A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 12.C.. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 12.C.. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. április 26., szerda

Remény

Hali!

Kedd reggel 6-kor keltem, de alig bírtam magamat kivonszolni az ágyból, szóval inkább visszafeküdtem és hagytam azt az egy órát a francba. Utána 1-re mentem Lacihoz, immár kipihenten. Jó volt látni, szokásosan jól elvoltunk. Hamar eltelt a nap, már be is esteledett. Ekkor kezdődött a szorongás a szerda miatt. Egész éjszaka görcsben volt a gyomrom és rosszul voltam. Plusz azért még a fejem is hasogatott a front miatt, úgyhogy alig tudtam elaludni. Mindketten eléggé készen vagyunk lelkileg és próbáljuk nyugtatgatni a másikat, miközben mindkettőnket szétvet az ideg. De legalább nem egymáson töltjük ki. Inkább támasza vagyunk a másiknak. Két idegroncs egy pár. xD

Reggel nagyon depisen keltem, de Laci kicsit felvidított. Míg én öltözködtem, addig elkészítette nekem az uzsimat, amit a suliba vittem. Olyan aranyos volt, tökre jól esett. Aztán bejött velem Debbe, mert dolga volt, de azért elkísért a vonathoz és búcsúzás után még utána nyúlt a kezemnek és kaptam tőle egy kézcsókot. Mint valami shoujo-ban. >//o//<
Aztán az IC-n ülve elkapott a szívdobogás és a gyomorgörcs, mert már csak 1 óra választott el az akasztófától. Mire beértem a hátsó helyeket elfoglalták, így a leges legelső padba kellett ülnöm a tanár mellé. :'D
De lássatok csodát: egész normális volt velem. Néha felszólított, de tudtam a helyes választ és végre megértette amit mondok és nem kellett a táblához kimennem. Mondjuk az is igaz, hogy ott ültem tőle 2 méterre. xD Lehet, hogy legközelebb is odaülök és hátha békén hagy már erre a 2-3 hétre.
Még volt egy 0 kredites órám és végre jöhettünk haza. A buszon rám jött egy kisebb pánik roham, de olyan gyorsan lekezeltem magamban, hogy egy perc alatt elmúlt és Al észre se vette.
Megint leszálltam Debrecenben és elcsoszogtam a buszvégig. Mikor letett a busz, akkor vettem észre, hogy Imi is rajta volt. Kb 1 éve nem láttuk egymást, hiába lakunk egy helyen. Fél órát beszélgettünk a sarkon. Jó volt hallani felőle és a többiek felől is. Nem nagyon tartom a kapcsolatot a volt osztállyal. És az a legfurább, hogy miközben a bejegyzést pötyögtem Éci is rám írt. Vele se beszéltem egy éve. 3 nap alatt 3 volt osztálytársammal is beszéltem. Fura az élet.
De ahogy kivettem nekik sem éppen egyszerű. Senkinek sem az a mai világban. Aki tényleg tanul és nem issza szét az agyát, az nagyon megküzd az egyetemmel, aki dolgozik, az meg a belét is kihajtja. Továbbra is megértem magam, hogy már gyerekként sem akartam soha felnőni. Már 7 évesen iszonyat bölcs voltam. :"D

Az Imivel folytatott beszélgetés után jöttem rá, hogy milyen szerencsés vagyok. Amivel eddig is tisztában voltam, de valahogy most még jobban tudom értékelni Lacit és a kapcsolatunkat. Mindig elmondom, de ezt örök igazságnak veszem, hogy ami elromlott azt először meg kell próbálni megjavítani. És ez mindenféle kapcsolatra igaz. Écire is haragudtam a bankett után, de annak már egy éve és olyan gyerekes dolog ezen zsörtölődni. Próbálok felnőttként hozzáállni a dolgokhoz és elengedni azt, ami zavar. Most így próbálok élni és meglátjuk, hogy így milyen irányba megy az életem.

Holnap megyünk hospitálni matek órára és mit ad az ég? Utána visszamegyek a suliba és lesz 1,5 óra matek gyakorlatom. Olyan imádni való ez a szak. xD
Most viszont pozitívabban állok hozzá. Ha nem bukom meg oprendszerekből, akkor nyáron neki fekszem a programozásnak és megtanulom valamennyire. Viszont ha az élet úgy akarja, akkor átmegyek magyarra. Ezek a terveim és igazából már nem félek. Hiszek a sorsban és ha nagyon nem akarja, hogy ez legyen az utam, akkor úgyis egy másik irányba rugdos.

Ennyi történt hétfő óta.
Hamarosan jelentkezem.

Pá! :)

2016. június 24., péntek

Bankett

Yo minna!

Tegnap megígértem, hogy beszámolok az esti bankettről. Én igazából tökre vártam, hisz ez az utolsó alkalom, hogy így együtt van az osztály. Az 5 éves találkozónkra ki tudja ki fog tudni eljönni, hisz nagyon szét fogunk szóródni az országban, de akár az is lehet, h valaki külföldre megy.
Szóóval beszámoló következik:

A tegnapi bejegyzés után jöttek haza anyuék. Nagyon büszkék  voltak rám a bizi miatt, meg a másik miatt is, hisz a sulisat is kikaptuk. 4,8 lett az átlagom, matekból és persze bioszból csak 4-es lettem. De kaptam 3 dicséretet, szóval megvolt az örömködés és a sírás része is. A legrosszabb az,hogy pont az nincs itt velünk, aki a legjobban örülne neki anyuék mellett. A másik nagyanyám meg le se tojja, hogy megvan-e az érettségim. Azt hiszem nem az én tisztem őt felhívni, hogy hahóóó, tudom, hogy nem érdekel, de egyébként leérettségizett a legnagyobb unokátok.. -.-
Naa mid1, ez csak egy kitérő volt.

Aztán vacsiztam egy keveset, anyu befonta a hajamat, ami egyébként az évek során akkorára nőtt, hogy leér a derekamig. Ami nem látszik teljesen, mert göndör, de így van. Emlékszem, amikor 5 éve elkezdtem ezt a blogot a vállam alá ért valameddig. xD
Aztán elkészültem, gyors és viszonylag meleg tűrő smink és indulás. :)
Mire eljutottam a buszmegállóig addig megolvadtam. Szerencse, hogy volt nálam legyező, pedig már este 7:30 volt. ._.
A buszvégen összefutottunk Écivel és Szandival. Vártuk volna még Gabit meg Faragót, de későn indultak el és azt mondták, hogy menjünk.
40 perces séta után megtaláltuk a Calico nevezetű éttermet és a pincér fel is kísért minket az emeletre. Szép hely volt, igényes és tetszett a berendezése. Csak egy baj volt: az egyik klíma berendezés elromlott, így csak 1 működött. Ami kb 40 embernek édes kevés volt. Folyt rólunk a víz, de szerencsére a legyezőm engem megmentett.
Beszélgettünk egy kicsit és hozták is a kaját. 2 fős tálakat lehetett rendelni, mi Écivel ettünk egyet.
Odahívtuk Attila bácsit is és tök jó hangulatban telt a vacsora. Sok mindenről beszélgettünk. Egyébként Floval, Écivel, Renivel és Fannival ültünk egy asztalnál. Gotha végül nem jött :(
A vacsoráig nem volt zavaró, hogy mindenki klikkesedett, mert azt hittük, hogy utána vegyülés lesz, de nem így volt. A tanárok külön ültek és most hogy menjek oda 5-6 tanárhoz, hogy halihóó, beszéljünk már egy kicsit... ._.

A többiek se nagyon álltak velünk szóba. Odaültünk Petráékhoz, de csak a szájukat húzgálták ránk. Úgyhogy el is jöttünk onnan.
Közben majd' szomjan haltam, mert egy 3 dl-es limonádé 480 Ft-ba került. Így is muszáj voltam 2-t venni, mert nagyon meleg volt és borzasztó szomjas voltam, de utána elfogyott és nem akartam több pénzt kiadni italra. Úgyhogy már a fejem is fájt a szomjúságtól.

Megbeszéltük Écivel, hogy ha nem lesz annyira jó, akkor a 22:40-es busszal elmegyünk és elkísérjük
egymást a buszvégre. 22:10-körül el is indultunk, ami elég későn volt, tekintve, hogy 40 perces az út, de hát ha sietünk elérjük. Mentünk egy darabig, aztán közölte velem, hogy van neki egy közeli megállója ő itt most felszáll. Hát...kösz. ._. A buszt már miatta lekéstem és 10 órakor tuti nem fogok egyedül átmenni a városon.
Úgyhogy visszasétáltam az étterembe, ahol már alig voltak, mert az osztály nagy része elindult inni egy másik helyre. ._.
Még beszélgettem ott egy darabig Renivel, a 2 Szandival meg Tibivel, de utána mindenki szépen elszivárgott és csak 3-an maradtunk.

Úgyhogy az apataxihoz folyamodtam, mert buszom az már sehol és senkivel nem tudtam volna elmenni a buszvégre. Kb. éjfél előtt értünk haza és hoztam haza egy kis kaját. Anyuék meg neki ültek és megették. xDD

Nem volt felhőtlen a hangulatom, nagyon nem így képzeltem el a tegnap estét. Hatalmas csalódás volt, de jobban belegondolva a 12.C nem hazudtolta meg magát... ._.

Hát, ennyi mára.
Végre 5 nap után ma láthatom Lacit. :3 ._.

Na sziasztok! (bocsi, kicsit hosszú bejegyzés lett xD)

2016. június 23., csütörtök

Hivatalosan is megértem! :O

Hali!

Ma végre megkaptuk az érettségi bizit, de azért az ofő még így utoljára is alakított egyet. Az elnök azt mondta, hogy csak 1-re kell bemenni, de a drága ofő tegnap kiírta, hogy délre mindenképp legyünk ott, úgy is hamar végeznek... Ahhaa... 1 után engedtek be minket a terembe -.-
Mondjuk én elbeszélgettem a többiekkel, csak ugye a buszozás a legmelegebbe nem túl kellemes, főleg ünneplő ruhában. -.- Mika Petivel is jót beszélgettünk. 11-re egészen megkedveltem. xD
Szóóval több, mint 1 óra várakozás után bemehettünk a bizottság elé, ahol megvolt a hivatalos szónoklat az életről, az eredményeinkről ésatöbbi.
Utána mindenkit egyesével kihívtak és felolvasták az eredményét. Megkaptam a bizit, az érettségit és egy csudááás Alaptörvény könyvet. :')
Ofő kedvenceit kiemelték, de németből Homolyáné nekem is adott dicséretet (♥). Csak ugye az volt fura, h mennyire el volt tőlünk ájulva első nap magyarból. Szandi is nagyon szépen felelt és az ő nevét sehova nem mondták, ami szerintem piszkosul igazságtalan. :<
Na, mind1, a lényeg, hogy végre megkaptam az érettségim :D

Mivel ez az én blogom és úgy se nagyon olvassa senki, ezért leírom az eredményeim, mert most boldog vagyok és miért ne? :D :D
Magyar 89% (5)
Matek 48% (3)
Töri 80% (5)
Német 88% (höhö..német és 88 XDDD) (5)
Rajz 84% (5)

Úgyhogy este meg is ünnepeljük a jó eredményt, mert szerintem az osztály nagyon szépen teljesített és tök büszke vagyok rájuk.:)
8-tól lesz a bankettünk és  még koccintani akarok Attila bácsival és Homolyánéval, mert velük nem tudtam és ők a kedvenc tanáraim. :3
Mert ugye a bizi osztás után volt koccintás pezsgővel és tök aranyosak voltak, mert gondoltak ránk is és mi Süsüt ittunk XDD

Az igazgató nagyon cuki volt, kihangsúlyozta , h mi örökké Megyósok leszünk és bármikor visszajöhetünk, sőt még az igazgató helyettes is mondta :) Én élni fogok ezzel a lehetőséggel és vissza akarok jönni ide tanítani. ^o^

Szóóval este buli, már tökre várom *-*

Holnap beszámolok róla.

Addig is sziasztok :)

U.i.: Thug lettem :D xDDDD

2016. június 20., hétfő

A szóbelin túl, ahol a kurta farkú kismalac túr :D

Sziasztok!

Végre ezen is túl vagyok :D Na, de kezdjük az elejéről. :)
Pénteken egész nap csak irodalom tételeket tanultam és át is vettem 16-ot. Szóval szombat reggel korán keltem és megtanultam még a maradék 4-et. Aztán töriztem egy kicsit és indultam Laciék. Mert eldöntöttem, hogy akkor is találkozni fogok vele, nem megy rá az érettségire mindenem. Ha már az egészségem és az idegrendszerem egy kicsit megsínylette, de a kapcsolatom nem fogja. :)
A buszon is végig tanultam és miután felvettük a kérdezz-felelünk videónkat és Laci elkezdte a vágást, akkor is  tanultam mellette az ágyon. Elvittem 10 töri tételt és meg is tanultam őket. Büszke voltam magamra, hisz tudtam egyeztetni a szerelmet a sulival.
Aztán vasárnap hazajöttem és 5-től este negyed 11-ig még nyomattam a törti, a nyelvtant és a németet.
Úgy indultam el, hogy óóó, nem lesz gond, hisz ami kevésbé maradt meg az este azt úgy is át tudom olvasni. :D Lóbrét!  Az első 5 ember között voltam, akiket beültettek a bizottság elé felkészülni.
Némettel kezdtünk és én voltam a harmadik. A tanárnő először általános dolgokkal kezdte pl. mivel jöttem ma suliba, hánykor keltem, hogy vagyok, mik a terveim az érettségi után stb. Utána húzni kellett egy számot, ami egy szituációt jelölt. Fel kellett hívnom egy hirdetést, hogy zene órákat szeretnék venni. Az jól ment.
Utána kaptam 2 db tételt és választhattam közülük. Én a Das Wettert, azaz az időjárást választottam. Kicsit besegített a tanárnő is, de nem éreztem annyira jónak. Mégis, amikor ment kifele és én már egy másik tételt dolgoztam ki, akkor megsimította a vállam és mondta, hogy ügyes voltam. Ez jól esett, aranyos volt. :)

Ezek után egyből ki kellett húzni az irodalom és nyelvtan tételeket. Petőfi-A helység kalapácsát és a magyar nyelv 4 nagy korszakát húztam. Megörültem nekik, mert mind a kettőt tudtam. Erre tényleg 30 percem volt, mert ugye nem sokan voltak előttem, de kész lettem időben. Szépen elmondtam az irodalmat és a nyelvtant is és az ofő nem is kérdezett semmit. Megdicsért és már húzhattam is a törit.

Az USA kialakulását és a függetlenségi háborút húztam. Óriásimegagigaterra nagy segítség volt a 2 oldalas!!! forrás, amit kaptunk hozzá. Minden ott volt, csak szépen le kellett vonni a következtetéseket és pár új gondolattal kiegészíteni. A feleletre várnom kellett egy darabig, mert
előttem még gyorsan rajzból is leérettségiztettek pár embert.
Végre sorra kerültem töriből is. Elmondtam, kicsit belekérdezett, nagyjából jól válaszoltam és már jöhetett is az utolsó: a rajz.

Itt csak annyi volt a feladat, hogy be kellett mutatni a 8 db rajzot, amit előzetesen beadtunk egy mappába. A technikáról, az elkészítéséről kellett beszélni. Ez nem okozott nagy nehézséget.

És ennyi volt. 8-tól 11-ig voltam bent. Átestem rajta, érett lettem. Bár papíron csak csütörtöktől vagyok érett, addig még érlelődök egy kicsit a napon. :D
Nagyon boldog vagyok, hogy nem hiába gürcöltem 12 évig a tanulással, mert szerintem nem lett rossz és megérte. :)
Már csak az eredményt várom kíváncsian. ^^

Persze még nincs vége a megpróbáltatásoknak, 28-án lesz az egyetemi felvételim és az alkalmassági vizsgám is. (Y) Szép halál xD

Nos, addig is pá! Még jelentkezem. C:

2016. május 31., kedd

Eredmények

Sziasztok!

Ma volt a betekintés az érettségi eredményeinket illetően. Hát, az utóbbi napokban már nagyon izgultam, mert elég rossznak éreztem őket és teljesen elszomorított, hogy a matek talán még 13 pont sem lesz és hogy a rajzot mennyire elszúrtam. :( Folyton azt álmodtam, hogy ott vagyok és látom, hogy megbuktam matekból.
Nem tudtam elaludni tegnap, kb negyed 4-körül sikerült álomba vergődnöm, de 5 óra után felkeltem, mert annyira rosszul voltam, hogy az keltett, hogy fáj a hasam és mindenem. Majdnem hánytam, pedig kb 10 éve vagy régebb óta nem hánytam ._. Végül legyőztem a rosszul létet és próbáltam aludni. Aztán többször is felkeltem/felkeltettek, szóval 10 -körül már megint olyan állapotban voltam, hogy erőt kellet gyűjtenem ahhoz, hogy elvánszorogjak a buszmegbe.
Ha ez nem lett volna elég a buszon egy bunkó vénasszony még be is szólt nekem, na mondom, ez egyre jobb... T_T
Mire elértem a suliba, már olyan sík ideg voltam, hogy már csak azt kívántam, hogy legyek túl ezen és mehessek haza aludni egy kicsit.
A legrosszabbal kezdtem, a matekkal. Vettem egy nagy levegőt, remegő kézzel kibontottam a borítékot és először nem hittem a szememnek. Megkértem Szandit, hogy adja össze, biztos annyi? És annyi volt! 48 pont!
:O Tudom, ez másoknak kevés, de én annyira örültem neki, hogy hirtelen fel se fogtam igazán *-* Nem buktam meg, nem kell szóbeliznem sem és magamhoz képest iszonyat sok pontot összeszedtem. A gyakorlások során is mindig 25-30 pontom lett. Úgyhogy túlszárnyaltam önmagam! :D
Ezen felbuzdulva a többit már kevésbé idegesen bontottam ki.
A magyarom 86 pont lett, a törim 61, tehát egy nagggggyon jó szóbelivel még 5-ös is lehet. A németem 100 lett a 117-ből. Ennek is iszonyatosan örültem :D
És a szörnyűnek vélt rajz sem lett annyira botrányos, összesen 112 pontom lett a 135-ből, tehát az 83%, ami szintén ötös. Omg *________*
Ezek után az egész napom vidám lett, noha iszonyatosan  kimerült voltam és 2x aludtam is a nap folyamán, de nagyon örülök, hogy így sikerültek. :D
Már csak meg kell tartani a szintet a szóbeliken és a törit feltornázni és én egy boldog ember leszek.
Utána még túl kell élni a rajzfelvételit, de az még odébb van...

Egyébként Lacinak is egészen jók lettek a pontjai, szóval emiatt is vidám lett a mai napom. :)
Igazából mostanában elég jól kijövünk, szinte alig veszekszünk és már nem érzem azt a hatalmas haragot, bár ha szóba kerül még mindig ugrok rá, de én úgy érzem, hogy sokat javult a kapcsolatunk. Mostanában sokszor vagyok rá büszke apró dolgokért, de ezeket is értékelem. :)
Remélem ennél már minden csak jobb lesz és végre visszatér minden a régi kerékvágásba.


Majd még jövök.
Pá! :)

2016. május 4., szerda

Túl a törin :D

Ahoy!

Na, a másik nagy félelmemen, a törin is túl vagyok. A feladatlapban voltak olyan részek, hogy nem tudtam (térkép ♥ :'D) de az esszé részén nagyon megörültem. Ma reggel mondtam anyának, hogy milyen jó lenne, ha Bethlent kapnánk és vmi náci vagy kommunista cuccot, vagy esetleg Mária Teréziát, Mátyást vagy Károly Róbertet.
Amikor megláttam, tökre látnoknak éreztem magam. xD Mindegyikőjük volt valamilyen formában. Esszénél Sztálint és Mária Teréziát választottam a rövidnek és a bethleni konszolidációt hosszúnak. Pont tegnap este tanultam át jól Bethlent, szóval ennek nagyon örültem. Ahogy számolgattam,
remélhetőleg egy 60% megvan és akkor a szóbelivel fel tudom hozni 80%-ra, vagyis ötösre. Ez így szuper lenne. Aztán majd kiderül.

Egyébként megint egy órával hamarabb végeztem, pedig a tanár ott ijesztgetett, hogy nem lesz elég időnk és hogy siessünk. Hát én siettem. Még azért a biztonság kedvéért átnéztem párszor és beadtam. Nos, igen. Ez határozottabban jobban sikerült, mint a tegnapi matek. :'D Ehhhh...
Szóval már fél 11-kor itthon voltam, mert pont jött egy busz. Animéztem kicsit (újra elkezdtem a Magit és most tetszik xD. Mikor először néztem, akkor nem nagyon jött be) utána egész délután aludtam. Mostanában nem sokat aludtam.... ._.
Holnap pihi, mert az angolosok érettségiznek és én majd pénteken megyek németből. Csak azt nem értem, hogy mi a ráknak kell érettségizni nyelvből, ha már van nyelvvizsgád? Azért egy-két nyelvvizsga elég kemény ahhoz, hogy lehessen adni mellé egy érettségit, vagy kiváltsa azt. De hát magyar oktatás... :'D

Vicces, hogy még az érettségizésnek is megvan a hangulata. A Facebook tele van az aznapi érettségi feladataiból készített mémekkel és szövegekkel, a fél diákság izgul a matek kettesért és szidják Zsófikát a varázs kanócaiért xD Még egy külön oldal is létrejött a magyar novellaelemzés szereplőjéről, Szerencsés Gyurkáról. xDD Elég hangulatos, noha a matek elszomorító, de ez már csak ilyen.
Egyébként ezt az új rendeletet sem értem, hogy mi a rákért kell már 7:15-re bent lenni?! Eleve a tájékoztató minden reggel 7:30-tól van, szóval addig csak ott állunk és állva alszunk. Mert ugye az én korosztályom már nem arról híres, hogy le tud feküdni időben és korán fel tud kelni. És én tudom magamról, hogy ha később kezdenénk mondjuk egy órával, akkor sokkal jobb lenne a teljesítményem, mert le tudnám írni a nevem normálisan, mert ennyire korán nem látok a csipától. :'D  A bejárósokról nem is beszélve. Jó, engem anya most behord, de van, aki 45 perceket buszozik...
Persze ez is egy jó húzás a kormánynak, hisz a hülye feladatokkal és a nyilván valóan a mai fiatalok számára túl korai kezdéssel még inkább csökkentik annak a veszélyét, hogy valakit államilag támogatott szakra vegyenek fel az egyetemen. ._.
És most jön a felnőttek szokásos dumája: feküdj le hamarabb! Még ha menne... Én mindig bagoly típusú ember voltam. Már kiskoromban sem tudtam hamar lefeküdni és korán kelni. Ez nekem mindig nehézség volt és nem tudok hozzászokni, pedig már 12 éve koptatom a padot... Akármilyen fáradt vagyok este 11 előtt nem tudok elaludni, vagy ha igen, akkor felkelek 3-kor és nem alszom már vissza. Szerintem a korosztályomból sokan vannak ezzel így, mert egyszerűen már más generáció vagyunk és újítani kéne, igazítani a rendszert, persze ebben a mocskos országban ez sosem fog beteljesülni. Inkább szidnak minket, hogy ilyenek meg olyanok vagyunk, minthogy beismernék, hogy haladni kell a korral és haladnának is...
Na, mind1, csak most ezt jól esett leírni.

Sok sikert holnap az angolosoknak!

Oyasumi ^^

2016. május 3., kedd

Érettségi közben ._.

Hali!

Ma túl estem a matekon is. A tegnapi magyar szerintem egyszerűnek tűnt, de pont ezért nagyon könnyen el lehetett tolni. Én a novella elemzést választottam és mind az 5 oldalt tele írtam, sőt még egy órával hamarabb kész is lettem.
Viszont a mai matek nem ment ilyen gördülékenyen. Remélem a 26 pont megvan :( Nem akarok belőle szóbelizni. Sajna ehhez nagyon hülye vagyok és a tanárunk se a pedagógusok gyöngye... :/
De legalább tényleg úgy vagyok vele, hogy egyel kevesebb hülyeség.
A holnapi töri is majd lesz valahogy. Elolvasom a tételeket, megcsinálok egy feladatlapot és hátha szerencsésebb leszek, mint a matekkal :'D

Közben design csere történt és tőlem elég szokatlan színekben pompázik a blog, de most néztem meg a Guilty Crown-t és annyira tetszett, hogy muszáj volt valami Inoris dizit összedobni, de mivel Inori
elég rózsaszín, ezért most így néz ki az oldal. Kell néha a változatosság. Attól még a nagy része úgy is fekete. XD
Mostanában elég sok animét nézek, ami olyan jól esik :3 Valahogy most kell a lelkemnek a japán mentalitás és az animék hangulata. Na, meg a zene. :D Imádom a GC-ban Inori dalát. Annyira gyönyörű *-*

Most úgy ennyi újjal szolgálhatok, de a napokban még jelentkezem. :)
Puszipá! ;)

Hallgassatok egy kis muzsikát :D

2016. április 30., szombat

Elballagott a vén diák :/

Sziasztok!

Igen, ezen is túl vagyok. Eltelt 4 év, nagyon durván hamar és ezalatt az idő alatt majdnem felnőttem. Azért mondom, hogy majdnem, mert habár már 18 vagyok, azért még mindig nem nevezném magam egy teljesen érett felnőtt embernek. Inkább csak afelé evickélek. Ez már a 2. ballagás, amit a blog megélt. Ez is szintén durva.
Na, de haladjunk sorba.


Elkaptam a lufit :D
Csütörtökön elbúcsúztattuk a tanárokat és a szerenád is ekkor volt, este 7-kor kellett a suli előtt gyülekezni és onnan mentünk az ofőnkhöz. A többiek már kissé be voltak csiccsentve mire odaértem. xD Utána elindultunk Márta nénihez és énekeltünk neki az erkélye alatt. Közben 2 csávó mellettünk lazán bútorokat pakolgatott, az egyiknek kompletten kint volt a feneke, amin én jót röhögtem. Márta néni lufikat dobált le az erkélyből és egy nagy kosár chipset eresztett le nekünk. Vicces volt. Utána fél 9-ig ott dekkoltunk nála. 33 ember egy ekkora lakásban elég érdekes érzetet és látványt nyújt. Főleg, hogy kb csak 6-8 ember volt ebből józan. De én józanul is jól szórakoztam. :D Jókat ettünk, ittunk, énekeltünk és már vonultunk is át a suliba, ahol a tanárok vendégül láttak minket. Rengeteg étel volt és a kedvenc tanáraink voltak ott. Én nagyon jól éreztem magam, csak sajnos fél óránként váltották egymást az osztályok és már menni is kellett. :(
Utána Mikához mentünk és kicsit érdekes szerenádot adtunk neki, de felengedett magához és tartott egy jó 20 perces hegyi beszédet. Tipikus XD . Utána azt játszottuk, hogy le kellett rajzolni egy tanárt vagy osztálytársat és ki kellett találni. Közben sokat beszélgettünk, de már 22:40 volt és úgy gondoltam, hogy ideje menni. Floékkal mentem és kitettek a buszmegbe, utána hívtam apát és már 11-re otthon is voltam.
Még Lacival is beszéltem egy kicsit, nem ivott sokat, szinte semmit és időre haza is ért, szóval emiatt sem kellett aggódnom.

Bolond ballagók :D
Másnap korán keltem, hogy 8-re beérjek a bolond ballagásra. Hát kár volt bemenni. Kemény 8 ember volt ott az osztályból és adódtak gubancok is, szóval nem sok termet jártunk körbe és nekem amúgy is mennem kellett 10-re a buszvégre átöltözve, mert Laci anyukája értem jött, hogy felvegyen kocsival, mert Lacinak meg 11-től volt a ballagása.
Jobb lett volna, ha alszom, de legalább nincs bennem az az érzés, hogy basszus, nem voltam a bolond ballagáson. :)


Lacival :)
Szóval eljutottunk Laci iskolájához, természetesen az egész ballagáson zuhogott az eső, nála meg  nem volt esernyő. Én meg leszartam mindent, áttrappoltam az embereken és vittem neki egyet. Sajnos már kicsit késő volt, mert megázott már előtte, de a szándék megvolt. Semmit nem láttunk egyébként belőle. Esernyő kupacok mindenhol, az ő arcában is esernyő volt, szóval kb 1,5 órát álltunk az anyukájával és a 2 nagymamájával a zuhogó esőben és néztük egymást vagy a földet, mert mást úgy se láttunk.
Utána jöttünk busszal hozzánk, mert nekem meg 5-től volt az ünnepség. Gyors kaja, egy kis pihi, frizura csinálás, smink, átöltözés, spuri a ballagásra. Ugyan az volt a helyzet, mint a Lacién. Semmit nem láttak belőlem, én se belőlük. :"D Azt hittem bőgni fogok, de az eső annyira elbagatellizálta az egész helyzetet, hogy nem tudtam sírni, még a lufi engedésnél sem. :/



A hajam csurom víz volt, a lábam már lüktetett a fájdalomtól és legnagyobb meglepetésemre kaptam jutalom könyvet! Ez azért meglepő, mert ofőnek kell döntenie, hogy ki kap és tudniillik mi nem nagyon csípjük egymást. De mégis csak kaptam és ennek nagyon örültem :D
Utána felmentünk a terembe, épp meghatódtam volna, mikor Tibi seggen becsúszott a terembe, mert ugye minden csurom víz volt. Hát... olyan tipikus 12.C-re valló ballagás volt. Rengeteg wtf momenttel és hülyeségekkel.
Annyira amúgy nem búsulok, 5 év múlva szeretnék visszajönni a Megyóba tanárként, mert a suli hangulatát imádom, csak ugye az osztályt nem kedveltem annyira. :)
Lufiengedés :D A narancs a miénk :)

Az asztalom. :) A 11c-től olyan csokrokat kaptunk,
amikben van egy-egy ecset. Nagyon ötletes :)

De ha mindez a sok rohanás nem lett volna elég, ezután menni kellett Laciékhoz vacsorára. Szóval gyorsan átöltöztem és elbúcsúztam anyuéktól és már ismét a buszvég felé trappoltunk, de Laci anyukája szerencsére bejött értünk, mert busszal tuti nem értünk volna oda fél9-re se.
Megérkeztünk hozzájuk, ettünk és hulla fáradtan belezuhantunk az ágyba.
Reggel viszont kelni kellett, mert hozzánk is menni kellett fél2-re ebédre. De korábban keltünk, mert vasárnap anyák napja, szóval az ajándékbeszerzést is intézni kellett. :'D
Utána nagy rohanás közepette odaértünk hozzánk, ettünk, kicsit pihentünk és már fél 7-es busszal mentünk is vissza Debbe, mert Laci vett magának billentyűzetet. Elidőztünk még kicsit a Fórumba és a 9-es busszal jöttem is haza.
Úgyhogy teljesen ki vagyok merülve. Abba is belefáradtam, hogy leírtam ezt a 3 napi rohanás halmazt. xD

Na, de kicsit az ajándékokról:
Anyuéktól kaptam egy írisz csokrot és 2 könyvet, Lacitól meg egy Sevenfoldos atlétát  és egy cuki csokrot, az anyukájától meg csokit *-*
Lacinak pedig vettem egy Amon Amarth-os pólót :)
Ja és 29-én voltunk 2 évesek és 4 hónaposak! Durvaa :D ♥

Összességében nagyon jó volt ez a 3 nap, csak iszonyat fárasztó. Holnap kicsit fotoszintetizálok meg tanulgatok, de szeretném végre kialudni magam. Persze nem hiszem, hogy ez lehetséges, de hátha... xD

Na, páá :)

Hétfőtől érettségi. Omg :'D

2016. április 24., vasárnap

Siker! :D

Üdv!
Újra itt. Most van egy kis időm, de nagyon durva belegondolni, hogy a jövőhét lesz az utolsó... Noha vissza fogok térni a Megyóba, ha tanár leszek, de hiányozni fog. Magát a sulit nagyon szeretem, csak sajnos ofő nagyon elrontotta az osztályban a viszonyokat és emiatt eléggé rossznak éreztem ezt a 4 évet. Vagyis 3-at, mert elsőben még csupa lelkesedés voltam. Szerencsére a rajzolásból nem szerettem ki, sőt...
A suli illata, hangulata, kinézete, légköre iszonyatosan fog hiányozni és tuti bőgni fogok még egy sort, de az osztály annyira nem fog hiányozni. Persze a barátaim igen, de maga ez a feszült, utálkozós légkör nem.

Szerdán végre az én munkámra is sor került, de Kővári nem volt túl kedves hangulatában és
De a többieket se kímélték, elég durva volt ez az osztályzás. Ráadásul aznap nagyon összevesztem anyuékkal, nem is beszéltünk még másnap estig. Vagy ha szóltunk is az nem kedves volt...
belekötött, amibe csak tudott. Először a méretébe, de Attila bácsi megvédett, mert ő mondta, hogy ekkora legyen. Akkor nem tetszett neki a körvonalazás, mert szerinte óvodás és először nem is látta, hogy ezek sziámi ikrek és nem is érette a képet. Mondom, szép. De Attila bácsi kiállt mellettem és 4 dt 5-öst adott. Ez nagyon jól esett, mert egyrészt ő van olyan egyenes, hogy ha nagyon rossz lenne a metszetem, akkor nem adott volna ilyen jegyeket és hagyta volna, hogy Kővári szétszedjen.
Szóval elég idegroncs voltam és a nyelv vizsga eredménye miatt is izgultam, hisz ezen a héten pénteken vagy szombaton kellett kikerülnie.
Aztán végül békét kötöttem a szüleimmel és pénteken és szombaton Laciztam.

Péntek délután összefutottunk Lacival és a haverjával és annak a barátnőjével és elmentünk fagyizni. Nálam volt a rajz mappám és Laci tök büszkén mutogatta a rajzaimat a buszvég kellős közepén a haverjának. Olyan jól esett :)
Aztán mentünk Laciékhoz. Tollasoztunk egy csomót, rég nevettem ilyen sokat. Nagyon vicces volt xD Utána ki is dőltünk és csak aludtunk a továbbiakban. :'D Közben folyamatosan vártam, hogy hátha meglesz az a fránya eredmény, de nem. :(
Még éjszaka is azzal álmodtam, hogy valami képeket elveszítettek és mindenkit behívtak, mert újra kellett csinálni a szóbelit. Durva volt. 6-kor felkeltem és képes voltam megnézni az oldalt, hogy fent van-e már xD De no ._.
Aztán még párszor ránéztem és egyszer csak csörgött a telefon. Anya hívott. Megfagyott bennem a vér, de amikor felvettem, akkor egyből közölte is, hogy 68 pontom lett. Ezaaazzz  :D Omg! Annyira örültem. Megdicsértek a telefonban, megvolt az ujjongás, beleugrottam Laci nyakába, elújságoltuk az anyukájának is és anya újra hívott, hogy elszámolta a nagy izgalom közepette és 70 pontot értem el. Én teljesen le voltam sokkolva. 60 ponttól engednek át, tehát az 60%.  Nem tudom hogy hoztam össze ennyi sok pontot, de omg :3 Soha nem hittem volna, hogy meglesz. Egyből ráírtam mindenkire, aki csak fontos és majd kiugrottam a bőrömből örömömben. :D
Utána Laci meghívott egy fagyira ünneplés gyanánt, és ha már ott voltunk ettünk is. Ő hambit én meg
gyrost. :) Még sétáltunk egy sort és utána Vikingeztünk és Tomival 3-asban tollasoztunk.
Megint tök jó hétvégém volt, az ÖSD sikere nagyon felvidított és Lacival is olyan jól megvoltunk.
Szóval most boldogság van. :)
Na, a következő hetek izgalmasak lesznek, szóval amit tudok, mesélek.

Páá :)

2016. április 13., szerda

Egy lélegzetvételnyi pihi...

Sziasztok!

Gondoltam gyorsba megejtek egy bejegyzést, de nem lesz túl hosszú. Nagyon fáradt vagyok . xD

Múlthét pénteken és szombaton voltam németből nyelv vizsgázni, de elmentünk 43 km-rel arrébb, mert a német tanárom azt mondta, hogy ott kedvesebbek, mint Debrecenbe.
Pénteken volt az írásbeli, de előtte való 2 nap reggeltől késő délutánig nyomattam a németet. Persze előtte egy hónappal elkezdtem az írásbelire gyakorolni.
Fhúh, rég féltem ennyire. Ráadásul kedden és szerdán Lacival annyira összevesztünk, hogy nem is nagyon beszéltünk egymással. Ez még inkább kiakasztott. Szóval mire elbattyogtunk a helyszínre, addigra zombi voltam. xD

4 óra alatt lement az írásbeli, de nehezedett és változott tavalyhoz képest. Nem is én lennék... xD Végül kb este negyed 8-ra értünk haza és reggel ismét 2x 43 km várt ránk és ráadásul 8-ra ott kellett lenni. Persze az út se volt zökkenőmentes. Pénteken apa vezetett és 45 percig bolyongtunk a belvárosban, mert mindenki, akit megkérdeztünk máshová irányított minket. Ezzel nem is lett volna baj, hisz időben indultunk, csak nekem akkor kb. egy jó órája iszonyatosan kellett pisilni és volt az a pont, amikor már mondtam, hogy vagy keresünk valami helyet, vagy takaríthatjuk az autót...
De szerencsére az utóbbira nem került sor.

Szóóval miután túl voltam az első megpróbáltatáson, jöhetett a második. Csak ezen annyira izgultam, hogy nem is nagyon aludtam. Nem mintha azon a héten olyan sokat aludtam és pihentem volna. xD
Szerencsére hamar sor került rám, de azért kicsit érdekes volt kb életemben először képet leírni és vitázni. :"D De azért próbáltam a legjobbat kihozni magamból. Így is ez volt életem leghosszabb 15 perce. :'D De a tanáromnak igaza volt: két aranyos nő szóbeliztetett. :)
Utána kicsit fellélegezve indultunk haza anyuval, de én beugrottam az Oszakéra, mert kb dél körülre oda is értem.
Ott volt Laci meg Tomi is. Lacira ismét megharagudtam, mert nem elég, hogy cigizett (nem bírta volna ki -.-) ráadásul az én sulimnál... Az Oszake miatt nem akartam balhézni, de egész végig rossz kedvem volt és mérges is voltam, ráadásul még magamba is kellett tartanom.
Nem volt nagy szám szerintem. Bár vettem 600!!!! Ft-ért egy Stark nyakláncot. Ezért megérte elmenni, a többiért kevésbé. Tomival elmentek szerepezni én meg ott bolyongtam kb. egy jó 3/4 órát egyedül és unatkoztam és majdnem el is aludtam. :"D Szóóval a jövő évet lehet meggondolom, hogy menjek-éé.. Ráadásul kezdi kinőni a rendezvény a helyet és úgy éreztem magam, mintha egy szardíniás dobozban lennék. Laciékhoz menet elaludtam a buszon, teljesen ko voltam. :'D
Úgyhogy ennyit erről az egészről.

Ma végre kiállítottuk a vizsgamunkáinkat a suliban, de hát az is... Az enyém egy másik ember képe alá lett bezsúfolva, de csak az enyém xD És még ferdén is lóg. Köszönöm MFG ezért a 4 évért... -.-
De legalább már ezen se kell aggóni. Az osztályzáson meg már úgy is tudom, hogy 4-esnél jobbat nem kapok, mert grafika és mert nem elvont paca. Szóval beletörődtem. :'D
Ilyen lett amúgy a kész lenyomat. Omg a nyomtatás is egy külön történet volt. Áhh... XD
Cím: Kapcsolat



No, a végére még kikerekedik a történet, nem is lett olyan rövid, mint hittem.
De most megyek.

Páá! (:

2016. március 10., csütörtök

Nosztalgia

Amint az előbb említettem folytatom az írást, csak tényleg töménytelen mennyiség lett volna, ha még ezt is kifejtem az előző bejegyzésben.

Szóval nem tudom mi kapott el ma, de egész nap az járt a fejemben, hogy régi weboldalak... Egy tucat volt belőlük, nagy részük törlődött vagy tartalmával együtt elrejtettem.
A legelsők között volt a winry97.mlap.hu Beléptem a mindenkilapja kezelőfelületére, és láss csodát, még meg volt a régi profilom. Beléptem a vendégkönyvbe és megnéztem mikori az első üzenet. 7 év... Én hangosan feljajdulva bmegoltam egy szép isteneset. Nem tűnt fel, talán 5-nek hittem. De 7! Jesszusom... Elöntöttek a régi emlékek, lassan minden feljött...
Végig nézegettem a cseréket, a hozzászólókat. Konkrétan nosztalgiáztam egy jó órán keresztül. Végül rászántam magam, egye fene, visszaállítottam. És olyan jól esett. Egy törékeny darabja a múltnak. Csaknem 7 éve... Jókat mulattam azért magamon, meg fogtam is a fejem egy-két megfogalmazáson. xD
Amit igazán sajnálok, hogy az adam4ever.mlapot töröltem :( Hatalmas hülyeség volt. Ott lehetne csak nosztalgiázni.. xD Sajna ezeket a sorokat Rencsó és Sayumi se olvassa mostanában. :( Borzasztóan eltűntek. Persze, biztos őket is lekötni a suli.

A screenshotokat nem lehetett kihagyni :P 

A hozzászólók között ráakadtam Hógojóra (igen, így írta a nevét). MSN-en!!! (omg annyira hiányzik T_T fél nyarakat töltöttem rajta xD) sokat chateltünk és teljesen bele voltam habarodva, pedig azt se tudtam, hogy ki. Igen, az MSN egyik legvarázslatosabb dolga volt, hogy az ember ilyen fiatal tiniként állandóan szerelmes volt a nagy semmibe. xD Persze ez az új szerelem jobban tetszik, tudom, hogy ki Laci és viszonylag (30 km) közel van. :'D  Az jutott eszembe, hogy milyen vicces lenne megtudni, hogy ő is ott van a Facebookos Art clubban vagy valahol lazán beszéltünk már. xD Mert ugye a világ kicsi. És abba is iszonyat belegondolni, hogy lassan 7 éve vagyok xatos... Bár az utóbbi időben nem nagyon jártam fel, de akkor is durva... És hogy a legősibb haverok (Bagoly, meg talán Poss) lassan 7 éve a haverjaim. Noha nem sokat beszélek már velük, hisz mind felnőttünk, mindenkinek van már lassan párja stb.

Iszonyatosan hamar elteltek az évek és észre se vettem. Ma döbbentem rá, hogy mióta vagyok netfüggő, mikor megnéztem  azt a Vendégkönyvet. És így kicsit jobban megkukkantva feltűnt, hogy basszus 5 éve blogolok! :O Hát mindjárt berosálok... Komolyan...
Jó, most ez a szünet eléggé fordulópont volt, de rájöttem, hogy ez a blog a szívem egy része. Nem tudnám elengedni. Vagy nagyon meg kéne ahhoz változnom. És 5 év alatt rengeteget változtam, de én valamelyest mindig én leszek.
Google fordítóval fordítottam. XD Isteneeeeeem xD
FMA cuccok menüben megtaláljátok a társait is xD


A kora kamaszkori emlékeim pedig mind nethez és weboldalakhoz kötöttek. Ami durva, de így igaz. Ezt jelenti kiközösítettnek lenni. Valami felfoghatatlan és fura dologhoz fordulsz. Törékeny,  hisz egy szerver bármikor befuccsolhat, az oldal soha nem fix létezésű. És mégis... Bár belegondolva egy emberi élet is törékeny, a barátság pedig olyan, mint egy porcelán. Ha egy kis ütés éri, szinte azonnal reped. Vigyázni kell rá, nagyon nem bolygathatod, de cserébe megvédeni sem tud. Szép kacat, sok porosodhat a polcodon, de előbb vagy utóbb úgy is levered portörléskor. Aztán ha esetleg megragasztod, az már úgy sem lesz többé olyan. Apró szilánkok hiányozni fognak belőle. Egész már nem lesz, de elmondhatod, hogy ha törött is, de van egy olyan porcelán vázád...
Valahogy így vagyok a 12 éves "barátokkal". Sok nem is köszön. Mondjuk a 4 évesek se fognak. Egyik másik már nem teszi xD (jó, ők nem barátok, de csak egy levegőt szívtunk 4 évig, egy hellót elengedhetnének ... na mind1)

Fhú, a végére nagyon filozofikus lettem, de azt hiszem nagyjából sikerült átadnom most mindazt, amik megfogalmazódtak bennem ezalatt az 1 óra nosztalgiázás alatt.

Nos, remélem évek múlva ezen a bejegyzésen is nosztalgiázni fogok.
Nosztalgiázni a nosztalgián...

(omg komolyan elmegyek írónak... milyen szép lezárás lett volna az előző sor... de nem lehetett kihagyni ezt az utóiratot. Na pussz.)

2015. november 23., hétfő

Szalcsik után/második felvonás/

Az előző bejegyzés második fele... enjoy. :D

Kövi héten jött az enyém, 14-én. Borzalmas volt az a hét. Hétfőn reggel 6-ra kellett menni a csarnokba próbálni. Tehát már fél6-kor keltem, előtte való este kitanultam a lelkem, sőt még ruhapróbán is voltam és hiába könyörögtünk a tanároknak, nem tették volna át a dolgozatokat másik napra... 7-ig próbáltunk, aztán visszamentünk a suliba. 3 témazárót írtam, amit amúgy nem is lehetne, de szarni bele... xD
Ráadásul Lacival se tudtam egész héten talizni, mert szegény nagyon lebetegedett. :( Érte is aggódtam és persze rossz volt, h pont ilyenkor nem lehet velem. :(
Kedd, szerda szintén tele volt dogákkal és táncpróbákkal, ráadásul veszekedés volt még utolsó pillanatban a ruha miatt, szerdán elrohantunk Écivel érte. Ofő megint bizonyította, hogy nem méltó az ofő megszólításra, aztán kiakadtam, sírtam egy nagyot,Csütörtökön főpróbánk volt, pénteken én már azt sem tudtam, h hol vagyok.. :"D Minden este olyan iszonyatos fáradtan estem be az ágyba, mint még soha.


Végül eljött a szombat. Nem sokat aludtam, Laci már jött reggel, h egy kicsit együtt lehessünk miután egy hétig nem találkoztunk. Persze előtte való este veszekedtünk, mert miért ne.. :"D
Aztán készülődés, indulás. Már jóval hamarabb ott voltunk, aztán bementem, kicsit összeszedtem magam, foglaltam a helyet, amiből megint veszekedés lett... omg.. olyan idegesen találtak rám anyuék, h majdnem felrobbantam X_x

Aztán elkezdődött. Kb 1-1,5 óra szenvedés magassarkúban, a tűzés emelkedett pillanata, utána a közös apa-lánya, barát-barátnő tánc, ami keringőnek volt meghirdetve, de szinte mindenki lassúzott. Nagyon jó volt. :3
Aztán jött a tánc, 3.-ok voltunk. Azt az izgulást előtte. xD Te jó ég. :"D De így visszahallva mindenkinek nagyon tetszettünk. :) Aztán jött a gyertyás rész, amikor kiraktuk a suli logóját meg mellé azt h 30 (mivel 30 éves lett) . Kicsit elrontottuk az alakzatot meg nem csináltuk a koreográfiát, mert mire a gyertyával lassan bevonultunk, a zene rég nem a megbeszélt helyen járt... De azért jó volt. Utána jött a buli része :D Beltéri tűzijáték, lufieső.. Ááá... nagyon élveztem. Annyi veszekedés, izgulás, fáradság és ilyen hamar véget ért... Kicsit csalódott voltam. :)
Végül azért még fotózkodtunk egy sort, de indultunk is haza. Jó éhesen. xD Még szerencse, h Kati mama hozott pogácsát. >< Már este 9-re itthon is voltunk. :)

Lacitól megkaptam a Tűz és jég dala 4. kötetét *-* Benne egy  gyönyörű Ossian idézettel és kaptam egy Raffaellot meg egy cuki levelet :3 ♥
Anyuéktól egy gyönyörű csokrot kaptam, és kereszt anyuéktól is. 

Az a rengeteg veszekedés és stressz végül semmisnek tűnt azután a 4 óra után. Azóta lenyugodtam és visszatért a régi higgadt, dilis énem. Anyuékkal is jól kijövök most már és Lacival se volt semmi azóta. *lekopogja* 

A családi ebédet most szombaton tartottuk, mert nekünk a szűk család is elég nagy. 20-an voltunk itt az ebéden. Nagy volt a készülődés, az izgalom. Kati mama sütött nekem finom sütiket, anya csinált 2 féle fasírtot, francia salátát, krumpli pürét,pogácsát, apa bográcsozott marhapörköltet krumplival és Kati mama hozott még töltött káposztát is. Igazi nagy családi összeröffenés volt ez. Meg persze Lacival is izgultunk, mert most mutattam be mindenkinek először. (jó, mamáékat meg keresztéket ismerte már) 

Összességében szerintem jól sikerült, persze voltak elég érdekes helyzetek, de sokan és sokfélék vagyunk, persze, hogy akadnak gondok... Rengeteg virágot kaptam. Uncsiméktól egy szép kis ezüst láncot egy medállal, amibe a nevem volt belegravírozva kanjikkal. :D Nagyon tetszett, hogy ilyen személyre szabott lett. :) Kati mamáéktól orchideát és fülbevalót kaptam. A többiektől pedig pénzt. 
Délre jöttek és fél5-ig tartott a banzáj. Összepakoltunk, Laci nagyon cuki volt. Nem csak, h hozott nekem csokis sütit, de rengeteget segített pakolni és ez nagyon jól esett. A család nagyon dicsérte, hogy milyen szimpatikus és aranyos. :D Örülök, hogy ők is így látják. :)

Aztán bementünk Debbe, hogy kabátot vegyünk neki és az anyukájának hajszárítót. Én is vittem pénzt, mert telefont akartam nézni. Az enyém lassan 4 éves és nagyon le van már strapálva szerencsétlen. :"D
Sikerült egy nagyon zsír kabátot venni és végül hajszárító és telefon is akadt. Sajnos nem zökkenőmentesen ment a vétel, de tényleg nem tudok ezzel mit csinálni. :( Lacinak nagyon rossz kedve volt végig és teljesen meg tudom érteni, nekem is elment a kedvem mindentől. Esőben, sötétben végül haza buszoztunk. 
A tetőpont az volt, hogy kiderült, hogy a telefonom micro sim-es.. És ez nem volt sehol feltüntetve.. Szóval van egy kurva jó telefonom, csak épp telefonálni nem tudok vele. xD (amúgy egy Navon Mizu M 505-re esett a választásom) Na mind1, megoldom, csak akkor és ott az volt a hab a tortán. Az este további része elég depis hangulatban telt, de aztán aludt rá egyet az emberem és én is lehiggadtam. Utána már minden jó volt. Reggel megint sokáig aludtunk, jó volt megint mellette ébredni. :3 
A mai nap szintén elrohant, főleg csak lustálkodással, de jó volt nagyon :3 ♥ 
Remélem ezek a hetek már nyugisan telnek majd.

Igyekszem hamarosan jelentkezni. 
Addig is legyetek jók, pá! :) 

2015. október 28., szerda

Helyzet

Halihó!
Már több, mint egy hónapja nem írtam, de ideje egy kis életjelet adni magamról.
Őszi szünet van csütörtök óta, úgyhogy most kiLacizom magam amíg lehet, mert suli időben nem nagyon jönnek össze a találkozók, főleg ha valamelyikőnk beteg... ._.
Sokat aludtam náluk mostanában. Sajna nálunk nem lehet aludni annyit mert... hát igazából nem tudom miért.
De azért jól telik a szünet. Csütörtökön megnéztük 3D-ben a Hotel Transylvania 2-t. Nagyon tetszett *-* Szerintem jobban élveztem, mint a mellettünk ülő gyerekek. :"D

Közben heves szalcsi lázban égünk, Lacinak nov.6-án, nekem nov. 14-én lesz. Kedden volt próbánk 10-től 14 óráig. Jóóó fárasztó volt. Eleinte egyáltalán nem volt hozzá kedvem, de aztán egészen élveztem és szerencsére sikerült azokat a részeket is megtanulni, amik nem mentek és a végére még vmi egész jó dolgok sülhet ki belőle... Csak az osztályom olyan fura... Nem lesz külön after party. Pedig ha beültünk volna egy kocsmába még én is szívesen elmentem volna, ittam volna egy colát és
fél vagy 1 órát ott lettem volna velük, amíg nem részegek. Sokan nem isznak, de ennyit mindenki megtehetett volna. Nem haltak volna bele és lehetett volna egy közös emlékünk. De hát mit várok tőlük? Igazából már semmit. 9-ben minden olyan klassz volt, aztán valahol nagyon elromlott. Durván kiéleződtek köztünk az ellentétek, amiket főleg a saját ofőnk szított, holott pont hogy össze kellett volna kovácsolnia minket. Pont abban az iskolában kaptuk meg a saját ofőnktől azt, hogy fúj anime, büdös emosok vagyunk és stb. ami az álom sulink volt és nagyrészt azért választottuk, mert reméltük az elfogadást és végül sok elutasításban és gúnyban volt részünk. Sajnos sokat csalódtam a Medgyessyben és már nem félek annyira, hogy el kell innen mennem, sőt már várom is. Eltűnt a varázs, eltüntették belőlem. A rajzi részről meg ne is beszéljünk... Imádok rajzolni, de semmit nem tanítanak nekünk. Úgy érzem 4 éve egy helyben toporgunk és ez a semmi megöl..Csak a szürkeség és az unalom maradt, semmi több. Amit nagyon sajnálok, mert azt hittem a gimis éveim nagyon klasszak lesznek, de nem...
De remélem legalább a szalagtűző jó lesz, hogy valamennyi emlék megmaradjon, ha már a 10 és 11. osztály ennyire rémes volt...

Amúgy vasárnap megyünk Leander koncertre. Sajnos ez az utolsó koncertjük, ugyanis feloszlik a banda, amit nagyon sajnálok. :( A Leander tényleg olyan zenét játszott, amire azt mondtam, hogy ez az enyém. Mintha csak az én szívemből szóltak volna a dalok. Sok mindenen átverekedtem magam miközben őket hallgattam. Így most lesz egy hatalmas űr bennem... megint. Remélem azért találok majd egy olyan bandát, ami be tudja foltozni ezt az ürességet.
De legalább a Road marad és arra is megyünk majd. Sőt, új lemezzel is előrukkoltak. :D

Mostanában egyébként megint egy stresszbomba vagyok. Előjött újra a migrén-pánik kombó.
Nagyon szeretem ._. ♥ Múlthét előtti vasárnap éjszaka iszonyatosan rosszul voltam. Hétfőn nem mentem és kedden sem. Rég fájt már ennyire a fejem, de most bepótolta az éveket... Szerdán is borzalmasan voltam, de menni kellett suliba, mert... mert menni kellett. Elvileg a próba miatt küldött el anya, de én már reggel közöltem vele, hogy nem megyek be táncra, mert csak összeesnék azzal a kemény 3 óra alvással a hátam mögött. Igazából nem is nagyon rémlik mi volt aznap. x"D
Bár azóta is fájdoldál a fejem, még szünetben is,de már feleannyira sem mint vasárnap és hétfőn.

Na, de hogy ne legyen ennyire negatív ez a bejegyzés írni kéne valami jót is. Mostanában elég jól megvagyunk Lacival. 29-én leszünk 22 hónaposak. Azért nem semmi xD És mindig kérdezik, hogy nem unom? De nem. Ugyan úgy szeretem, sőt, valahogy mindig jobban és jobban. Annyira hozzám nőtt már. :3
30-án meg 18 éves lesz. :D Igen. Fiatalabb nálam xD Szegényt agyon szívattam már emiatt, de hamarosan nem tudom majd ezzel cukkolni. ><"

Hátö... próbálok majd még jelentkezni, egyelőre ennyit tudtam összeszedni a mostani helyzetről.

Pá emberek! :)  Szurkoljatok, hogy szalcsin el ne vágódjak xD

2015. szeptember 23., szerda

Csak egy sulis nap...

Halihó!
Tudom, azt írtam tegnap, hogy nem láttok a héten, de viszonylag hamar (negyed 6-körül) hazaértem és gondoltam írok egy kicsit a mai napról.
Első óra tesi volt, így 6:50-kor keltem, mert ilyenkor a 7:40-es busszal megyek, így pont beesek csengetés előtt. Nem kell átolvasni semmilyen anyagot, így nyugodtan mehetek ezzel. :3
Röpizni akartunk, de a drága osztályom nem volt képes arra, hogy beálljon hozzánk, így 3vs4-be toltuk, ami elég béna, mert senki nem szuperhős, nem tud olyan gyorsan helyet változtatni, hogy elérje a labdát. Szóval ez kicsit lehangolt, mert elrontották a játékunkat és ez nem először fordult elő. :/

Aztán eljutott a fülünkbe a hír, hogy nincs kedvük táncpróbára menni és hogy nem jönnek be. A tánctanár meg teljesen jogosan azt mondta, hogy ha 5-nél több a hiányzó, akkor hazaküld.
Nekünk se volt se kedvünk, se energiánk ott lenni és utálok táncolni, de még is megteszem, mert muszáj. Szóval intézkedtünk az ügyben és láss csodát... volt próba... ˇoˇ

De előtte még volt 2 rajzunk, amin aktot rajzoltunk. Szerencsére kis gatya volt rajta xD De nem volt kellemetlen, kínos meg semmi. A srác és mi is tök természetesen vettük az egészet. Szünetben megnézegette a róla készült képeket és tökre megdicsért. Velünk egy idős amúgy, ami kicsit meglepett. :O Bár az volt a vicces, hogy úgy nézett ki, mint valami chibi Asking Alexandria tag. xDDD De szimpi volt, bár kicsit néha sok, de nem akarok előítéletekkel lenni vele kapcsolatban. Sokkal jobb, mint egy lógó mellű, csontos banya. xDD Vicces, hogy 10-be meg tavaly is fakton a női aktnál mennyire hülyén éreztem magam xDD Omg. xD Vagy lehet csak fel kellett hozzá nőni? Csak egy test, árnyékok, színek, formák, de semmi több. :)

A feladat nem volt egyszerű, nagy foltokban kellett gondolkodni és csak 2 színt használhattunk, amik komplementerek. (egymást kiegészítő színek, a 12-es színkörön egymással szemben helyezkednek el, összekeverve őket sötétszürkét kapunk, amik nyugtatják a szemet, így harmóniát teremtenek a képen)
Persze vázolásról szó sem lehet, csak annyi volt, hogy halvány, vizes festékkel odanyomhattunk egy irányvonalat a testnek, meg egy fejet, felsőtestet és lábakat jelző valamit.
De nagyon élveztem *-* Jól esett most festeni,főleg, hogy nem kellett az apró részletekkel is pempecselni.
Ez a mai mázolmányom XD

Ez még egy régebbi szén rajzom Gabiról. Tök büszke vagyok rá a tömérdek hiba ellenére is.:D

A 2 rajznak hamar vége lett (igen, megbontották a 4 rajzórát, ami csodás -.- semmi normálisra nincs időnk. 2 óra az lópikula... .__.) Még volt utána 2 óránk. Ezek után gyorsan ettünk valamit és kezdődött is a tánc, érdekes módon ott voltak azok, akik annyira nem akartak ott lenni... Még jó hogy... -.- Én rá is förmedtem 2 csajra, hogy akkor mi az aranyveretesbűbánatoslófarokért jelentkeztek táncra, ha így állnak hozzá? És csak szájhúzgálást kaptam. ♥ Naaa mind1.
Fél 5-kor lett vége a próbának és most megkockáztattam a közeli buszmeget és jesssz. Elértem egy buszt, amire felfértem ! :O És már negyed 6-körül itthon is voltam.
Apa babgulyást főzött és sütött nutellás palacsintát :3 Nyamm :3

Most épp próbálom magam rávenni, hogy összeszedjem a nyelvtan anyagot a füzeteim hátuljából és leírjam őket rendesen. :"D Ehh.. :'D
Nos, ennyi lettem volna mára.
Páá! :)

2015. szeptember 22., kedd

Rohangálós nap

Yo!
Ritka eset, de nem kell holnapra tanulni, így megejtek egy kis beszámolót a mai napról, mert valószínűleg a héten már nem hallotok felőlem...
A suli része elment, bár azért a mai nap se mondható könnyűnek: német, irodalom, angol, matek, tesi, biosz és töri... Eléggé leszívtak ezek a tantárgyak. Meg az is felvitte bennem a pumpát, hogy tesin próbálhattuk volna a táncot, de az osztály 3/4-e magasról tojt az egészre és nagyon nem haladunk és nem is tudjuk még a dolgokat.. :|

Aztán ma volt megbeszélve a randi a varrónővel. Écivel elmásztunk a Mekibe, mert már 14:20-kor végeztünk és a varrónőhöz csak 16:30-ra kellett menni, de értelme nem volt haza menni, mert jöhettünk volna vissza.. .Meg én vártam Lacit is, mert megígérte, hogy elkísér minket a jó debreceni helyzetek miatt... Nem éri meg kettesével vagy egyedül mászkálni, mert 2 hete megtámadta egy migráns(szerencsére megvédte magát és nem lett baja az én erős emberkémnek) és azóta fokozottan vigyázunk egymásra. Addig megkajoltunk Écivel, megcsináltuk a házit a Mekiben xD és ő még vett egy kávét. Tök gusztának nézett ki,de nem visz rá a lélek, hogy utána órákig rosszul legyek tőle. :"D Maradok a csokinál, attól biztos nem leszek rosszul. ><"

Aztán visszakutyagoltunk a buszvégre és ott felvettük először Renit, utána Lacit is.
Eldzsaltunk a varrónőcihez és kisebb bolyongás után rátaláltunk a lakásra. De még csak 16 óra volt! ._. Letelepedtünk és hülyültünk meg beszélgettünk.
Éci és Laci dobálták egymást vmi fa termésével. Olyanok voltak, mint 2 rossz óvodás xD. De tök vicces volt. Mondjuk az kevésbé tetszett, hogy hol egyikük, hol pedig másikuk húsvér védelme voltam. Két tűz között... nyammm. xD

Aztán fél óra késéssel, 17:00-kor beesett a varrónő és azért ültünk órákat rá várva, hogy kb 15 perc alatt mindent letudjunk. Fincsa volt. :"D
Aztán elváltak útjaink Éciéktől és Lacival elmentünk a Fórumba (eddig a Pláza volt a székhelyünk, de ott fizetős lett a WC, ami elég undorító, mert az esetek döntő többségében nincs WC papír és szappan és a higiéniáról már ne is beszéljünk..).
Összekapartunk egy kis pénzt egy-egy KFC-s szendóra, meg vettünk innit is. Megkértem Lacit, hogy ő vegye meg a kaját, mert utálok ilyesmit csinálni. Tudom, elég gáz, de félénk vagyok :"D *omgbeismertem* És a pénztáros csaj lazán elkezdett vele flörtölni és el akarta csórni a Roados pólóját.. azt a Roados pólót, amit én csináltam neki... Nem feledek r*banc! >> :@
Aztán indultunk is a buszvégre, mert már jócskán elmúlt 6 óra.


Nem volt felhőtlen a hangulat, mert lehet, hogy szombaton szüretelnie kell menni és akkor csak vasárnap találkozhatunk, ami szívás, mert akkor nem tudunk annyi időt együtt tölteni, főleg, ha hétfőre tanulni kell. :( A pénteki találkozás kilőve, kb. 4-5 óra, mire táncról beér Debbe... És max 2-3 órára tudnánk hozzájuk elmenni, de szinte jöhetnénk is vissza. Sajna ez a távolság átka. :'(
Szóval nem voltam túl boldog és még a múltkori ügy miatt is pikkeltem rá. Igazából békülni jött, ki is békültünk, csak hát na... Olyan kevés időnk volt megbeszélni. De legalább nem csak skypeon értekeztünk a dolgainkról. Jó volt átölelni azt a hülye majmot... ♥


Végül fél 8-ra hazaestem. Kiszaladgáltam ma a lelkem. Most biztos van bennem kilométer xD :"D
Ma már csak olvasni fogok, a Királyok csatáját (Trónok harca könyv 2. kötet) *-* ♥
Meg láttam, hogy a sorozat rekordot döntött az Emmy gálán és a szereplők is sok díjat bezsebeltek. :3 Nyufufufuu. Igazából most lenne időm kicsit Vikingezni vagy animézni, de erőm meg nem sok van. Szóval maradok a könyvnél.

Holnap 14:20-kor végzek és 14:30-tól 16:30-ig táncpróbám lesz, ami azt jelenti, hogy fél 7- és 7 óra között fogok hazaesni, mert nem fogok felférni a buszra xD. És elég abszurd ez a 10 perc szünet. Enni sem tudunk annyi idő alatt... Mert ugye ilyenkor a közeli pékségbe megyünk kajáért, nincs kedvem aszalt szendvicset enni. :"D
Minden esetre szép lesz...

Na, oyasumi minna. :*

2015. szeptember 21., hétfő

Dióhéjban.

Ahoy!
Jó rég nem jelentkeztem, hát igen... a 12. kb olyan nehéz, mint amire számítottam és még csak most kezdődik igazán...
Mostanában BJD baba készítéssel próbálkozom, sok szenvedés után be kellett látnom, hogy a home made gyurma nem megfelelő erre. Így befektettem normális gyurmába és már most megdöbbentő a különbség... Majd rakok fel képeket, ha kicsit felvállalhatóbbak lesznek, azért megcsinálni minden egyes porcikáját (főleg a fejét) elég nehéz, főleg elsőre. De tökre élvezem. :D
Lacival megvagyunk, bár megint a cigin hadakozunk... Nem szeretem ha hazudnak nekem. Inkább a fájó igazság, mint a kegyes hazugság. ._.

Korábban rendeztem egy kis ajándékozós dolgot a Facebook oldalamon és kiderült, hogy akinek rajzoltam olvassa a blogot és képes volt minden bejegyzésemet visszaolvasni. Megcsekkoltam a blogját és igazán ízléses dolgokat csinál. :) Jó tudni, hogy a baráti körömön kívül is van, akit érdekel a blogom. Pedig lássuk be, nem túl izgalmas. Főleg mostanában. :"D

Úgy különösebb mesélni valóm most nincs, de gondoltam megejtek egy gyors bejegyzést, hogy lássátok, még élek... Még.... Múlt hét szerdán táncpróbáról csoszogtam hazafele olyan fél 7- körül és nem ismertem meg a szomszédot. xD Meg az utcában rám köszönt vmi csávó, de hát ha a szomszédot sem ismertem meg, akk nyilván halvány lila gőzöm nem volt róla, hogy ő ki lehetett.. Nosss... előferdül az ilyesmi. :"D

A dolgok csak gyűlnek, egyre több minden nyomja az ember vállát. Alig várom, hogy letudjam ezt az évet. ._.
Pfúú... annyi dolgot csináltam mostanában (beteg voltam és volt időm alkotni), de nincs kedvem feltenni őket. Majd egy másik posztban talán... Sorry emberek. Ez van. :P

Na, ennyi lennék most. Design cserét is beígértem, de hát hétvégén se nagyon volt időm semmire. Szóval.. majd. xD Ez lesz mostantól a szlogenem: MAJD.
Azóta vettem a fáradságot és lecseréltem. Nem ez életem designja, de sokat kínlódtam a menüvel. :)

Pá emberek!