Elegem van! :@ :"(

Ismét mély ponton vagyok. Ma alapból rosszkedvűen keltem, de minden rátett egy lapáttal. Mikor jöttünk haza Sp-vel (ez a srác beceneve) Ropival (ez is egy srác, Nelly pasija) Nellyvel akkor ők elöl mentek én meg hátul baktattam szótlanul. Ropit amúgy sem bírom, mert 16 vagy 17 éves és nyolcadikos... cigizik meg ilyenek. Szal nem egy értelmi szinten vagyunk. Mostanában egyébként is sokszor levegőnek néz mindenki és már megszoktam. Múltkor nem voltam bent a teremben, mert máshová kellett mennem és észre sem vették, hogy nem vagyok ott. De amit a legjobban utálok az, hogy elkezdenek mesélni valamilyen esetről, mintha ott se lettem volna én meg durcásan benyögöm, hogy „Ott voltam tee..” -.-” Mire ő: „Jah, észre se vettelek xD”. Köszönöm. Igazán megtisztelő, hogy ennyire levegőnek néznek. Nagyon jó érzés.

Olyan vagyok mint az oxigén. Mindenütt jelen vagyok, de észre sem vesznek.

Na, de visszatérve a mai esetre hátul mentem. Ezek nagyokat viháncoltak én meg lógattam az orrom.

Sp megkérdezte, hogy : „Kriszti, miért nem nevetsz?”

Mire én: „Nincs kedvem most ehhez...:( ”

Oké. Többet nem is foglalkoztak velem. Örültem, hisz már csak 2 utcát kellett sétálni és otthon is lettem volna. De az a szemét Sp direkt belelépett egy latyakos, sáros pocsolyaszerűségbe és az egész szutymó a gatyámra ment. Ez még nem is volt akkora baj, de úgy elkezdett mindenki röhögni, hogy sarkon fordultam és otthagytam őket. Csak Ropi mondogatta, hogy ez de szemétség volt, meg szegéény. De ő is röhögött. De ami a legrosszabbul esett, az Nelly volt. Ő is nevetett gúnyosan és még az utca másik végéből is kiabáltak meg gúnyolódtak rajtam.

Komolyan mondom sírni lett volna kedvem. Úgyhogy most itt kidühöngnöm magam.

Mivel apa itthon van még csak kibőgni sem tudom magam rendesen. Nem szeretek mások előtt sírni. Egyszóval fortyog bennem a düh és a csalódottság.

De hogy ízelítőt kapjatok milyen kis szipirtyók is a körülöttem lévő „barátnőim” elmesélek egy történetet:

Dodóval egy év alatt nagyon jól összehaverkodtunk. Nelly közénk állt, mikor összeveszett a „legjobb barátnőjével,” Pandával. Ezután vége lett a nagy barátságomnak Dodóval, mert engem mindig kitúrtak, meg nem érzem magam jól közöttük. Nekem nem a pasizás az életem és nem viszket a p*nám ellentétben velük. /már bocs a kifejezésért/

Sok dolog történt de Dodónak még mindig én maradtam a kispárnája. Nelly Dodó exével, Lajhárral is kavart és ezt nekem mind elpanaszolta éjszaka 1 órakor.

No, de ezek után Nelly kezd nagyon idegesítő lenni, mert Dodó ruhájában, szobájában az ő telefonjával fényképezgeti magát. Ezt felteszi Facebookra is. Meg szó szerint ellopta Dodó két ruháját. És az egyikben még fényképezkedett is és feltette fészre. Ennyi ésszel... -.-”

De mindezek ellenére ölelgetik meg puszilgatják egymást és a hátuk mögött meg köpködik a másikat. Teszik ezt úgy, hogy nekem mondják el. Mondhatom szép. De nem akarok beleszólni.

Szóval röviden ennyi a helyzet. És már nagyon elegem van. Mert ez ugyan csak két lány, de rajtuk kívül még van 2 és ezt már tényleg nem bírom. De muszáj jó pofit vágni nekik, mert nagyon csúnyán kiszúrnak azzal, akit nem szeretnek. Tudom, mert alsóban velem is ezt tették. 12 év rengeteg idő. Gondolom most kérdezitek magatokban, hogy akkor meg miért nem barátkozom mással. Nos, ezt is leírom röviden.

Az osztályban rajtam kívül 16-an vannak. Ebből rajtam kívül 13 lány és 3 fiú van.

~ Van a 4 grácia akiket az előbb említettem.

~Van a bénák csoportja, ahova az igazi falusi bunkóparasztok tartoznak. Ez 4 ember.

~Van a legrosszabb magatartásúak csoportja, ők 4-en vannak.

~Van a zártak csoportja. Ők kedvesek, meg néha jól el vagyok velük, de valamiért tartjuk a távolságot. Pedig 2 évig legjobb barátnők voltunk az egyik lánnyal. Ők is 4-en vannak.

És én vagyok a 17. aki kilóg a sorból. Általában a gráciákkal szoktam lenni, mert mit tehetnék? Viszont a 8/A-ból van néhány fiú akikkel jóban vagyok, de ők a gráciákkal vannak el szünetben.

Nálam a jóban vagyunk szó annyit tesz, hogy beszélünk pár szót :D

Nos, ilyen a társas kapcsolatom a többiekkel. Igazából nem mernek velem kitolni, mert tartanak tőlem. Egy szóval utálnak :|

Nem értem.... Miért utálnak ennyire? Meg miért piszkálnak a fiúk a külsőmmel? Jó, nem vagyok szép, ezt már párszor a tudtomra adták, de igen is rosszul esett, hogy mindenemre kettest adtak, a többieknek meg négyes, ötöst. Ezzel nem kéne foglalkoznom... de még is... :( Fáj.

Na, de nem sajnáltatom magam tovább, már így is elég szánalmasnak tűnhetek. Csak fáj, hogy a valóságban senki nem áll mellém és mondja azt a többieknek, hogy „Hagyjátok békén a barátnőmet!!”

Bolond lyukból...XDDDD

 Bolond lyukból bolond szél fúj-szokták mondogatni az emberek. És valóban! *-* Mindig rá kell döbbenjek arra, hogy az én családom nem egészen százas. 

Először is: anya a legjobb barátnőm de közben az anyám is. O.o Vele szoktam animét nézni. Bár most a Shakugan no Shana nem bejövős, ezért egyedül nézi. 

Másodszor: apa olyan nekem mint egy-néha- idegesítő bátty! Úgy viselkedünk mint két rongy kölyök. Állandóan szívatjuk, piszkáljuk a másikat. Anya pedig jó bíró módjárta secperc alatt rendet teremt közöttünk. 

Szóval ilyen családi háttérrel azt hiszem nyugodtan kijelenthetem, hogy bolond szél vagyok. Méghozzá nagyon is! xD

Harmadszor: A bővebb család tagjai is furák. Ott vannak nagybátyámék, akik elszigetelődtek, mint ha idegenek lennénk. Arról már nem is beszélve, hogy a nője egy baka!!! x) /Gomene' nagybátyó ></  Kersztanyám a Kossuth rádió magában, a lányával együttvéve pedig olyanok, mintha a piacon lennénk. Ott van a halál kocka, anime imádó unokatesóm aki önmagában viszi a prímet kereszték családjában. Persze kereszt apu két ilyen nő között csendes és nyugodt férfi. 

Akkor anya másik testvéréék is érdekes emberek. Van két szép, okos lánya akik egyetemet végeztek, van nyelvvizsgájuk és élik boldogan az életüket. Imádják az állatokat és nekik is olyan bolond jószágaik vannak mint nekünk. Szerintem ez ilyen családi ökörség. Vagy örökség... nem is tudom x)

Másik mamámék a megtestesült furcsaságok. Vannak érdekes dolgaik. Mamám nagyszájú, szókimondó papa meg egy örökké bütykölős, hallgatag de zsivány gádzsó xD 

Szabó mamám 74 évesen úgy suhan a kis kemping biciklijével, hogy a 20 évesek megirigyelnék. Mindig intézkedik, ha mondok neki valami szépet akkor hajlamos a sarokba beállvba itatni az egereket. Olyan nekem mint ha a második anyám lenne. 

Én meg már klinikai eset vagyok. Rengeteg fura szokásom van.  Ilyen például az, hogy a párnát alvás előtt mindig felrázom de csak félig, mert ha nagyon púpos nem tudok aludni. A használt rágóimat először az íróasztalon lévő lámpára biggyesztem ki, csak a száradás után kerülnek a kukába. Így nem ragadnak össze a kukában. Ja, meg néha újrahasznosítom őket, ha elfelejtek anyával rágót vetetni. Feledékeny vagyok. Múltkor az övemet kerestem egy jó tíz percig és akkor anya jelezte, hogy ott van rajtam. És tényleg!! Szeretek magamban beszélni, énekelni, japánul vagy németül beszélni. A papagájjal énekelni, táncolni és szadista vagyok *-* xD A koffeintől megy a hasam és a csokispapírokat a zsebeimbe gyűjtöm. Így minden farmer, pulóver, kabát vagy táska zsebében van minimum 1 papír xD A rajzaimhoz és a Mondo magazinjaimhoz csak steril, mosott kézzel lehet hozzáérni. Amikor anya leönti viráglocsolás közben egy évig hallgatja, hogy leöntötte őket. 

Ja és ha valami eszembe jut és az vicces akkor csak úgy váratlanul röhögőgörcsöt kapok. Ilyenkor folyik a jobb szememből a könny, mert a bal szememből sose jön xD És a bal orromlyukán nem kapok levegőt x"D Hajlamos vagyok túlkombinálni  a dolgokat és annyira elgondolkozni valamin, hogy akár egész éjszaka nem alszok. Frontérzékeny vagyok. Ez nálam fejfájással és a régi sebhelyeim lüktetésével és néha rókázással, hangulatváltozással párosul. 

Befele lépek, görbe vagyok-a magasságom miatt-és úgy általában esek-bukok. És tisztára olyan pofákat vágok, mint Koizumi Risa és Sawako együttvéve Cx! 

Dióhélyban ennyit az én fura életemről. Bár nem tudom mennyire érdekelt ez benneteket, de hát ez van. x") Persze órákig tudnám még sorolni a hülyeségeimet de arra se időm se kedvem nincs. Plusz azt senki nem olvasná el.

Nos, ennyi.

Pá! :D

Érdekes törióra :D

No, végre hazaértem. Már ez is haladás. Oly fontos ember vagyok, hogy mennem kellett diáktanács ülésre. Jááj de jó volt -.-” Dögunalom a köbön :|

Viszont ma volt egy „rendhagyó történelem óránk”. Egy fura fazon berendezte az énektermet csomó töris dologgal. Kövekkel, lovagi fegyverekkel meg mit tudom én már mikkel. Beöltözött egy nagy lila zubbonyba, térdig érő gumicsizma volt a lábán. A nagy pókhasán pedig úgy gömbölyödött a ruha, mint a kismamákon szokott.

Viszont nagyon értelmes fickó volt. Nem csak a történelemről mondott igen érdekes dolgokat, hanem a mostani világról is. Mily fura az emberi agy, hogyan is vélekedik a világvégéről, a modern technológiáról és egyéb filozófiai dolgokat is megosztott velünk. Teljesen fellelkesedtem tőle. Még szünetbe is visszamentem hozzá, s amikor meglátott, csak egy sanda mosolyt vetett rám. Olyan arckifejezéssel, mintha azt gondolná „ 36 gyerek közül egyet legalább sikerült megragadnom”-s hozzáteszem, ezt az egyet pedig nagyon is megragadta! :D

Egyik osztálytársamtól kérdezte meg:

-Mi van?

Mire az osztálytársam: -Semmi.

S ekkor elkezdte mondani, hogy ha belegondolunk milyen fura, hogy a semmi igazából nincs, de erre a kérdésre válaszolván azt állítjuk, hogy a semmi az van. De ha a semmi van, akkor mi nincs?

Szerintem érdemes elgondolkozni rajta.

Órákig tudnám ecsetelni amiket mondott, s szünetbe sikerült megérdeklődnöm tőle, hogy még jön a suliba :D

S had búcsúzzak még egy érdekes felvetésével:

Ha mosolyogva mész az utcán, s valakinek így nézel bele a szemébe, az csak néz rád, hogy ugyan ennek mi baja lehet? Milyen fura, hogy a mai világban a jóság, a becsületesség, az őszinteség, a tehetség, a kedvesség inkább számít negatívumnak, mint pozitív tulajdonságoknak. S, hogy milyen bevett dolog az emberek életében a hazugság. Észre sem vesszük már, de egy nap rengeteget hazudunk. És ez szégyen.

Ennek a gömböc, furcsa kis férfinak sikerült maximálisan elgondolkodtatnia, s feldobta a napomat :) Oly jó, hogy vannak a világon még olyan emberek, akiknek nem a külső, hanem a belső tulajdonságok és az eszed számít. Az ilyen emberek miatt érdemes élni, mert tudom, hogy ha ilyen emberek vannak a világ csak nem olyan rossz hely . ^__^

Alkotói válság T_T

Teljesen ki vagyok készülve! :(

Hiába kezdek el rajzolni, hiába van tele a fejem új ötletekkel, végül nem jön össze!!! Már nagyon ki vagyok akadva. Már majdnem befejeztem egy akvarel képet, de nem tetszett ezért összegyűrtem és kidobtam. Pedig 1 órát dolgoztam rajta és az ötlet is jónak indult, de mégse -.-" Nem mentem rajzra se. Egyszerűen nem tudom mi van velem. Talán az időjárással van összefüggésben, mert ettől a sok hótól kezdek depis lenni. Amerre az ember ellát csak hó, hó és hó.

Valamint nem soká itt a Valentin-nap és a többi csaj kap majd csokit vagy valamit én meg megint csak nézek ki a fejemből. Meg a 2 nappal ezelőtti beszélgetés is zavar az egyik fiú osztálytársammal. Szegény csúnya meg bunkó is, viszont 12 év alatt sok minden történt. Óvodában még a kezemet is megkérte, sőt még kis gyűrűt is kaptam tőle. Alsóban is "jártunk" és felsőben 5., 6., osztályban bele voltam esve. Mára csak egy haver. Mert többször is megbántott és kiszerettem belőle. De amiket írt azok már durvák voltak. Meg észre vettem, hogy mostanában sokszor megölel vagy simogatja a hátam O.o És még rajzot is kért tőlem én meg is csináltam. Egy Marsupilamit. xD Ami egy hülyéskedés kapcsán merült fel újból.  De olyanokat írt, hogy lehetnék a felesége, meg nem akar komoly kapcsolatot, max. velem!! Meg, hogy nem meri elmondani az érzéseit. o.O Bár nála nem lehet tudni, mert szeret szórakozni az emberek érzéseivel. Igazából nem nagyon hatottak meg a szavai, csak jól esett, hogy valaki talán lány számba vesz.  Igen, igen a hiúságom egy csöppet örvendezett. Persze nem sokáig, mert ez ennyiben is maradt. Jobb is :)

De azért jó lenne Valentin-napon egy kis bombont vagy egy levelet találni a kabátomban. Bár ennek esélye egyenlő a 0-val, meg ez nagyon régimódi de akkor is örülnék. 

Ja, meg am sem bírnak a fiúk, mert "jókislány" vagyok. Magyarán tanulok. Ennyi -.-" Sokparasztkocsog -.-

Húúú de hangulatomban vagyok :@ 

Na megyek és kitombolom magamban magam (na ezt jól megaszondtam xD) 

Pá!

Újra itt! :)

OMG! Bő fél hónapja nem blogoltam már. Egyszer elkeztem írni egy bejegyzést a felvételi után, de megzavartak és nem jutottam a végére. A felvételi amúgy iszonyat nehéz volt. Én még is meg vagyok elégedve a 64 pontommal, mert az átlag 25-40 pont között mozog. (Összesen a magyar és a matek!!) Nem igazán izgulok emiatt. A matek lehetett volna jobb is, de a múlton kár rágódni.

Hmm... jó sok minden történt velem fél hónap alatt. Múlt hét pénteken csúnyán megbántottak, és rosszul esett hogy ezt művelik velem minden ok nélkül. Ám nem írom le, nem akarom magam megint felhúzni ezen. A. bácsival már lázasan készülünk a művtöri felvételire és a rajzra is. Valószínűleg (70%),  hogy benne lesz a vizsgabizottságba. Ám nem reménykedek, mert nem akarom, hogy pofára esés legyen a vége. 

Most jelenleg sok mindenen dolgozom. Tegnap kezdtem el egy lengyelországi rajzpályázatra a rajzot. Alphonse  Mucha-ról szól. Nagyon megszerettem az ipsét, mert a művészete közel áll hozzám. Az ábrázolásmódja, az egész stílusa nagyon tetszik. Így nagy kedvem van megcsinálni. Mutatok is néhány kedvenc képemet az alkotásairól. (egyébként sok mindent csinált pl.: tervrajzokat mondjuk faliszőnyegekhez, vagy ékszereket ,- ékszerüzleteket tervezett. De csinált rengeteg reklám és színházplakátot meg, tanulmány rajzokat is.) Én egy gésát fogok csinálni. Egyenlőre csak ennyit mondok.

Ez a cigi reklám is zseniális:

Ez az egyik kedvencem tőle:

Ez pedig a másik. Főként azért, mert íriszek vannak rajta, ami a kedvenc virágom ^^

Aztán félbe van hagyva még 2 munkám. Az egyik egy orchidea a másik pedig "megrendelésre" egy Marsupilami. x"D Mivel holnapra semmit nem kell tanulni, szerintem olvasok valami mangát, kicsit szerkesztgetem az oldalaimat aztán befejezem ezt a két rajzomat és hozzá akarok látni egy Yoite akvarell vagy ceruza rajzhoz. :D

Tegnap befejeztük anyával a Nabari no Ou-t. Hát a végén nem sok kellet, hogy elbőgjem magam, pedig anno (2 vagy 3 éve) már láttam de akkor egy fél óráig zokogtam a végén :"D Pedig hát nyiván való vaolt, hogy Yoite nem lesz hosszú életű. Viszont más szereplőt is sajnáltam. Na de nem spoilerezek itt nektek :P 

Le akarom még tölteni Adam új számát aztán jöhet a pihi :D 

Egyébként ma jó napom volt. Kicsit ugyan fáj a torkom, de no problem. Tiszta szívós vagyok szóval ez csak egy kis kóbor baci bennem :D 

Am rájöttem, hogy tök pro vagyok, mert fizikából szinte semmit nem tanultam, de 5* lett a dogám. Számítások voltak, de a képleteket csak óra előtt lestem meg. Valahogy megragadt a kobakomban ^^.

Szerelem nincs a láthatáron. Asszem egy ideig maradnom kell a virtuális bishiken való nyáladzásnál. Ez van, ezt kő szeretni.

Pá!

Ja és ha már úgy is elolvastad a fecsegésem pls nézd meg a videót amit szombaton csináltam. Szerintem cuki ahogy Ed ugatja a hólapátot :D