2015. május 23., szombat

Unalom ._.

Azt hiszem most illik ez a bejegyzés a blog alcímnéhez. Rettenetesen szörnyen borzasztóan UNATKOZOM! .___. Már 2. napja. Oké, tegnap egész délután olvastam és nagyon mély benyomást tett rám Varga-Körtvélyes Zsuzsanna -Krisztina bárónő című könyve, sokat filoztam rajta és egész bamba lettem estére. Mert természetesen ki is olvastam a vörös boszorkány, Radnay Kotnyeles Krisztina történetét. A múltkor láttam meg az Alexandrába és a borító meg persze a névrokonság xD egyből megragadott és persze gyorsan lopva bele is olvastam. Anya volt olyan cuki és később megvette nekem/magunknak, mert még anno kapott utalványt és ezt is megvette belőle. Hát megérte. :D Névnapomra kérem majd tőle ennek a regénysorozatnak a másik és szülinapomra a harmadik tagját. :3
Laci szerdán megbetegedett, szerencsére már jobban van. Azóta nem sokat beszélünk, kb. csak pár mondatot. Úgyhogy eléggé magányos is vagyok. Már várom a hnapot h végre találkozzunk (ha minden jól alakul) mert már megpusztulok egyedül ._. Jó, ma is jól esett lustálkodni, meg anyuval virágot ültetni, de már olvasni se volt kedvem. Tegnap éjszaka meg már annyira kínlódtam, h festettem, de arról inkább nem nyilatkoznék. :'D Aztán megtámadott egy piszok nagy barna pók. Ott szaladt el a lábam alatt hajnali fél 2-kor. Apa jött be a sikoltozásra és némi szidás kíséretében végül megmentett. ._. Ez aztán annyira felzaklatott, hogy sokáig nem mertem elmenni fürödni. Ilyenkor még a saját árnyékomra is azt hiszem, h pók és egyből halálosan megijedek. Szerintem egy szellemet jobban elviselnék, mint egy lábam alatt elfutó pókot. ._____. :'(
Végül nagy nehezen lenyugodtam, elmúlt a viszketés, a remegés és megfürödtem. Ez volt fél 3-kor. Elég rossz, nyugtalan álmaim voltak, amikből olyan fél 8 -körül fel is riadtam. Aztán miután anya kihasználta a lehetőséget, hogy gyorsan felporszívózzon a korai kelésem örömére, hullaként puffantam vissza az ágyba és fél 11-ig aludtam. Aztán reggeli, ebéd, alvás fél 5 -ig és tv-zés fél 10-ig. Igazán "izgalmas, érdekes" nap volt ez. Jó volt együtt lenni kicsit a családdal, de egyben nagyon
uncsi is minden. Olyan beszélgethetnékem van. Csak úgy, valamiről. Hogy foglaljon le vki egy kicsit, mert én magamat már nem tudom. :'D
Ritka az ilyen, hogy én ennyire látványosan szenvedjek, de sajnos előfordul és ilyenkor úgy érzem, hogy éveket öregszem és befásulok amiből nehéz kirángatni. :|

Megyek és szenvedek, unatkozom tovább csendes magányomban. Majd jelentkezem.
Ég veletek!

2015. május 2., szombat

Május 1 és állatkert

Üdv népek!
Végre eljött a hosszú hétvége ideje, bár még csütörtökön nyomattunk egy laza 1,5 órás teremdíszítést, amit kifejezetten élveztem, mert az osztály még soha nem mutatott ekkora csapatmunkát és ez az eredményen is meglátszott.
Pénteken jól kialudtam magam, már egész korán fent voltam. Aztán apuval mesét néztünk az ágyban pizsiben, átmentünk Kati mamáékhoz, aztán hazajöttünk és ebédeltünk. Ebéd után 2 órás szieszta xD Vagyis csak apa meg én, anya meg csak nevette, ahogy alszunk egymás mellett. :3
Aztán már készülődtem is, mert a 16:35-tel mentem be Debbe, onnan meg Laciékhoz. Tök jól elvoltunk. Megleptek. :D Laci kiment, utána Tomi is, de semmi nem volt gyanús, mert nem számítottam semmire, másrészt meg tök jól eltervezték. Aztán nagyban nézem a Szomszédnéni produkciós iroda videóját, amikor Tomi bejön, hogy mivel nem kaptam május fát, így ezt kapom cserébe. És ott állt mögötte Laci nyakig lufikkal meg színes krepp papírral bebugyolálva. Először tökre zavarba jöttem,  hogy jééé, meglepetés :OO utána majd megettem, hogy milyen cuki, aztán meg a nyakába ugrottam, hogy Szereteeeem :3 és mind ezt a perc tört része alatt tettem. xD De tényleg nagyon örültem. Kaptam egy szép gyöngyből készült virágot is. :) ♥

Aztán  3-asba néztünk egy filmet...öö... mit is néztünk..? Pedig most el sem aludtam rajta. Mindjárt eszembe jut... Ja, Argo-t xDDD Szeretem néha a memóriámat. :'D
Szóval 9-ig filmeztünk Laci Tomi meg jómagam, aztán meg Lacival átbeszélgettük az estét. 1 órakor eszünkbe jutott, hogy mi bizony most megrohanjuk a hűtőt és kegyetlenül megcsonkítottuk a gusztán feltálalt rakott kekszet. :'D Fini volt. Aztán fürdés, pihi. Bár még fél 3-kor már épp kómába merülve olyan monumentális dolgokról diskuráltunk, mint a "melyik állat nyerne, az oroszlán vagy a medve ?" . Aztán már nem is emlékszem semmire. xD Csak arra, hogy reggel Laci álmába úgy orron vágott könyökkel, hogy félálomban megsértődtem rá, elfordultam és aludtam tovább. xD Ő meg elvileg bocsánatot kért félig, csak elaludt közben. :'D

Fél 12-kor kimásztunk az ágyból, kajoltunk és készülődtünk. Bár a reggelünk nem volt túl fényes, a buszon is összekaptunk picit. Vagyis én haragudtam meg rá. Nem értem miért olyan óriási kérés az, hogy ha lehet és amikor velem van ne mutogassa a cigijét meg ne is legyen nála. Mert am minek?! Ha egész nap velem van nem tud rágyújtani... .__. Na, mind1. Ez tökre elkeserített. Amikor meglátom a kezében azt a sz*rt egyszerre leszek dühös, csalódott és szomorú. :(
És ennek tetejébe még az eső is esett így félő volt, hogy az oly rég várt és annyiszor elhalasztott állatkertezésből ismételten semmi nem lesz. De minket egy kis eső nem állíthat meg! :D
Végül elmentünk. Senki nem volt az állatkertben, de szerintem így jobb is volt, mert nem kellett nyomorogni és addig nézhettünk egy állatot, ameddig jól esett, mert nem lökdöstek arrébb.
Egyszerre volt vicces, szuper, romantikus, aranyos és hideeeg az egész. :D Nagyon jól éreztem magam. Volt egy csomó madárka :3 És Laci tök jól elvolt a majmokkal, míg én WC-n voltam. xD
Ettünk is, szerintem viszonylag olcsón. 1,5 óra alatt bejártuk az egészet. Rég nem voltam már itt és sokat változott minden jó értelemben. :) ♥
Azt hiszem 16 hónap után megérett már ez az állatkertezés.

Aztán átmentünk a "vidámparkba". Ott még jobban ki volt halva minden, mert az állatkertbe legalább állatok voltak. xD De itt... csak pár ott dolgozó figyelte azt, hogy a két hülye keresi az óriáskeréknél a pénztárost... De előtte voltunk az anno elvarázsolt kastélyba. Most valami Toldi cucc nyílt benne, elég kiábrándító volt. :'D
Szóval végül beüzemelték nekünk az óriás kereket, bár a gyártás számát megpillantva és a nyöszörgését hallva voltak fenntartásaim. Rólam tudni kell, hogy én imádom a földet. Én ide születtem, jó itt nekem elv szerint élek. Tehát  magyarul kurvára tériszonyom van. xD
Na, felültünk, én már az induláskor eldöntöttem, hogy biztos meghalunk, leesünk, leszakad, elgurul... nem éljük túl. Jól megijedtem. xD
3 perc volt csupán, de nekem 9-nek is tűnt. Kicsit sajnáltam Lacit, mert hát az óriáskeréken általában turbékolni szoktak, de én két kézzel kapaszkodtam és féltem. xD Nem tehetek róla, vannak dolgok, amikhez én túl félős vagyok. :'D
Aztán elmentünk a Tescoba, mert holnap anyák napja van. Kykky beindult, mert orchidea vadászatra kelt. Aztán megtalálta a tökéletest, egy mini orchideát, amire anya már régóta vágyott.
Laci is talált egy gyönyörű korall virágot az anyukájának és el is indultunk haza. Úgy vigyáztunk a virágokra, mint a szemünk fényére.


A buszvégen még ültünk egy fél órát, mert a busz ilyenkor nem jár olyan gyakran. Természetesen ismét egy belerondítás a napba, Laci cigije előkerült, bár ráültem és mikor ezt megtudtam, akkor párszor még ráhuppantam, csak mert cuki vagyok :D Muhahaha.
Végül hazajöttem és anyunak odaadtam a virágot, mert holnap temetőbe megyünk és nem hiszem, hogy örülni tudna akkor bárminek is... :(
De most... úgy a nyakamba ugrott. :D Annyira örültem, hogy ekkora örömet szereztem neki. :)
Tök jó kedvem lett tőle. :)

Hát ennyi lenne a 2 nap eseménye, jó kis sűrű hétvégém volt. Sajnos hamar elmúlt, pedig 85-90%-a nagyon klasszul telt. :) ♥

Nyah, pá! :)