legyen meg a kettes vagy a hármas. xDD
Bár azért jó lenne jobb jegyeket szerezni ha már ilyen jól sikerült eddig minden, de nem akarok telhetetlen lenni. Viszont itt már nem azért tanulok, mert fontos a továbbtanulás szempontjából, hanem az ösztöndíj miatt. Az utóbbi félévem átlaga 4,08 lett, így elég jó kis pénzt kaptam most havonta. De még jobb eredményt akarok elérni,mert jó, hogy egész évben van saját pénzem.
Emellett a suli mellett képtelen lennék dolgozni, így nagyon jól jön ez a kis extra bevétel.

Az utóbbi 2 hét iszonyat megterhelő volt. Rengeteg beadandó, zh, prezentáció, rajzos teregetések stb. Azt se tudtam, hogy hol áll a fejem,pedig magamhoz képest semmit nem hagytam az utolsó percre.
A szerdai nap volt a legkeményebb: reggel prezentációt kellett tartanom a féléves munkáimról, délután pedig 2 zh-t írtunk egymás után. Reggel a 7:20-as vonattal mentem el és délután a 17:40-es indultam haza, tehát 18:40-re értem az itthoni vasútállomásra.
Ezután csak osztályzások voltak, ezeket már könnyebben viseltem mint ezt a borzasztó nagy rohanást.

Ennyi teendő mellett nem igazán volt időm arra, hogy magammal és a lelkivilágommal foglalkozzam, de talán jobb is volt így. Nagyon sok rossz dolog történt velünk az utóbbi időben és most szegény anyán ki is jött mindez. Szörnyen aggódom érte és igyekszem figyelmes lenni és segíteni neki, de ezt sajnos nem tudom helyette megoldani. Nagyon féltem. :(

Azt hiszem érthető, hogy miért nem írtam az utóbbi időben, hisz csak rohantam és tanultam, mint az őrült. Most pénteken nyílt alkalmam egy kicsit kikapcsolódni: Lacival meg egy haverjával beültünk a Mekibe, aztán Lacival elnéztünk a karácsonyi vásárba. Most is gyönyörű volt, csak természetesen zuhogott az eső.Nem is mi lennénk. xD
De jól esett egy kicsit kikapcsolni. A szombatot itthon töltöttem, próbáltam egy kis lelket önteni anyába és emellett művtörit kellett tanulnom. 14 tételből még csak 4 van kidolgozva, mert a tanár eszméletlenül sok dolgot kér, amiket nem is tanultunk év közben. XD Ma reggel (mivel épp 0 óra 27 van xD) folytatom a tételkidolgozást és utána megyek Lacizok egy kicsit.
Egyébként pontosan ma 4 éve, hogy egy animés oldalon összeismerkedtünk és elkezdtünk beszélgetni. :D ♥ Durva, nem?

Szóval kb. ennyi történt az utóbbi időben. Majd jelentkezem még, ha letudom a vizsgákat több időm és energiám lesz mindenre.
Ja, igen. Rég nem mutattam már semmilyen alkotásomat, szóval itt van néhány rajz órai munkám:

Edward-A/3 ceruza

Risa-A/3 ceruza

Illusztráció: Ady Endre-Héja-nász az avaron,
10*15 cm linómetszet

Illusztráció: Ady Endre-Lédával a bálban,
10*15 cm linómetszet

Ezekkel búcsúzom.
Pááá!

The Tea Break Award

Hali!

Ezek után a szomorú bejegyzések után következzen egy kis feloldódás. Néhány napja kaptam egy díjat Mina-tól és végre van egy kis időm megválaszolni a kérdéseit. :) Köszönöm szépen, hogy gondoltál rám és köszönjük a díjat a létrehozójának, Thea-nak is. :)

Szabályok

Köszönd meg a jelölést annak, akitől kaptad a díjat, említsd meg és linkeld be a blogját. Másold be a szabályokat a bejegyzésedbe te is.

Mielőtt megválaszolnád a kérdéseket, illesz be egy idézetet, amiről azt gondolod, hogy a legjobban illik hozzád, jellemez téged.

Válaszold meg a 8 kérdést, amiket a téged díjazó blogger tett fel.

Írj újabb 8 kérdést, amiket majd a te jelöltjeid fognak megválaszolni.

Jelöld meg azokat a bloggereket a blogjaikkal együtt, akiket megjutalmazol a díjjal, s magyarázd meg pár szóval, miért pont rájuk esett a választásod.+1. Kívánj valami szépet az általad díjazott bloggereknek.

"Boldog mindig az lehet, aki hajlandó megdolgozni érte." /FMA/

Mina kérdései:

1.Hogy képzeled el a világot 10 év múlva?
Remélem boldogabb és háborúktól mentes lesz. De sajnos ahogy a mostani helyzetet látom, egyre jobban félek attól, hogy hamarosan valami szörnyű fog bekövetkezni. A történelem ismétli önmagát és eljutottunk egy forduló pontra. Most még lehetne változtatni. Innentől vagy hanyatlás vagy felemelkedés lesz. Ha csak Magyarországra korlátozom ezt, akkor itt még most fog kicsúcsosodni minden. Jön egy még szörnyűbb korszak és talán azután egy új kor hajnala.

2.A blog írásán kívül próbálkoztál már regény, novella, vagy bármilyen más műfajjal?
Persze, csak valahogy egyszerre annyi mindent csinálok, hogy a suli mellett előbb utóbb(de sajnos inkább előbb) abba kell hagynom néhány dolgot. Elkezdtem írni a képregényem történetét, de sajnos hónapok óta nem volt időm és energiám folytatni. :/ Na, de egyszer csak meglesz az a fránya képregény. :P

3.Meséld el a legjobb élményt, ami eddig történt veled!
Sok jó dolog történt velem, igazából nem is akarok közülük válogatni, mert valamiért mind a kedvencem. Olykor egy rosszabb időszakban egy nagyon apró jó dolog is hatalmas élmény tud lenni a számomra, engem nem nehéz boldoggá tenni. :)
De ha nagyon választanom kell, akkor a mostani Szerencsi Csokifesztivált mondanám. A számomra 3 legfontosabb ember vett körül egész nap és nagyon jól szórakoztunk. Amíg élek nem felejtem el.

4.Hogyan ünnepled a karácsonyt? Elutaztok valahova családilag, vagy otthon beszélgettek?
Nálam a karácsony fogalma kimerül a 24-ben. Ilyenkor zenét hallgatunk, apával délelőtt feldíszítjük a fát, míg anya főz. Megebédelünk és olyan 2 óra körül átesünk az ajándékozáson.Ez számomra a nap fénypontja. Kiskoromban azért vártam, mert kíváncsi voltam, hogy mit kapok, de most már azt várom, hogy mit szólnak az én ajándékaimhoz. Mindig próbálok kreatív lenni.Délután jönnek apai  nagyanyámék(bár ez már annyira nem hangulatos, valahogy mindig sikerül megsértenie nagyanyámnak minket vagy csak késnek egy órát). Míg a másik mamám élt sokkal jobban szerettem ezt a napot, sajnos nélküle már nem az igazi.
Ezután a 25-26-ot felosztjuk és az egyik napot Laci családjával, a másikat az enyémmel töltjük.

5.Kivel (akár halott vagy élő) szeretnél a legjobban találkozni?
Pont ma volt egy álmom. Mama szaladt felém, nyár volt és gyönyörűen sütött a nap. Boldogok voltunk, átölelt, én éreztem a jó illatát és örültem, hogy láthatom. Beszélgettünk, mint régen oly sokat és sétálgattunk a napsütésben.

6.Mi az ideális munkád?
Halálra rajzolni magam és ezért megbecsülést és jó fizetést kapni. Vagy visszamenni a Megyóba rajztanárnak. :)

7.Mi az a három dolog, ami a legboldogabbá tesz téged?
A családom, rajzolás, olvasás.

8.Ha te rendeznél egy filmet, mi lenne a téma, a szereplők, a helyzet, a világ? Mondj el róla mindent!
Ezen igazából még nem gondolkodtam, de gondolom a képregényemet vinném vászonra. A szereplőkről, témáról stb. mindent megtaláltok itt--->

Az én kérdéseim:
1. Gondolkoztál már azon, hogy esetleg kiköltözöl külföldre akár hosszabb időre is?
2.Mesélj el egy szilveszteri élményt.
3.Mik azok a tulajdonságok, amik a legjobban idegesítenek egy emberben?
4.Mondd el egy vicces/fura gyerekkori szokásodat.
5.Kinek a bőrébe bújnál bele egy napra és miért?
6.Aludtál már el furcsa/szokatlan helyen?
7.Mi a kedvenc könyved és miért?
8.Mi az a dolog, amit elértél és a legbüszkébb vagy rá?

A jelöltjeim:
Hiyo-t és Vic-et szeretném jelölni, bár nem tudom mennyire fogják kitölteni. Sajnos az általam olvasott blogok vagy a cseréim elég inaktívak. De hátha. C: Azért választottam őket, mert kíváncsi vagyok a válaszaikra. ^^

Kívánom nektek, hogy teljenek boldogságban és egészségben az ünnepek. :)

November rain

Sziasztok!

Utálatos hónap ez a november. Elveszi az embertől a szeretteit és csak bánatot és űrt hagy maga után.
Az előző bejegyzésemből láthatjátok, hogy egy szörnyű dolgon vagyok túl és csütörtökön volt 3 éve, hogy mama is elment. :( Valahogy a mai napig nem tudom megemészteni a dolgot.
A csütörtök egy elég borzalmas nap volt a számomra, mert a rajz tanár pont belém kötött, amit máskor letojok nagy ívben, de most eléggé ki voltam bukva. Addig csesztetett,  hogy eltört nálam a mécses. Ő meg "férfi" módjára kiment a teremből...*tapstaps* Hát elég ciki helyzetbe hoztam mindenkit, de nem tehetek róla. Senkinek nem mondtam, hogy  mi van velem mostanában és egyszerre mindenki megtudta. Hurrá. ._. Nos, igen. Sokat változtam de ha baj van, akkor bezárkózom a kis csigaházamba és nem mondok senkinek semmit. :"D
De mint minden nap, ez is elmúlt szerencsére. Pénteken csak egy 45 perces művtörire mentem be. Letudtam a kiselőadást, így ezen a héten nem megyek, mert tartogattam még egy hiányzást. Muhahaha. :D
A hétvégét megint Lacinál töltöttem. Szombaton eléggé rossz kedvvel mentem el, de aztán csak felvidított valahogy a nap végére. Gwenteztünk meg beszélgettünk. A vasárnap nyugisan telt, ebben a rossz időben csak a szobában lehet kuksolni és összebújva beszélgetni valami világmegváltó baromságról.
Este leültem Tomival matekozni és Laci kiakadt, hogy már most olyan vagyok, mint egy tanár... xD Aztán Gwenteztünk egészen éjfélig. Ma jöttem haza és gyorsan megcsináltam 2 beadandót meg egy hidegtűkarcot.
Ez a 12. hét a suliban és már csak 2 hét van. Szóval kezdenek gyűlni a beadandók, de a legjobban a jövő heti programozás zh-tól félek. Ha nem sikerül, akkor még egy lehetőségem lesz és ha az se fog menni... Áh, bele se merek gondolni. 2 évet csúsznék és akkor már jobban járnék, ha szakot váltanék, de akkor meg mi értelme volt ennyi időt és energiát elpazarolni az infós tárgyakra...? :/
Majdcsak lesz valami...

Szóval ez van mostanság velem. Nem túl vidámak most a dolgok, de sajnos az élet nem mindig móka és kacagás.
Majd még jelentkezem. Remélem már jobb hírekkel és nagyobb életkedvvel.

Pá!

Szívemben az ősz

Amikor egy éve megtudtuk, hogy beteg vagy nem hittem, hogy ilyen hamar eljön a búcsú ideje. Jó esélyeket adtak neked az orvosok, azt mondták, hogy ha sikerül a kezelés akár 10 évig is tünet mentesen élhetsz tovább.
Igaz, hogy mióta az eszemet tudom ismerlek, de csak ez alatt az egy év alatt sikerült valamivel mélyebb kapcsolatot kiépítenünk egymással és a családdal. Mondják, hogy a baj hozza igazán össze az embereket és a családokat és a mi esetünkben ez igaz volt. Eleinte rendben mentek a dolgok, de ahogy haladt az idő úgy kezdett kisiklani minden. Te már akkor valahol félúton feladtad és nem is hittél igazán benne, hogy meggyógyulhatsz. Mindenki látta rajtad, hogy a gyógyulásod érdekében nem teszel meg mindent és nem küzdesz az igazi démonnal: saját magaddal. A magad ellensége voltál és már csak arra eszméltünk, hogy annyira elfajultak a dolgok, hogy már a kórházban vagy és műtenek...
Teljesen tönkre tett az a környezet és az orvosi gondatlanság. Egy emberi roncsot képzett belőled az az undorító lepratelep, amit kórháznak csúfolnak. Viszont a daganat nem terjedt tovább, nem volt áttét így mindenki reménykedett, noha teljesen összetört a magyar egészségügy.
Pénteken még megpusziltam a homlokod, odaadtam a vizedet és én elemezgettem neked az egyetemista élet "szépségeit". Mennyi hülyeséget összehordtam, csakhogy ne üljünk egymás mellett kukán. Az állapotod ellenére próbáltál beszélgetni velem és mindenki boldog volt, hogy talán még van remény. Még nevettünk is apa hülyeségein és megbeszéltük, hogy hétfőn találkozunk.
El akartam vinni pár munkámat, mert tudom, hogy szerettél festeni és kíváncsi voltam a véleményedre és fel akartalak egy kicsit dobni.
Nem hittem, de legbelül éreztem, hogy ez volt az utolsó alkalom, hogy láttalak.
Ma megszűnt a fájdalmad, a szenvedésed, de magad után hagytál egy nagy űrt a családod szívében.
Ég Veled, remélem egy jobb helyre kerültél.

Visszatérés Sohaországból

Üdv!

Már több, mint egy hónapja nem írtam. Ennek főleg 3 oka van: 1.) nem történt olyan különösebb dolog 2.) nagyon lefoglal a suli 3.) lusta vagyok és nincs kedvem semmihez.
Igazából a 3. a legnagyobb gond, mivel ma is itthon meresztem a hátsó felemet és konkrétan semmit nem csináltam. Nincs kedvem rajzolni, de ha éppen lenne, akkor a sok hülye rajzházit kell csinálnom vagy grafika órára a metszeteket. Milyen jó, hogy iskolába járok. Nem? Többet rajzolok itthon, mint a suliban. Komolyan felesleges időpocsékolásnak érzem a rajzórákat. A tanárok nevetségesek és szeszélyesek, sikerült kifognom két elviselhetetlen és kiállhatatlan embert. Fuck yeah. xD

A programozással továbbra sem vagyunk jó barátok, bár igaz, hogy most van valami halovány esélyem arra, hogy meglegyen belőle a kettes. De ez tényleg nagyon halvány. :/
Mint korábban említettem itthon vagyok. Na de miért? Ma reggel 7-kor keltem, kinéztem az ablakon és láttam, hogy óriási szél fúj, a fűzfáról egy ember méretű gallyat le is tört. Elkészültem és még indulás előtt felhívtam anyát, közöltem vele, hogy rajzra nem megyek be. Mivel nem akarok szenvedni a B/2-es méretű rajzmappám elszállításával ebben az ítélet időben. Mire ő azt tanácsolta, hogy inkább maradjak itthon, ő is nyugodtabb lesz és nekem se kell ilyen időben utaznom. Persze nem kellett kétszer mondani. ><
Na, akkor minden vissza, kaja kipakol, smink lemos, itthoni ruhát felvesz, be az ágyba, könyv kinyit és olvas. A délelőttöm így olvasással telt. Miután kiolvastam a Harry Potter összes részét befaltam

egy Jókait(Mire megvénülünk) és most éppen Szilvási Lajostól olvasom a Hozományt. Eddig nagyon tetszik. Nem egy hosszú könyv, szóval már a felét ki is végeztem.
Amit említésre méltóbb esemény történt mostanában az talán annyi, hogy pénteken voltunk Lacival meg pár emberrel kocsmázni. Igen, jól olvassátok. Én és a kocsma! xD Persze semmi extra nem volt, beültünk, Laci Hellt ivott, Tomi és én Colat, a másik két srác pedig sört és Hellt. Szóval óriási alkoholizálás folyt. Aztán megéheztünk a nagy beszélgetésben és elmentünk a Mekibe és a 9 órás busszal haza is jöttünk. De jó volt egy kicsit kimozdulni és dumálgatni. Az a nap egyébként még más miatt is érdekes volt. Robotikán a tanár behozott egy humanoid robotot, ami majdnem 3 millió forintba kerül és vele foglalkoztunk. Nagyon érdekes óra volt, ez volt talán a 1,5 év alatt az első, amire azt mondtam, hogy tetszett.  Azért ez elég sokat elárul az oktatás milyenségéről... Pedig én szerintem eléggé nyitott és érdeklődő vagyok. Csak az a baj, hogy nem nagyon van mire nyitni meg mi felé érdeklődni... :| De ezt az órát iszonyatosan élveztem és mindenkinek megmutattam a robotról készült videót. :D

A hétvége is jól telt, szombaton itt voltunk Lacival, anya random befonta a haját. Hát nem hittem volna, hogy egyszer az anyám a pasim haját fonogatja majd a nappali közepén. xD Van, amire az ember nem tud előre felkészülni. Persze túlkaptam, de értitek na.. :D
Vasárnap este átmentünk Laciékhoz, ahol épp a konyha felújítása folyt. A hétfő is hamar eltelt, nem nagyon csináltunk semmit. Már akkor kezdett rossz idő lenni és a fronttól mindannyian nyomik voltunk.
Igaz, hogy nem voltam most túl aktív, de azért kivehető, hogy egészen jól megvagyunk Lacival. Szinte soha nem veszekszünk (*lekopogja*) , de ha mégis akkor is csak apró dolgokon és 2 perc alatt röhögve kibékülünk. Remélem, hogy most már minden ilyen marad közöttünk. ^^
Jövő hét hétfőn lesz a szülinapja és most aggódom, hogy megjön-e addig az ajándéka. Mert hiába megrendeltem tegnap valahogy nem akarnak visszajelezni és kezdek kiakadni. xD Remélem minden rendben lesz. Elvileg megyünk egy Halloween-i buliba is, szóval hátha tudok majd egy kis rövid beszámolót írni róla.

Ja, egyébként elérhetővé vált a pólóm a TeeTaku oldalán, szóval ha van kedvetek nézzétek meg.

Ennyi voltam mára, pá! :)

Villámbejegyzés ;D

Üdv!

Most van egy kis időm és energiám blogolni, ugyanis elmaradt ma az egyik órám, ennek örömére pedig a másodikra se mentem be, ami csak elmélet, így nem írnak hiányzást.
Most aludhattam volna sokáig, de persze felkeltettek. Papa lejött és nem tudta, hogy itthon vagyok és még alszom. Így aztán leült és elkezdett fütyülni a madárnak, aki ettől megőrült és veszetten elkezdett csipogni. Apa ekkor szólt rá, hogy egyébként én még alszom, bár akkor már késő volt. xD De papára nem tudok haragudni. Kis troll. xD
De legalább csak a 14:20-as vonattal kell mennem, bár este 8-ra fogok hazaérni. Viszont sikerült félig meddig megcsinálni a programozás házit, aminek örülök, mert tavaly hozzá se tudtam volna fogni. :'D
A tegnapi nap megint katasztrófa volt ami a rajzot illeti, mert a tanár ismét kivételezős kedvében volt és mi kínlódtunk egy rossz hengerrel és nem sikerült a nyomat, addig a kedvence új hengerrel dolgozhatott. 3 órát vett el ez az életemből és semmit nem haladtam. Ilyenkor azért eszembe jut, hogy minek járok én iskolába. :"D
Végre jól van a lábam, viszont fáj a torkom és kezdek taknyos is lenni. Annyi gusztustalan ember van a buszokon és a vonaton, hogy nem csoda, hogy elkapok mindent. Tegnap mellettem ült egy kövér vénasszony és úgy tüsszentett, hogy nem tette a szája elé a kezét, az egyik csoporttársam állandó szokása, hogy 2 cm-ről beletaknyol az arcomba. Utálom azt a srácot. Olyan büdös, hogy tegnap épp bekapni készültem néhány falatot óra előtt és leült elém és inkább elraktam az ennivalót, mert rám jött a hányinger. Így hát egyáltalán nem lepődöm meg, hogy végül elkaptam valamit. De igyekszem nem lebetegedni, hisz a hétvégén menni akarunk moziba és a Fórumban lesz valami gamer cucc és arra is benéznénk. Úgyhogy a betegségre nincs most időm.

Viszont egy jó hírrel is szolgálhatok: indultam a TeeTaku pólóversenyén és ismét felajánlottak egy szerződést, hogy megjelentessék a pólótervem. :D Nagyon örültem, reggel jól esett olvasni ezt az e-mailt. :D Egyelőre még alá kell írni és ki kell tölteni a szerződést és még a verseny eredményei sincsenek meg, szóval el fog tartani egy darabig, mire tényleg megvásárolható lesz a pólóm. De azért happy van.^^ Természetesen majd kiteszem ide is, ha már megjelent ez a kollekció köztük az én tervemmel is. :)

Ez az általam tervezett póló. :)

Nos, igazából ennyit tudok újságolni. Holnap ismét el fog maradni egy órám, mert a tanárunk elutazott és nem talált helyettesítést. :'D Egyre szomorúbb, ami az oktatásban megy. Nem csak a minőségére gondolok, hanem a tanárszakosak létszámára. Megtudtam ugyanis, hogy nemcsak infó tanár szak nem indult ebben az évben, hanem matek tanárnak se jelentkezett egyetlen ember sem. Elkeserítő a helyzet. :/

Na, lassan készülődnöm kell a suliba, majd még írok.

Sayonara! ^^

Egyetemi hétköznapok

Sziasztok!

Igaz, azt írtam, hogy beszámolok majd az első napomról, de nem sok mindenről tudtam volna. A múlt hétnek nem sok értelme volt. A tanárok még ilyenkor lusták órát tartani(kivéve azok, akikkel este van óránk xD) és 15 perc után elengednek minket. Ami nem is lenne baj, ha nem 1,5 óra lenne nálunk egy tanóra... Így aztán rengeteget ültünk a semmiért. Szerdán már okosabb voltam és a lényegtelenebbekre be se mentem. Már ezen a  héten szétidegeskedtem magam, mert ütközött 2 kötelező tárgyunk és a rajz tanárral nem lehetett megbeszélni, hogy kezdjünk egy órával előbb és
akkor be tudunk járni. Teljesen felháborodott, hogy ő ezért keljen fel egy órával hamarabb?! Helyette inkább felajánlotta, hogy menjünk be pénteken az egyik órájára, amit 3-tól tart. A bökkenő csak az volt, hogy nekünk fél 12-ig van óránk pénteken. Én megmondtam neki, hogy nem fogok ott ülni 3,5 órát péntek délután, hogy aztán rajzolgassak valamit és este 7-re érjek haza. Eléggé rettenetes az órarendem. Hétfőn csak egy órám van, amire nem nagyon kell bejárni, de keddtől csütörtökig reggel 9-től este 8-ig vagyok. Anyuékat alig látom, Lacival pedig esélyem sincs találkozni. A péntekem elviselhető lett volna, ha a rajz tanár képes lemondani az 1 óra tovább alvásról... Végül megoldódott a dolog és az ütközés megszűnt.
Ezen a héten már minden órára bementem és kiderült, hogy múlt héten volt olyan tanár, aki be se jött a saját órájára. Na, igen. Másodikban az ember már bölcsebb, vagyis kitanultabb.
Most, hogy letudtam a 2 félév matekot eggyel nőtt az infós tárgyak listája: van programozásom, robotikám és alkalmazói rendszerek is. Az utóbbi kettő nem olyan vészes, de a programozáson múlik a jövőm. Ha most megint megbukom belőle, akkor 2 évet csúszom. De akkor biztosan átmegyek magyar szakra. Bár tegnap volt programozás, a tanárral 2 órát szenvedtünk a sulis gépekkel, hogy elinduljon rajta a Netbeans, amivel dolgoztunk volna... Remélem sikerül átmennem, mert most magyarázta a dolgokat és elég sok mindent sikerült megértenem.

A két hét iskolába járás tetőpontja mégis az eheti szerda és csütörtök volt. Szerdán mentem először tesire. Sajnos csak kosárlabdát sikerült felvennem, de 2 félév tesit meg kell csinálni, mert nem kapom meg a diplomámat. AGYRÉM....  Elég kevesen voltunk: 4 lány és 10 fiú. A tanár kijelentette, hogy ez csak általános tesi és tudja, hogy máshol csak lézengnek, de itt mi 1,5 órán keresztül dolgozni fogunk. Már akkor ott kellett volna hagynom ezt az egészet. Elmagyarázta a szabályokat, majd egész órán futkorásztunk labdával a kezünkben. A cica nadrágom fölé mindig szoknyát veszek fel, mert így érzem magam jól. Bele is hülyülnék, ha esetleg átlátszana a cicanadrágom alól bármim is. Így aztán tesin is rajtam volt egy kis fekete szoknya. A tanár meg kiszúrta. Odajött, hogy jaj, milyen jó ez a szoknya, megtapizta és hozzám simult. Én köpni nyelni nem tudtam hirtelen. Aztán kifejtette, hogy nem érti, a fiúk miért nem dicsérték még meg? Biztosan balf*szok(konkrétan ezt mondta). Én gyorsan elhadartam, hogy engem nem érdekel mit mondanak(és itt ki akartam térni arra, hogy csak
egyetlen fiú véleménye érdekel kerek e világon) de itt a szavamba vágott, hogy ne mondjak ilyet, stb. Inkább ott hagytam. De az óra további részében is voltak érdekes megnyilvánulásai. Kiabált nekem, hogy "hajrá szoknyás lány/"Kriszta". Utáááááálom ha Krisztának hívnak.
Aztán egy másik lánynak fekvőtámaszokat kellett csinálni. Egyszer csak megragadta a csípőjét és elkezdte lenyomogatni a földre. Nagyon bizarr volt. Egy 50 éves pali ne fogdosson és nyomogasson egy 20 éves lányt..
Az i-re a pontot azzal tette fel, amikor arról beszélt, hogy kosárlabda közben mindent lehet csak ezt nem; és itt egyszerűen átfogta a nyakamat, mintha meg akarna fojtani. Jót röhögött és ment tovább nagy boldogan.
Pedig olyan pofákat vágtam rá, hogy ebből minden értelmesebb férfi egyed arra következtet, hogy nem tetszik az, amit csinál. De ennek a nyomorultnak fel se tűnt.

De még ha csak ennyi lett volna... Egyszer csak érezni kezdtem, hogy fáj a talpam. Egyre jobban csípett és persze észre vettem, hogy egy vízhólyag nőtt a lábamra. Egész nap iszonyatosan fájt, ráadásul elestem és a térdemről is lement a bőr. Itthon pedig a biztonság kedvéért lehorzsoltam a könyökömről is a bőrt. xD
 Az egyik csaj meg annyira komolyan vette a játékot, hogy könyökkel behúzott egyet az arcomba. Szép emlékeztetőt kaptam arról, hogy miért is utálok én kosarazni. De ennek ellenére is én szereztem pontot. Soha ne szállj szembe egy nálad 2 fejjel magasabb csajjal...
Szóval ez volt az első és utolsó tesi órám ennél a tanárnál. Majd jövőre felveszek valami mást valaki másnál. Nem fogom tűrni, hogy tapizzon meg kóstolgasson.

Mikor hazaértem rosszul lettem a lábam látványától. Egy kb. 3-4 cm-es seb van a talpamon, aminek a feléről lejött a bőr, de a még le nem szakadt rész alá gyűrődött a levált rész, mivel egész nap leápolatlanul mászkáltam rajta. Vérzett, tele volt zokni szösszel és borzalmasan fájt.
Csütörtök reggel elindultam gyalog a vonathoz, de miután 7 percbe került az, hogy elbicegtem az utcasarokig(úgy, hogy az utca közepén lakunk) úgy döntöttem, hogy visszafordulok segítségért.
Szerencsére apa és papa a szomszéd házát csinálják, így apa elvitt az állomásra papa kocsijával. Bár a vonatra alig bírtam felszállni. Éreztem, hogy húzódik a még megmaradt bőr a seben és szakad felfele. Sírni tudtam volna a fájdalomtól. Végül túléltem egy 3,5 órás programozást (4 óra lenne, de nem tartunk szünetet, így fél órával hamarabb elmehetünk :"D xD) és mentünk rajzra. Ott közölte a tanár, hogy fél óra múlva indulunk kiállítás megnyitóra. Kicsit sokkolt a hír, mert alig bírtam magamat vonszolni. Busszal mentünk ugyan, de elég sokat kellett sétálni és persze lépcsőzni, hogy még jobban fájjon a lábam. Hősiesen elviseltem és persze, hogy 2 külön épületben voltak kiállítva a munkák, így még többet kellett sétálni.
A tanár meg kitalálta, hogy miután vége a megnyitónak üljünk be valahova fröccsözni. Közöltük vele, hogy mi sietünk haza... -.- Így is lekéstük a vonatot és csak este 8-ra értünk haza.
Szerintem a tanár csak azért cibált el a megnyitóra, mert inni akart. Ugyanis volt ingyen bor. Legalább 2-3 pohárral ivott meg és mikor odajött hozzánk már elég szépen be volt állva.
Milyen jó tanáraim vannak. Nem?

Miután egy egész napi kínlódás után hazaestem és anya meglátta a lábamat, megtiltotta, hogy ma elmenjek suliba. xD Nem sokszor fordult elő, hogy anya ilyet mondott volna, de igaza volt. Már sokkal jobban vagyok és egyetlen éjszaka alatt rengeteget javult a lábam.

Na, ennyi lett volna tömören a 2 hét eseménye. Borzalmas volt, mint mindig és továbbra is gyűlölöm ezt az iskolát. :"D

Majd jelentkezem.
Pá!

Dupla szülinap és nyárbúcsúztató

Sziasztok!

Elérkezett ez a nap is sajnos. Az egyetemen holnap kezdődik meg a tanítás és már "alig várom". Mint tudjátok ma van a blog és az én születésnapom is. Az oldal ma lett 6!! éves, én pedig 20.
Utoljára pár napja jelentkeztem a Csokifesztiválos bejegyzéssel és azóta nem sok dolog történt. Csütörtökön mentem Laciékhoz és úgy volt, hogy szombaton haza jövök, mivel másnap tartottuk volna egy szülinapi ebédet.
Lacinál hamar elrepült az idő, nagyon jól elvoltunk. Már 3 éve és 9 hónapja vagyunk együtt,de azt hiszem, hogy a láng csak erősebb, mint volt. Szokásosan voltunk éjszaka sétálni, filmeztünk(bár abba hagytuk, mert iszonyatosan rossz filmet sikerült kiválasztani-Ghost in the Shell-), HearthStone-oztunk stb.
Aztán szombaton már készülődtünk volna hozzánk, mert közben megbeszéltem anyuval, hogy had jöjjön velem Laci is. Előtte be akartunk ugrani Debrecenbe, mert megvettem a két utolsó kötetét a Harry Potternek és ideje volt már értük menni. Ekkor azonban hívott apa, hogy szegény anya nagyon lebetegedett, úgyhogy nem biztos, hogy jó ötlet most Lacit is vinni. Ez a hír eléggé letaglózott, mert anya nem nagyon szokott beteg lenni. Végül csak bementünk Debbe a könyvekért(Laci unszolására) és ettünk egyet a Burger Kingben, mert úgy elrohantunk, hogy nem volt idő enni. Közben felhívtam anyát és akkor már lázas volt. Jobbnak láttuk inkább azt, hogy vissza megyünk Laciékhoz és majd másnap kora délután hazamegyek. Így is lett, fél 8 körül jött a busz és 8 órakor már ismét náluk voltunk. Nagyon hamar elrepült az éjszaka és már indultam is haza. Laci volt olyan rendes, hogy ismételten bejött velem Debbe és segített hozni a cuccomat, mert közben megkaptam tőlük az ajándékomat és plusz két könyvvel is bővült a pakkom.
Egyébként egy Spirit of Gamer billentyűzetet kaptam tőlük, ami kéken, vörösen és lilán világít. Nagyon menő. :D Anyuéktól pedig a 6. és 7. Harry Potter könyvet kaptam, amikért ugye bementünk szombaton Debrecenbe. Itthon anya dedikálta őket, mert nálunk így szokás. Bár agonizált azon, hogy mennyire elveszti egy könyv az értékét így, de soha nem adnám el őket. :D

Szerencsére anya jobban van, már "csak" gyenge. Mikor hazaértem megkaptam a tortámat, szegény munka után ment be pénteken este érte. Nagyon készültek apuval, hisz ez a 20. szülinapom, de az most fontosabb, hogy anya jól legyen. Happy Birthday feliratú volt a gyertyám és természetesen csoki tortát kaptam. :D
Ettünk belőle és vittünk papáéknak is, akik egyből nekiültek és megették. Olyanok voltak, mint 2 gyerek. xD Papa persze nyakig úszott a tortakrémben és lazára vette a figurát. A taknyos ruha zsebkendőjével kezdte el törölgetni magáról a krémet, mama meg sápítozott. xD
Persze senki nem így tervezte a mai napot, de a legfontosabb az, hogy azokkal töltöttem, akiket szeretek. :) ♥

Ez egy jó nyár volt, bár egy kis mélypont itt is jelentkezett, de összességében nagyon eseménydús volt. Melóztam, voltunk a Campuson, Egerben nyaraltunk, láttuk a Tiszadob-i Andrássy kastélyt és ismét voltunk Csokifesztiválon. Rengeteget olvastam, sorozatoztam és rajzoltam. Nagyon sok időt töltöttem Lacival és volt egy hét, amikor anyuékkal is voltam. Nagyon jó volt. ^^ Lett egy csomó szép virágom, 2x átpakoltam a szobámat (xDD), rengeteg új könyvem lett(régi-új :D), voltunk moziba, sokat fagyiztunk és romantikus sétákat tettünk éjszaka és életemben először láttam szentjánosbogarat.

Talán erre a nyárra mondhatom azt, hogy ez volt AZ a nyár. Fájdalommal veszek tőle búcsút és vetem alá magam ismét az egyetemnek. Az órarendem borzasztó és több, mint kaotikus. Remélem, hogy lehet rajta majd valahol pofozni, mert iszonyatos lesz, ha így marad.
Természetesen nem várom a sulit, továbbra is gyűlölök oda járni, de már csak 4 év. :'D
Holnap szerencsére csak egy órám lesz, ha minden jól megy, akkor csak jövök és megyek.
Laci kedden kezdi az informatikus OKJ-t, remélem jobban fogja élvezni, mint én az egyetemet. Úgy szeretném már, hogy végre neki is összejöjjön valami és rátaláljon arra, amit igazán szeret. Tudom, hogy az informatika nagyon fekszik neki és élvezné is, csak az oktatás minőségétől félek. Mert ha egy egyetem ennyire hulladék, akkor milyen lehet a többi képzés....Nagyon kívánom, hogy jobb legyen, mint a NYE.

Most egy kicsit a blogról: 6 éve már, hogy elindítottam és nyomon követhetitek az életemet. Nem bántam meg, mert nagyon sok mindenen keresztül vitt és jól esett magamból kiadni a dolgokat. Már több, mint 71200-an jártatok itt és 350 bejegyzést írtam. A továbbiakban sem szándékozom abba hagyni eme tevékenységemet és remélem továbbra is olvastok majd. :)

Nos, ég veled 2017-es nyár! Remélem hamar eljön a következő. Félelemmel gondolok a sulira, de tudom, hogy a családomra mindig számíthatok és majd lesz valahogy. Nem akarom tönkre tenni magam emiatt a hülyeség miatt.
Holnap jelentkezem.

Üdv: egy szomorú, iskolagyűlölő Shinigami

Csokifeszt és Tiszadob :D

Hali!

Az egri nyaralás óta nem írtam és ismét egy hasonló bejegyzést hozok, ugyanis anya, apa, Laci és én

elmentünk egy egy napos kiruccanásra Tiszadobra az Andrássy kastélyhoz és utána a szerencsi

A szüleimről nem teszek fel
képet, kilétüket fedje homály.

Csokifesztiválra.
Úgy kezdődött az egész, hogy megláttuk, hogy a Tankcsapda is fellép, így Lacival mindenféleképpen szerettünk volna elmenni, hisz egyszer már voltunka fesztiválon közösen és akkor is jó buli volt. Aztán anyuék is fellelkesültek főleg apa, mert Deák Bill Gyula is a pénteki, Tcs-s napon lépett fel. Így már csak anyának kellett valamit keresni, mert ő nem egy rocker alkat, így aztán régi vágyát teljesítvén útba ejtettük a gyönyörű tiszadobi Andrássy kastélyt.
Reggel 9-kor indultunk és már olyan negyed 11-körül ott is voltunk a kastélynál. Az út nem volt izgalommentes, mert a GPS egy mellékúton vezetett minket, ami egy pontonhídhoz vezetett. Borzasztó volt rajta átmenni kocsival. Az összes léc recsegett, és az egész nagyon instabilnak tűnt. Szabályosan halálfélelmem volt. Lacival ki is kapcsoltuk az öveinket, hogy ha beleesünk a Tiszába, akkor legalább ne a kocsiban fulladjunk meg. :'D Szerencsére épségben átértünk, de visszafele messze elkerültük ezt a borzalmat...

Sajnos a kastély termeibe csak tárlatvezetéssel lehetett bemenni, így kénytelenek voltunk végig szenvedni a borzasztóan rossz és információszegény tárlatvezetést. Természetesen szét se tudtunk nézni tisztességesen, mert rohanni kellett. Végül is ezért fizettünk. Nem...? ._. De maga a kastély nagyon tetszett, a parkja is gyönyörű volt és még a közeli Holt Tisza ághoz is lementünk szétnézni.
Ezután elindultunk a fesztiválra, ahova elég hamar érkeztünk. Némi parkolási és tájékozódási malőrök után bejutottunk és megvettük a jegyeket.
A koncertek este fél 8 után kezdődtek(már ami minket érdekelt) és addig lézengtünk, nézelődtünk. Vettem két pólót is: egy Asking Alexandriásat és egy Tankcsapdásat összevissza 4500 Ft-ért. Nagyon jó árnak tartom 2 pólóért, mert átlagosan 3500-4000 Ft darabjuk. :D

Végül eljött az este és a koncertek is: először Deák Bill lépett fel fél 8-tól (bár fél órát csúszott a hangtechnika miatt xD) és mi Lacival később átmentünk a Tankcsapdára. A tömeg láttán feladtuk azt, hogy közel legyünk, de 20 perccel kezdés előtt elindultunk a színpad felé és meglepetésünkre a 3. sorba kerültünk minden tolakodás nélkül. Pontosan 10-kor kezdtek, csak sajnos ugyan azokat a számokat játszották, mint a Campuson. Még a sorrend és a ráadás zenék is ugyan azok voltak. :') De azért nagy bulit csináltak és a közepére már a 2. sorban kalimpáltunk Lacival. :D Ami fura volt, hogy Lukács nagyon felénk nézett végig és egyszer össze is röhögtem vele, mert a mi térfelünkön még senki nem hadonászott, de én igen és ezt észre is vette és rám mosolygott. Anya pedig később elmondta, hogy a kivetítőn rengetegszer engem mutatott a kamera, jó közelről. Nagyon ciki belegondolni ebbe.Jó, hogy nem láttam magamat. xD
Amúgy óriási volt a tömeg, de nagyon kulturáltan viselkedtek. Senki nem taposott meg, vagy lökött fel és nem hányták le a cipőmet. xD (Campus után láttam, hogy valakinek sikerült eltalálnia a cipőm

hátulját :'D)
Egyszer az előttem álló lány izomból gyomron könyökölt, de véletlen volt és azonnal hátra is fordult bocsánatot kérni. Szóval nagyon jó hangulatú koncert volt, bár Lukács eléggé zavarba hozott, mikor annyira mifelénk nézett. Akkor folyton elfelejtettem a szöveget. :"D
A koncert után a téren Avenged Sevenfold szólt és leültünk kicsit megpihentetni sajgó lábainkat. Több, mint 1,5 órát álltunk a betonon egy kis helyen, szóval alig bírtunk járni.
Majdnem éjfél volt, mire vége elindultunk Lacival a kijárathoz és iszonyatosan kellett pisilnem, de a WC-k nem voltak túl jól megoldva. Szinte egész nap ingyenes volt, majd mire a koncertekre begyűlt a tömeg fizetőssé tették. A női mosdó előtt kígyózott a sor és legalább 20 percet álltam sorba, de muszáj volt, hisz hosszú út állt még előttünk. Volt, aki megunta és bement a férfi WC-be, de nem akartam magamat és a férfiakat se zavarba hozni, én nem vagyok ilyen lány. Inkább türelmesen kivártam a soromat.

Annyira fájt a lábunk(főleg az enyém), hogy lehetett negyed 1, mire kikászálódtunk a parkolóba, ahol anyuék vártak minket. Mindenki nagyon fel volt dobva, még anya is, hisz először látott rock koncertet és teljesen új volt számára az élmény. :) Végül 3 óra magasságában érkezünk haza, szegény apa nagyon fáradt volt már, de épségben haza vezetett.
Mire mindenki megfürdött, már fél 4 is elmúlt, Lacival kiterültünk az ágyon és másnap fél 1-ig aludtunk.

Szombaton mindenki zombiként mászkált itthon, pedig senki nem ivott egy korty alkoholt sem. xD Kis nyugdíjas tempóban lézengtünk aznap,de vasárnapra kicsit felélénkültünk. Aznap este ment haza Laci. Nagyon jól éreztük magunkat és az augusztus elég eseménydúsan telt.

Lassan itt az az átkozott suli, de úgy néz ki, hogy most egész normális lesz az órarendem. Bár a bosszankodást már most elkezdtem, mert egy kaka az egész, de igyekszem nem törődni vele és valahogy átvészelni még ezt a 4 évet.
Legközelebb biztosan egy depis,  nyárbúcsúztató bejegyzéssel jövök.

Addig is pá! ^^

Egri nyaralás :D

Üdv!

Ma erőt vettem magamon, hogy megírjam az élménybeszámolót az egri nyaralásunkról. Lacival voltam kettesben és egy ideje már törtük a fejünket azon, hogy hova menjünk, ami azért elérhető távolságban van és nem foszt ki minket a "vagyonunkból". A legutolsó pillanatban találtunk egy olcsó és jónak tűnő szállást Egerben. Eredetileg Gyulára akartunk menni, de oda nagyon sok volt az út busszal, vonattal pedig kétszer is át kellett volna szállnunk, amit érthető módon nem vállaltunk be.
16-án indultunk nem kevés gyomorideggel, hiszen 2,5 óra buszút állt előttünk és utána valahogy el kellett találni a szállásra is. Természetesen nem volt úgy buszunk, hogy az jó legyen, szóval a 40 fokban felpakolva egy órát kellett ülnünk a buszvégen és délben indult az egri járat. Elég rossz volt a klíma, mert régóta a napon állhatott már a jármű, ezért kellett neki olyan 45-60 perc, mire kifújta a meleget magából. :'D Még szerencse, hogy nálam alapkellék a tömegközlekedési eszközökre a legyező.
Elég hamar eltelt az a 2,5 óra és kicsit elszúrtam a dolgot, mert leparancsoltam Lacit egy megállóval hamarabb a buszról. Szerencsére nem kellett olyan nagyon sokat sétálni, így elmentünk oda, ahol eredetileg szállnunk kellett volna, mert onnan volt az útvonal kinyomtatva, de elég nehezen találtuk meg a szállást. Végül felhívtam a házigazdát, hogy navigáljon el minket és szerencsére jó úton voltunk, szóval ezután egyből odataláltunk. A 10 perces utat kb. 45 perc alatt tettük meg. :'D
De végre ott voltunk! A tulajok nagyon kedvesek és segítőkészek voltak, bár a nőnek akkora volt a hónaljszőre, hogy amikor magyarázta nekünk a strandhoz vezető utat egyikünk sem figyelt, mert mindkettőnket lekötötte az elborzadás a hatalmas fekete pamacs látványától. xDD Így aztán később még egyszer meg kellett kérdeznünk őt az útvonalról.

Már majdnem 4 óra volt, mikor végre átvettük a szoba kulcsait és kicsit lepihenhettünk. Nagyon kimerített minket a sok utazás a melegben, a cipekedés és az idegeskedés. Aznap nem is nagyon csináltunk már semmit, csak később lementünk a városba szétnézni és feltérképezni a dolgokat. Gyönyörű a város. Nagyon szépen fel van újítva minden, az emberek nagyon kedvesek és segítőkészek voltak és szinte mindenki mosolygott. A szarba harapott debreceni légkörhöz képest ez a város csupa pozitívum volt. Másnapra vettünk szendvicshez valót meg innivalót, kicsit még járkáltunk, ettünk egy lángost és aztán este visszamentünk a szállásra. Konkrétan a várfal mellett voltunk majdnem és rengeteget kellett lépcsőzni. Alig bírtuk magunkat felvonszolni és már éjfél után be is adtuk a kulcsot. xD

Ami nem tetszett a szállásban az a közös fürdőszoba, konyha és WC volt. Persze tudtuk, hogy közös, de két lengyel család nyaralt még ott és az egyik kisajátította magának az egyik fürdőt és a két hűtőt telepakolták. Szerencsére miután észlelték, hogy egyébként még mi is ott vagyunk, akkor kipakoltak nekünk egy kis részt a hűtőből. Elég bunkó egy népség volt. Maga a szoba egész barátságos volt, csak tetőtéri volt, így aztán iszonyat meleg volt. Szerencsére kaptunk ventilátor. A ház már bőven 100 éves, így aztán a tulaj jelezte, hogy az áramellátás nem a legjobb. Ebben igaza volt, mert minden reggel arra keltem fel, hogy zizeg az ágy melletti konnektor és égett szaga volt. Biztató. xD
Meg persze arról nem tett említést a hirdetésben, hogy a ház közvetlen közelében vonat jár, így nem is egyszer keltem fel az éjszaka közepén arra, hogy az egész mennyezet beleremeg az elhaladó vonat miatt. De 2 főre 2 éjszakára 16000 Ft-ért lehetett volna rosszabb is.

Másnap ugye a konnektorra keltem és már 11 órakor a várban voltunk. Nagyon szép volt a kilátás és

érdekes programok voltak. Például láthattuk és hallhattuk, hogy miként sül el egy akkori puska, amit
egy kornak megfelelő öltözetű férfi mutatott be határtalan lelkesedéssel, pedig elég meleg lehetett a jelmeze a 40 fokban délben. Mire mindent végigjártunk a várban, már 2 óra is elmúlt. Elmentünk a közeli pizzériába, ott rendeltünk egy pizzát elvitelre és fent a szállásunkon megettük azt. Készítettem szendvicseket, átöltöztünk, összecuccoltunk és elmentünk a strandra, ami kb. 10 percnyi sétára volt.
A strand nagyon jó volt. Modern és rengeteg árus volt és a debreceni árak feléért lehetett ételt és mindenféle nyári finomságot venni. Rengeteg medence volt, mind szép új és még 3 csúszda is a rendelkezésünkre állt. Igaz, össz-vissz csak háromszor csúsztunk le, mert hatalmas sor kanyargott a 10 m magas lépcsőn. Szerencsére több hideg vizes medence is volt. Odafele menet vettünk labdát és utána azt dobálgattuk. Végül fél 7 előtt elindultunk öltözni, mert lassan zártak. Eléggé elfáradtunk, hisz nagyon mozgalmas napunk volt.
Visszakutyagoltunk a szállásra, ahol kiterítettük a törölközőket és a cuccainkat és utána lementünk a városba kicsit bóklászni. Vettünk innivalót a közeli Sparban és betévedtünk a Figura shopba, ahol végül vettem magamnak egy nagyon édes tündérlányt és anyuéknak egy szerelmes kobold párt. :D
Szinte minden árust végig jártunk, Laci is vett ajándékokat a szüleinek meg Tominak. Hatalmas élet volt éjszaka a belvárosban, a közeli éttermek zsúfolásig voltak és a tér közepén egy kis pagodában élő zenét játszott két férfi. Voltak, akik még táncoltak is. Nagyon tetszett a hangulat. :D A vár pedig gyönyörű volt éjszaka is az összes többi látványossággal együtt.
Vettünk közösen ilyen horror figurás kulcstartót és indultunk volna enni valamit, de a hasam hirtelen elkezdett fájni. Lacival elmentünk a Mekibe, de én semmit nem ettem, mert iszonyúan fájt a gyomrom.
Szegény hozzá van szokva a napi legalább egyszeri főtt kajához, így eléggé kikészítette az utóbbi 2 nap. Egész sokáig ültünk ott, de éjfél körül már kezdtem fázni, mert a hajam vizes volt és még mindig iszonyatosan fájt a gyomrom. Úgyhogy visszabattyogtunk a szállásra. Szerencsére vittem magammal gyógyszert, így egy kicsit kiállította a fájdalmat, de másnap reggel is ugyan úgy fájt. :/

Hazafelé menet :/ 

Aznap már csak a Bazilikát ejtettük útba, na meg a rocker boltot és indultunk is haza. Nagyon jól
éreztük magunkat és sajnos szélsebesen elrepült az idő. :( Szerencsére minden gebasz nélkül visszataláltunk a buszvégre és 12:45-kor már indultunk is hazafele.
4 órakor már itthon is voltam és az egész csak egy álomnak tűnt. Bezzeg a sulis napok nem repülnek így el. xD
Nagyon jó volt Lacival lenni, maga a város is gyönyörű és hangulatos volt. A szállással is meg voltunk elégedve és az emberek sokkal kedvesebbek és bizalmasabbak, mint itt, Debrecen környékén.
Elégedetten nyugtázom, hogy az utazás, a szállás, a kaja, a csecsebecsék, a belépők összerázva 18000 Ft-omba kerültek. Szóval azt hiszem ez egy olcsó és nagyon élvezetes nyaralás volt. Így még marad pénzem arra, hogy megvegyem a Harry Potter könyveket. :D Jövő héten érkezik meg a 4. és 5. rész. :D Már alig várom. *-*

Még jelentkezem. Addig is pá! ^o^

Névnap^^

Hali!

Nemrég volt a névnapom, amiről már az előző bejegyzésben is említést tettem. A hétvégén volt és azt beszéltük meg Lacival, hogy jön hozzánk, de annyira iszonyatosan meleg volt, hogy inkább elnapoltuk. Kb. 1-1,5 óra kínszenvedés várt volna rá a buszozás miatt, ugyanis arrafelé hírből sem ismerik a klimatizált busz fogalmát. Teljesen megértettem és én mondtam, hogy ne jöjjön, de persze örültem volna neki, ha itt van. Elég korán sikerült kelnem, mert reggel 8-kor üvöltésre ébredtem. A szembe szomszéd egy utálatos ember. "Kutyatenyésztő" és amikor hazajön reggel 6-7 körül a
munkából leáll üvölteni a kutyáival és a családjával. Így sokáig csak morogtam magamban az alapzajon, meg hogy mi az istenért kell annyira ordítani, hogy felébredjek rá?! Aztán hallottam, hogy a feleségét szólongatja, akinek álmában lement a cukra és nem kelt fel. Ez a hülye meg csak üvöltött, üvöltött és üvöltött. Mindenkivel. Aztán egy szomszéd megelégelte és hívta a mentőket. Én azt hittem, hogy a nő az udvaron lett rosszul, mert annyira hangos volt az ordibálás, de később megtudtam, hogy a hálószobából hallatszott be az én szobámba! Mindezt félálomban hallottam, először azt hittem, hogy az egészet csak álmodom. Közben megérkezett a mentő, szerencsére nem kellett bevinni a szomszédasszonyt. Szóval jól indult a névnapom. Már ezek után nem tudtam visszaaludni. Anya közben sürgött forgott 40 fokba a konyhába, mert a kedvemre akart tenni. Tésztasalátát csinált csirkemellel és tiramisut. Tudniillik a tiramisu a kedvenc édességem a csoki mellett és egy évben kétszer van: a névnapom és a szülinapomon. Torta helyett inkább ezt kérek. xD
Segítettem anyunak egy kicsit, hogy haladjon, mert már 9 óra volt és kezdett elviselhetetlen lenni a meleg.
A 8 könyv mellé még reggel kaptam 2 doboz bonbont tőlük. Nem sok embernek jutottam eszébe, de a legfontosabbaknak igen és nekem csak ez számít. :)
Aztán a nap további részében együtt vagy külön-külön olvadoztunk a hőségben a ház különböző pontjain. Jól viselem a meleget, de már ez nekem is sok volt. Úgyhogy ezt leszámítva jól telt a névnapom. Persze nagyanyám már annyira se méltatott, hogy írjon egy sms-t. Messengeren köszöntött fel és közölte, hogy majd holnap jönnek. Soha többé nem fogok neki sms-t írni, majd rádobok egy üzit facen...

Másnap megint 7:50-kor keltett az egyik szomszéd, mert neki vasárnap reggel jut eszébe levágni azt a k**va füvet és az ablakom alatt üvöltve beszélgetni meg telefonálni... -.-' Egyébként nem is lehetne ilyen korán füvet nyírni a falu szabályai szerint, de hát úgy is mindenki tojik mindenkire. Bezzeg, ha hajnali 3-kor elkezdenék "beszélgetni" az ő ablakuk alatt, akkor lenne nagy felháborodás. Csakhogy én tekintettel vagyok másokra, szóval ők is igazán lehetnének kicsit normálisabbak is és nem vasárnap reggel nyolckor kéne nekiállni füvet vágni.
Ezután visszaaludtam, de nem nagyon csináltam semmit. Rajzolgattam kicsit, de már tényleg ott tartottunk anyával, hogy kezdtünk rosszul lenni a melegtől.

Aztán délután jöttek nagyanyámék.Amikor nagyanyám feltűnik a kötelező kört megtenni, akkor mindig "emelkedetté" válik a hangulat. Éreztette, hogy csak papa miatt kapok bármit is és hogy mekkora teher ez neki.Elég rosszul esett. Akkor inkább ne adjon semmit, de szívből köszöntsön fel...

De anyuék kitettek magukért, hogy a kedvemben járjanak és hétfőn végre jött Laci is. Megérkezett a hidegfronttal. xD Megkaptam tőle a Harry Potter könyv első kötetét és egy bagoly lámpát, amit már régóta szerettem volna. Nagyon örültem az ajándékoknak. :) Egyébként a bagoly led lámpás, eredetileg kintre való, de az enyém ott csücsül a tv-m tetején és világít éjszaka és vigyázza az álmom. :) Egyébként az volt a vicces, hogy nézegettem a HP könyveket és találtam egyet jó árban, de nem mertem megrendelni, míg Laci ide nem adja az ajándékom és milyen jól tettem! Szegény még mindig kiakad, hogy nem tud meglepni. De közöltem vele, hogy akkor ne egy boszorkánnyal járjon. ;) Már várom egy ideje a baglyot meg a levelet...

A könyvem *-*

Ilyen nappal és éjszaka. Egyébként elneveztem Hedwignek. ♥

Nagyon jó volt vele lenni. Mi is odaadtuk az ajándékát, hisz neki kedden volt a névnapja. Egy bőr alkarvédőt kapott, amire egy nagy Mjölnir van hímezve. Persze számított rá, de ahogy láttam örült neki.^^
Másnap megint kezdett meleg lenni, így csak ücsörögtünk kint a teraszon a hűvösben és beszélgettünk, meg bámultam a madarakat. A környék összes madara hozzánk jár inni, mert a fűzfa alá ki van nekik téve 2 nagy edény is. Esténként pedig a feketerigók szoktak strandosat játszani bennük.
Aztán névnapja alkalmából meghívtam Lacit egy fagyi kehelyre. Miután megettük és hazamentünk sajnos már mennie is kellet. :( Úgy elrepült az az egy nap. :/ De jó volt. ♥ Szeretem a majdnem közös névnapjainkat.

Ma egész nap fájt a fejem, így semmihez nem volt kedvem. Egész nap olvastam. Kivégeztem A lőcsei fehér asszonyt, ami iszonyatosan jó volt. Nagyon tetszett. Nem hiába imádom ennyire Jókait. *w*
Ezután belekezdtem a HP első kötetébe és sajnos a délután és este folyamán már túl jutottam a felén. :( Szóval sürgősen meg kell rendelnem a következő részét. Közben azért majd be-be csúszik egy Jókai is az újak közül.
2 nap leforgása alatt 9 db könyvet kaptam. Boldogabb nem is lehetnék. :)

Na, ennyi voltam mára.
Pá! ^^

Jókai-sokk

Üdv!

Mostanság nem történt semmi különösebb dolog velem, így eddig nem is láttam értelmét a blogolásnak. A vasárnap, hétfő, keddet Lacinál töltöttem. Igen, lenyeltem a haragomat az anyujával szemben, mert hát nem hozzá, hanem a fiához megyek. Elvoltunk. Bár egy rohadt nagy keresztespók beszabadult a szobájába és csak 2 baltacsapástól került az örök vadászmezőkre a kis szemét. Ezután még volt egy másik pók is nála, így nem sokat tudtam aludni vasárnap éjszaka. :'D
Szerencsére többel nem találkoztam, ez is bőven sok(k) volt.

Apa egy borzasztó cégnél dolgozik és a felmondási idejét tölti. Nos, tegnap reggel 7-kor elindult és este 9-kor jött haza. Egész nap vezetett, a 40 fokban egy klíma nélküli!!!! autóban. Amikor hazajött nagyon fájlalta a lábát és a farcsontja tájékát. Nagyon bicegett, járni és ülni is alig tudott. Ma ugyan még elment a munkahelyére,de nem bírta a fájdalmat. Szerencsétlen busszal jött haza és gyalogolt is jó sokat. Ezután motorral elment az orvoshoz, ahol kiderült, hogy ülőideg gyulladása van. Az orvos azt mondta, hogy valószínűleg az egész napos forró kocsiban való vezetés és a stressz okozta. Most táppénzen van, de szegény a gyógyszertől rosszul lett, szóval holnap még mennie kell egy kört a doktorhoz. :( Nagyon sajnálom a szüleimet. Anya hónapok óta fogfájással küzd, ki is húztak neki néhányat, és nem akarnak gyógyulni, de mindenhol lerázzák az orvosok. Pedig már a nyakába is kisugárzik, ami nem a legegészségesebb dolog. Ilyen a magyar eü. Gratulálok. (Y) -.- Amikor itthon van, akkor egészen jól van, nem fáj neki annyira. Biztos neki is a munkahelyi stressz okozza. Nem tudom, én nem azért akarok ennyit tanulni, hogy azután a papírjaimmal egy munkahelyre bekerülve 5-10 év alatt kicsináljanak és koporsóba végezzem. Egyre inkább azt érzem, hogy nincs jövőm itt, ebben az utálatos országban. Arról nem is beszélve, hogy kb. 2 hete letört a fogam legelöl és az orvos csak augusztus 31-re tudott időpontot adni, de az sem biztos még, majd fel kell hívni, hogy akkor mehetek-e? Fantörpikus.... :|
No, jó. Legyen elég ennyi a negatív dolgokból.

Hamarosan névnapom lesz és mivel ma már megérkezett az ajándékom, így anyuék azt mondták, hogy nem várják meg vele a szombatot, élvezzem ki. Egy elég nagy és nehéz doboz várt rám, egyből tudtam, hogy könyveket kapok. *-* ♥ Sokszor említettem már, hogy szeretünk antikvár oldalakról könyvet rendelni, mert egy új, bolti könyv áráért itt 3-4-et veszünk. Azt is említettem már párszor, hogy mennyire imádom Jókait és az itthon fellelhető összes könyvét kiolvastam már. Így aztán nagyon örültem, amikor láttam, hogy 7!!! Jókai lapul a dobozban és egy ajándék könyv, amit ha a vásárló igényel, akkor megkap. Egészen jó kis ajándék könyveket szoktak tenni a dobozba. :) Úgyhogy 8 könyvvel lettem gazdagabb. Nagyon örülök. *-* Igaz, az elhelyezésük némi pakolást és logisztikai feladatot igényelt, de megoldottam és jó helyük lett.
Most gyorsan ki is olvastam még Erdős Renée-Brüsszeli csipkéjét. Ma este már el is kezdtem Jókainak-A lőcsei fehér asszonyát. Eddig nagyon tetszik. :3

Az ajándékaim *w* ♥ Kicsit homályos lett a kép,
de szerintem látszanak. xD

Na, most hogy kiömlengtem magam a könyveimről gondoltam megjegyzem, hogy designt cseréltem. Ami egyébként megint nem tetszik, úgy tűnik mostanában nem vagyok formában. :'D
Viszont meglepve láttam, hogy elértük a 70.000-es látogatottságot! Hűha! :O És már 190-el meg is haladtuk azt. Nem semmi. Köszönöm mindenkinek, aki olvas! ^^

Kb. ennyi lettem volna mára.
Lacival nyaralást tervezünk, szóval remélem hamarosan egy jó élménybeszámolóval jöhetek majd.

Pá!! ^^

Első Campusunk: élménybeszámoló

Üdv!

Végre vidámabb bejegyzést hozok, ugyanis Lacival csütörtökön voltunk a debreceni Campus fesztiválon. Ez volt életünk első fesztiválja és sok jó élménnyel gazdagodtunk.
Bár természetesen ez sem indult gördülékenyen, mert előző nap Laci anyuja lemondta a fuvart, ami azért esett piszok rosszul, mert nem mi kértük meg rá, hanem ő ajánlotta fel. Szóval az idegesség duplán megvolt, hisz gyorsan ki kellett találnunk valami mást. Eleve úgy gondoltuk, hogy nem leszünk senki terhére és akihez előbb megy busz, oda megyünk. Ezután jött a nagy szívélyes felajánlás(amit éreztem, hogy valami csip-csup üggyel vissza fog mondani). Úgyhogy néztem buszt, de az első az hajnali 4 óra után jött volna, így maradtunk a vonatnál, ami 2:36-kor indult.Végül csak sikerült gyorsan összehozni mindent és másnap Laci ide jött hozzánk, lecuccolt, kicsit hűsöltünk és 5 óra után elindultunk. Annyira izgultam, hogy alig bírtam enni. Féltem, hogy mennyire lesznek szétcsúszva az emberek és egyébként is szeretek mindent túlaggódni.

A Road 19:00-kor kezdődött, de fél 7-kor mi még a vasútállomáson voltunk és a jegyeket intéztük, hisz hajnali fél 3-kor már nem valószínű, hogy tudtunk volna jegyet venni a hazafele úthoz.
18:58-ra értünk oda, ott találkoztunk Dantéval és ő segített nekünk megtalálni azt a helyet, ahol pénzt tölthettünk fel a kártyánkra, mert ugye nem lehetett kp-val fizetni semmit. Ami egyébként egy tök praktikus dolog, mert gyorsabban halad a sor, nem tudnak a visszajáróval átvágni, nincs gáz, ha véletlenül nagy pénzt nem tudnak felváltani stb. Úgyhogy ez egy nagy piros pont volt.
Kicsit késve ugyan, de odaértünk a Roadra. Fura volt, mert még teljesen világos volt, iszonyatosan meleg volt és tűzött a nap. Az emberek elég hülyék voltak a sok piától és a napsütés elegyétől. Előttünk hányt be egy fickó és Dantét eléggé elagyabugyálták a pogóban. Bár kellett neki bemenni... xD Szóval nem igazán voltunk még ráhangolódva a dolgokra és sikerült egymás után azt a 3 számot eljátszani, amiket pont nem szeretek. :'D De egyébként jó volt, Máté jó hangulatot teremtett a hülyeségeivel, csak ugye 19:45-kor kezdődött a Leander Kills, ami miatt igazából elmentem.
Úgy volt megbeszélve, hogy 2 volt osztálytársammal megyek. Ők előttünk nyomatták a Road-on. Odamentem hozzájuk, amikor eljött az idő, hogy jönnek akkor Leanderre? De azt felelték, hogy megvárják, míg ennek vége. Eléggé csalódott voltam, mert nem így beszéltük meg és tudtam, hogy Laci a Road-ot szereti jobban, így nem akartam elcibálni róla.Egyedül viszont féltem menni, mert nem voltam biztos abban, hogy melyik sátorban lesz és egyébként se láttam túl sok mindent, mert nem volt rajtam szemüveg. Végül úgy döntöttem, hogy nem indulok el tök egyedül vaksin, úgyhogy szomorúan próbáltam élvezni a Road-ot.

Laci megsajnált és tudta is, hogy főleg a Leander miatt mentem el, így kivonszolt a tömegből és megkerestük a sátrat. Már 1-2 perce tartott a koncert és a legújabb számot játszották, aminek csak
páran tudtuk a szövegét, de én bőszen énekeltem. :D Egyébként a közönség egész nyugis volt. Sok olyan embert láttam ott, akik még 10 perce a Roadon pogóztak. De lehet, hogy elfáradtak és kicsit lecsillapodtak. Mivel biztonságban éreztem magam, így mondtam Lacinak, hogy menjen vissza nyugodtan. Kicsit még várt, én előrébb furakodtam és végül visszament, mert ő is látta, hogy nem lesz semmi bajom.

Nyári eső

Üdv!

Jöttem kiadni magamból a szokásos depimet. Szegény blog szinte csak szomorú bejegyzéseket tartalmaz.
A nyár telik, de eddig semmit nem csináltam. A BJD projektem is csúszik és egyre elérhetetlenebbnek tűnik. 2-3 éve minden nyáron kínlódok egy sort vele, aztán feladom. Az a legelszomorítóbb az egészben, hogy nem is azért, mert nincs kitartásom vagy béna vagyok. Egyszerűen nincs megfelelő anyagom hozzá. Eleinte próbálkoztam a gyurmafőzéssel, aztán elkezdtem venni is, de a művészellátóba kapható gyurma annyira kemény volt, hogy egyszerűen lehetetlen volt kisebb dolgokat megformázni vele. A választék pedig abban az egyben ki is merült. Idén az irodában található prospektusból rendeltem egy fél kiló gyurmát," hátha ez jobb lesz, mert rendelem" alapon.
Mindent előkészítettem, pontosan elkészítettem a BJD tervrajzát, mindent előszedtem és elérkezett a várva várt pillanat: ismét csak bukás. Mivel angol felirat nem volt a dobozon csak lengyel(?), ezért nem igazán tudtam tájékozódni, de egy dátumot találtam rajta, az is 2016-os volt.... Valószínűleg lejárt, mert kemény és büdös volt. Ráadásul 1,5 órán keresztül próbáltam puhítani, összegyúrni természetesen vízzel. Aztán kevertem hozzá akrilt is, mert azt is írták, hogy bizonyos gyurmákat az old... Hát, semmi.
Szomorúan vettem tudomásul, hogy megint kidobtam a pénzt az ablakon és megint nem lesz ebből semmi. Aztán nézelődtem a neten, de iszonyatos árak vannak. Fél kiló minőségi, erre a célra kifejlesztett gyurma 4-5 ezer Ft és a  kiszállítás(még az Ebayen se úsznám meg 4-5 k alatt ._. ).
Ennyit pedig nem akarok költeni, mert ki tudja azok is milyenek? :/ Végül találtam elvileg jó minőségű, fél kilós gyurmát 890 Ft-ért és a kiszállítás 1750 xD. Szeretem a belföldi árakat. :'D De ez tűnt a legolcsóbb és leggyorsabb megoldásnak. Közben persze felhívtak, hogy ebből nincs raktáron fél kilós, csak kilós... Na, annyi nem kell, szóval kb. 2 hét, mire TALÁN ideér. Minden esetre ennek az országnak a működése igazán ért ahhoz, hogy az embernek mindentől elvegye a kedvét és a lelkesedését.

Mostanában eléggé elveszettnek érzem magam. Van bennem egy hatalmas űr, amit nem tudok kitölteni. Utálom az iskolát és kínoz a gondolat, hogy vissza kell oda mennem még 4 évre. Aggódom a szüleim és Laci miatt. Szeretnék kicsit kimozdulni, de nincsenek barátaim és akiket hívni próbáltam nem érnek rá. Annyi mindent szeretnék kipróbálni mind az élet, mind a rajz területén, de vagy nincs hozzá anyagom vagy nincs ember, aki eljönne velem. Tudom, hogy ez az én hibám is, mert zárkózott vagyok és ha baj van, akkor szokásom eltaszítani magamtól az embereket. A Megyóban rám volt erőltetve az erős és szívtelen csaj szerepe, ami nem csak illúzió volt, de ez csak a külsőség. Ezt látták kívül, tehát biztos ilyen vagyok és vagy ennek, vagy strébernek voltam titulálva. Egy idő után belenyugodtam ebbe a szerepbe, talán túlságosan is belejöttem és végül már azzá is váltam, akinek hittek. Alapvetően nem volt velem baj, csak senki nem merészkedett odáig, hogy megtörje a jegemet, vagy ha igen, akkor hagyta azt visszafagyni.
Tudom, hogy felelős vagyok a magányomért, de mostanában igyekszem és eddig semmi eredményét nem látom. Az egyetem nem hozott jelentős embereket az életembe, vagy ha hozna, akkor is nagyon messze laknák egymástól.

Kár volt újra kezdeni a Fairy Tail-t,mert csak az arcomba dörgöli, hogy mennyire egyedül vagyok. Irigylem őket. Nem azért, mert varázslók(na jó, azért is xD), hanem mert egy olyan közösségük van, ami talán a valóságban nem létezik vagy csak nekem nem sikerült soha bekerülnöm egy ilyenbe.
Sok csalódás ért már és mindig akkor volt baj, amikor kicsit megnyíltam másoknak. Amikor valakinek feltárod az érzéseidet sebezhetővé teszed magad és ezzel szeretnek visszaélni. Mikor már azt hittem, hogy valakivel barátok vagyunk végül elárult. Nem kell ezekhez olyan nagy dolgokat tenni, de ha én soha nem tennék ilyesmit valakivel, akkor elvárom, hogy ez odafele is így legyen.
Szóval azt hiszem örök magányra vagyok kárhoztatva. Igaz, hogy itt van nekem Laci, de minden ember vágyik valami barátszerűség(ek)re is.

Azt hiszem kimerítettem a nyavalygás fogalmát, szóval búcsúzom.
Maradok továbbra is egy magányos, unatkozó Shinigami.

Pá!

"Sem utódja, sem boldog őse,

Sem rokona, sem ismerőse

Nem vagyok senkinek,

Nem vagyok senkinek

Vagyok: mint minden ember: fenség,

Észak-fok, titok, idegenség,

Lidérces, messze fény

Lidérces, messze fény

De, jaj, nem tudok így maradni,

Szeretném magam megmutatni

Hogy látva lássanak,

Hogy látva lássanak

Ezért minden: önkínzás, ének:

Szeretném, hogyha szeretnének,

S lennék valakié

Lennék valakié"

/Ady Endre: Szeretném, ha szeretnének/