2019. február 8., péntek

Újabb animációm és egy kis helyzet jelentés

Üdv!

Mától hivatalosan is passzív féléven vagyok az egyetemen és a héten jelentkeztem az új suliba, amit kinéztem.Nem vesznek át, újra kell majd felvételiznem, de nem bánom. A Debreceni Református Hittudományi Egyetem tanító szakára adtam be a jelentkezésem és plusz mentőövnek a Debreceni Egyetem magyar alapszakára. Még az is jobb, mint a NyE.
Szóval így állnak most a dolgaim. Jelenleg valami értelmesebb állás után kutatok, de borzasztó nehéz bármire akadni. Annyira nyomják mindenhol, hogy mennyire nincs munkaerő. Ahhoz képest a fizetések (főleg a diák) nem tükrözik ezt. Na, mindegy. Majd csak találok idővel valamit.

Addig is, amíg itthon ücsörgök, próbálok kreatív lenni. Januárban 3 képregény oldalt is készítettem, amire nem is tudom mióta nem volt példa.
Igyekeztem haladni az animációmmal is, de kicsit nehézkesen ment. Talán kezdőként kicsit nagy fába vágtam a fejszémet, de azt hiszem a jelenlegi szintemhez képest kihoztam magamból a legtöbbet, amit lehetett. Igaz, hogy ez a legrövidebb, de messze magasan ezzel volt a legtöbb munkám eddig.
De büszke vagyok rá, kicsit visszatértem a régi énemhez általa. A beteg, fárasztó humorom és a lelkesedésem a rajz iránt valahol találkozik és összefűződik ebben a videóban. Persze nagyon sokat kell még fejlődnöm, de igyekszem mind rajzilag, mint lelkileg topon maradni. Ideje kicsit fellélegezni, változtatni, nyitni az új dolgok felé. Kicsit kiláblani a gyászból és elkezdeni egyengetni az utamat. Ebben az évben szeretnék az animációmmal is kisebb sikereket elérni, úgy, mint a képregényeimmel.
Igazából ennyi lenne most ez a bejegyzés. Próbálok több időt szentelni a blognak is, mert fontos nekem.
Lessétek meg az új videómat, ha gondoljátok:

Hamarosan jelentkezem.
Pá! ^^

2019. január 29., kedd

Frissítések és egy kis ez az

Halihó!
Mint láthatjátok végre lecseréltem az oldal designját. Ideje volt. ^^"
Továbbá frissítettem a Rajzaim menüt a 2019-esekkel, amiből egyelőre csak egy van, de idővel bővülni fog. Jelenleg megrendeléseket vállalok, hátha befut 1-2, jól jönne most a pénz.
A legutóbbi animációmat sem tettem ki, amit még decemberben csináltam, szóval a bejegyzés végén ezt is pótolni fogom, hátha érdekel valakit innen is. :) Az új is érkezőben van, csak kicsit túlvállaltam magam és egy elég nehéz mozgássorokból álló dolgot csinálok éppen, ami kezdő animálóként elég nagy baromság volt, de még mindig mazochista vagyok. xD
Ami a sulit illeti továbbra sem vagyok előrébb, nem nagyon méltóztatnak válaszolni az emailemre, szóval a héten fel kell hívnom őket. Juhé. ._. Erről egyelőre ennyit, még én sem tudok kb. semmit. Ha lesz valami, akkor majd elregélem.

Lacival jól megvagyunk, sokat segít, hogy át tudjam vészelni ezt az időszakot. Pöszméte is elvan, szép egészséges és olyan rossz,mint egy rakoncátlan gyerek. ♥
Többet jelenleg nem tudok írni, hiszen kb. ezek a fontosabb információk az életemről az elmúlt időszakban. Ráfüggtem az Odaátra, Laci legnagyobb örömére. Egyszer már neki ültem, de akkor nem voltam olyan hangulatban és nem tetszett. De mivel László ennyire imádja, így adtam neki még egy esélyt és tényleg egészen jó. :3

Ennyi lettem volna mára, ez egy ilyen kis törpe bejegyzés volt, de igyekszem magam tartani ahhoz az elhatározásomhoz, hogy havonta 2-3 bejegyzést megejtek. Tavaly elég inaktív voltam, persze érthető okokból, de nem szeretném elhanyagolni a blogot, ha már ilyen sok munkám van benne.
Legyetek rosszak.

Pá!


2019. január 15., kedd

Szilveszter, szánkózás és egyéb

Halihó!

Mindenkinek utólag is B.Ú.É.K.! Végre lezárhattam ezt a borzalmas évet. Remélem a jövő kicsit jobb dolgokat tartogat nekünk...
A szilveszterem viszont elég jól telt, Laciéknál voltunk, ott volt Tomi, Laciék 2 uncsi tesója és Laci egyik haverja. Igaz, hogy egész éjszaka Rizikóztunk, amit ki nem állhatok, de így is jó hangulatban telt el az új év. Bár a többiek megfogadták, hogy velem soha többé nem Rizikóznak, de nem tehetek róla.. utálom azt a játékot. xD
Egészen reggel 7-ig fent voltunk és tök jó volt minden. Szerintem ez volt az eddigi legjobb szilveszterünk. Bár az alvás kicsit furán alakult, mert Tomi és Laci haverja nem akartak egy szobában aludni, így a srác nálunk aludt Laci szobájában a földön. :"D Kicsit fura szitu volt nekem, de a végén már annyira álmos voltam, hogy nem érdekelt.

2018. december 30., vasárnap

Karácsony, színház és évforduló

Yo!

Nos, a hallgatásomnak van oka, de úgy döntöttem, hogy röviden azért megemlékezem az idei karácsonyról is. Eddig azért nem jelentkeztem, mert nem volt kedvem leírni azt, ami velem történt. Csak felhúznám magam újra rajta és annak semmi értelmét nem látom. A lényeg annyi, hogy decemberben olyan dolgok történtek velem a suliban, amik végül egy nagy elhatározásra juttattak. Ott fogom hagyni azt a rohadt egyetemet és Debrecenbe jövök át. Az a bánásmód, hozzáállás és ezek mellé a semmit nem tanulás, a haladás és fejlődés teljes hiánya ezt a döntést eredményezte. Volt egy pont, egy utolsó csepp a pohárban és kész. Én legközelebb már csak ügyet intézni és kiiratkozni akarok oda bemenni. Gyűlölök minden egyes napot, amit abban az iskolában kell töltenem. Nem akarom ezt tovább folytatni még évekig. Nem akarok emiatt beteg lenni, elpazarolni az időmet, az egészségemet és a fiatalságomat. Elég volt. Egyelőre még nem vagyok biztos abban, hogy hova fogok átjelentkezni, de az tuti, hogy soha többé nem akarok a Nyíregyházi Egyetemen tanulni. Ennyi bőven sok volt a sulis ügyemből.

A karácsonyt anya halálának ellenére is vártam egy kicsit. Kíváncsi voltam, hogy a többiek mit szólnak a tőlem kapott ajándékokhoz. Viszont apa depressziója és hozzáállása teljesen lehangolt és végül amikor eljött a szent este, már csak szomorú és magányos voltam. Nagyanyámékhoz mentünk vacsorára, amit képzelhetitek mennyire vártam. Többször megkaptam a szokásos kövér vagy dumát, de most nem toleráltam jól és visszaszóltam. Nagyanyám meg nem értette, hogy mi van, mert eddig nem kaptam fel ennyire a vizet. Nem voltam most olyan hangulatban, hogy azt hallgassam egy 100+ kilós tehéntől, hogy én mennyire kövér vagyok.

2018. november 27., kedd

Szerencsétlen november

Yo!

Egy ideje nem jelentkeztem, de nem igazán volt kedvem beszámolni a sok bénázásomról, ami ebben a hónapban ért. Persze történtek jó dolgok is és azokat is meg akarom említeni, de először leírom, hogy mire is utal a bejegyzés címe.
Ez az év sok jót nem tartogatott a számunkra és úgy tűnik, hogy a sok csapásból soha nem elég. A szűk családon belül is történtek elég durva dolgok, például fényes nappal megtámadták nagybátyámat a háza előtt és hasonlók.
Persze én sem kerülhettem el a szerencsétlenségeket, 2 héten belül 2 elég csúnya sérülést szereztem.
Az első úgy történt, hogy a tanár még este 7-kor is darálta az anyagot, így féltem, hogy nem érem el az utolsó előtti vonatot. Rohantam a busz elé, ami kivisz a vasútállomásra. A suli parkkal és erdővel van körül véve és a parkon át akartam rövidíteni a buszmegálló felé. A sötétben nem láttam, hogy az egyik fa gyökere keresztezi az utat és egy óriásit estem rá a jobb térdemre. A tenyereim is lehorzsolódtak kicsit és a bal térdemet is megütöttem. A jobb viszont elég csúnyán megsérült: nagyon lehorzsolódott, ráadásul a súrlódástól a nadrágom szöszével telement a seb és még jól fel is dagadt. Vérző, sajgó térddel ültem végig a több, mint 1 órás vonat utat és este 9-kor már nem volt orvos, akivel eláthattam volna a sebemet. Amennyire tudtam, kitakarítottam, de így is fekete volt a nadrág szösztől a seb. Másnap nem meglepő módon gennyezett és nem igazán tudtam járni, szóval elkínlódtam magam biciklivel az orvoshoz, ahol el is láttak, de még másnap is be kellett mennem kötözésre. A seb csak 1,5 hét után gyógyult be, de szerintem meg fog látszani a helye.

2018. október 18., csütörtök

Múzeumos hétvégék és Pöszmétés hétköznapok

Üdv!

Egy ideje már nem írtam, de csak úgy telnek a hetek és a suli mellett nem sok energiám van. Bár
állandóan beteg vagyok, kedd este hazafelé a  vonaton nagyon hideg volt, szerdára bedurrant a torkom, ma már nem is mentem suliba. Bár számítottam rá, hogy sokat fogok betegeskedni. Érthető okokból nem a legjobb a mentális és a fizikai egészségem. De azért történnek jó dolgok is. Lacival az elmúlt 2 hétvégén voltunk múzeumban. Ami nagy szó, mert eddig elég nehezen lehetett elvinni, de mivel már nincs, aki velem jöjjön, így elvállalta ezt a terhet. xD Múlt hét előtt a debreceni Modem Impressziók kiállításán voltunk. Nagyon jó volt, csak kicsit keveselltem. De nagyon jól esett ennyi idő után művelődni egy kicsit. Múlt héten pedig A vikingek előtt című kiállítást néztük meg a Déri Múzeumban. Szegény Laci nagyon készült erre a tárlatra, de nem volt sok minden, csak 2-3 rozsdás kard és apróságok. De 300 Ft-ért végig nézhettünk egy jó kis japán tárlatot, utána egy 5 teremnyi képből álló kiállítást, egy temetkezési kiállítást ie. 3500-tól a honfoglalásig, az egyiptomi tárlatot is megnéztük és utána jött a vikinges, ami nagyon gyér volt. Én személy szerint az összeset nagyon élveztem. Laci sajnos csalódott, de legalább tartalmasan töltöttük a szombat délutánt. :)
Szóval így teltek az elmúlt hétvégéim.

2018. szeptember 28., péntek

Pöszméte a gekkó♥

Üdv!

Ma egy új családtagot szeretnék nektek bemutatni, aki nem más, mint Pöszméte, a leopárdgekkóm. Ma vásároltam és irtó cuki. Magát a gondolatot régóta dédelgetem, hogy egyszer hüllőt fogok tartani, de most már igazán beérett a dolog. Elég nehezen jött össze, a terráriumra egy hetet vártam, de sértetlenül szállították ki egészen jó áron, szóval megérte. Aztán a többi cucc és az állat beszerzése egy hét múlva lett meg, előtte pedig még egy hétig olvasgattam a neten a gekkókról. Plusz elég sok mindent magam csináltam a terráriumba, csökkentve az elég magas költségeket. Szerintem jóra költöttem a szülinapi pénzem. :) ♥
Azt hiszem ideális háziállat lesz nekem, mert ő is éjszaka aktív, mint én. Elég pici, még csak fél éves, de hát ez van. Ha minden jól megy, akkor akár 18-20 évig is elélhet. De ebben egyelőre nem reménykedem, a célom most az, hogy megfelelő életet biztosítsak neki és megélje a két éves, kifejlett kort. Aztán majd tervezgethetjük a jövőt. xD Kicsit félek is, mert izgalmas utazás van mögötte, de úgy tűnik, hogy jól vette az akadályt. Megbuszoztattam szegényt, máshogy nem tudtam hazahozni. De mivel többször is előjött és mászkált a terráriumában, így azt hiszem nagyon nagy baja nem lehet.
Szóval engedjétek meg, hogy bemutassam Pöszmétét, a világ legédesebb gekkóját(neme egyelőre ismeretlen, még túl kicsi):

Az a mosoly ♥


Milyen királyi fejtartás xD

Itt viszonylag jól látszik, hogy milyen csini mintája van. :D

Amúgy a suli szívás, az órarendem egy katasztrófa. Hétfőn reggel 8-kor megyek és este 10-kor jövök. Kedden egyetlen egy órám van, de este 8-kor jövök, szerdán dettó, csütörtökön 6:14-es vonattal megyek és 7-re érek haza. Egyedül a péntekem elviselhető. Ehh... :"D Úgyhogy Pöszméte jószerével csak este lát, de akkor nagyon. :D ♥
Ennyi lettem volna mára, remélem minden jól alakul a kis szarossal. Még jelentkezem.
Pá! :)