2020. január 24., péntek

"Épp együtt állnak a csillagok, és az ég is felhőtlen..."

Sziasztok!
Vidám post következik! Bizony ám! :D
Kezdem az elejéről: január 17-én volt Debrecenben The Grenma koncert. Még utoljára gimiben voltunk a csajokkal. Écivel egy ideje majdnem napi szinten beszélünk és eldöntöttük, hogy elmegyünk. Meg is vettem és ki is nyomtattam a jegyeket. Még aznap volt egytől egy vizsgám matekból. De mivel Éci megnyugtatott, hogy lehet nála puskázni, úgyhogy éltem is a lehetőséggel. Nem szoktam puskázni, mert béna vagyok, de ez az anyag megtanulhatatlan volt számomra. Szóval telefonból szépen ki is néztem, tuti észre vett amúgy a Tanárnő, de mivel nem szólt, engem nem érdekelt. Nagyon örültem, mert négyes lett. :D
Gyorsan hazajöttem, feltakarítottam, bevásároltam és már mentem is vissza este a busszal Debrecenbe. Éci is visszautazott és a buszvégen találkoztunk. A Grenma csak fél 10-től volt, szóval beültünk a Roncsba és elszürcsölgettünk egy italt meg beszélgettünk. Tök jól eltelt az idő, már kezdődött is a koncert. Nos, a gimis koncertünk alkalmával az első sorban tomboltunk, de jól össze is tapostak és vertek minket. Most egyikőnknek sem volt kedve ehhez, szóval oldalt középen tökéletesen elvoltunk. Kicsit nehezen indult a koncert, valahogy nem találták meg az összhangot Csongorék, de később összerázódtak. Nagyon jól éreztük magunkat, a kedvenc dalaimat mind eljátszották. Baromira nosztalgikus volt, szinte újra felhőtlen tininek éreztem magam. Haha. :D
A koncert után hozzánk jöttünk, mert így volt busz és egyszerűbb volt ez a megoldás. Olyan éjfél körül értünk haza, nem voltunk fent túl sokáig, mert mind a ketten eléggé fáradtak voltunk. Sajnos Écinek másnap reggel mennie kellett, pedig jó lett volna még ha marad. Nem voltunk még egymásnál, szóval tök sok mindent tudtam volna még neki mutatni, na de majd legközelebb. Jó kis élmény volt, egy csajos este. :D

Délután pedig mentem Lacihoz. 21,22,24-én voltak még vizsgáim, a múltkori balesetnek köszönhetően kicsit összecsúsztak a dolgok. 21-én Bibliából volt (mivel vallásos a suli, így kötelező még a nem vallásos szakokon is egy-egy ilyen tárgy...) vizsgám. Hát, előtte való este olvasgattam át a tételeket, meg másnap reggel a buszon. Lacitól mentem vizsgázni, jobb szeretek ilyenkor vele lenni, mert nyugodtabb vagyok és nem paráztatom be magam annyira, mint amikor egyedül vagyok itthon.
Nagyon rossz kedvében volt a tanár, tuti bukónak éreztem a dolgot. Szinte mindenki egyest vagy kettest kapott. A megérzéseim azt súgták, hogy menjek a legvégén. És milyen jól tettem! Előttem egy srác felvidította a tanárt és mi már jobb jegyeket kaptunk, én konkrétan ötöst! El se hittem! Egy nagyon könnyű tételt húztam és szépen el tudtam róla rizsázni még saját kútfőből is, a tanár meg ott dicsért, hogy meg lehet ezt tanulni meg milyen szép felelet volt. Haha xD.

Úgyhogy tök nagy örömmel indultam vissza Lacihoz. Felhívtam, de sírva vette fel a telefont. A kutyájuk, Dzsenni elpusztult. :( Öreg és beteg volt már szegény, nem bírta tovább a szervezete ezt a hideg időt. Mire odaértem már el is temette. Nagyon sajnáltam szegény kutyust, mert már én is 6 éve ismertem és egy nagyon aranyos, okos blöki volt. Lacit is sajnáltam, mert nagyon szerette, imádja a kutyákat. :'(

Másnap reggel megint mennem kellett vizsgázni, ezúttal Pszichológiából. Ezt igazából csak 2x átolvastam, mert már ugye az előző vizsgára is tanultam, csak hát összetörtem magam előtte. :'D xD
60 perc volt a feladatok megoldására, én kb. 35 perc alatt végeztem. A Tanárnő meg ki is javította, ha már úgyis ott voltam. Ez is ötös lett, nagyon örültem neki. :D Ezután mentem a suli által rendezett magyar kultúra napja rendezvényre, mert a meseíró pályázatnak akkor volt az eredmény hirdetése. Nem számítottam helyezésre, mert én soha nem nyerek sehol semmit, inkább csak azért ültem be, hogy a Tanár úr lássa a fejem és plusz pont legyen ez nála. xD
Szóval eléggé meglepődtem, amikor kiderült, hogy a mesémmel második helyezést értem el! Teljesen ledöbbentem és nagyon büszke és boldog voltam tőle. Persze az oklevél átvételénél bénáztam egyet, de hát nem is én lennék, ha nem történne velem ilyesmi. Úgyhogy alig vártam, hogy elújságoljam mindenkinek, hogy mit értem el. :D Amúgy a suli ki fog adni egy antológiát és benne lesz az én mesém is, majd kapni fogok egy tiszteletpéldányt is. ^^ Amúgy olyan cukik voltak a tanárok, odajöttek gratulálni az ünnepség után és sokan olvasták is a munkáinkat, szóval még mondták is, hogy milyen jók lettek. Nagyon boldog voltam. Tényleg úgy érzem, hogy végre megtaláltam a helyemet.

Ezután már nem mentem vissza Lacihoz, mert a pénteki nagy vizsgára kellett készülnöm. Neveléstörténetből ugyanis egy kb. 500 oldalas könyv nagy részét kellett volna tudni. Én meg csütörtök reggel álltam neki igazán tanulni. xD Nem szerettem ezt a tárgyat és a Tanárnővel is nehezen jöttünk ki eleinte(bár az ünnepségen odajött velem kezet fogni és meg is puszilgatott) szóval nem szívesen tanultam rá. Az anyag sem volt rendesen leadva és mindent ki kellett szedni a könyvből, szóval elég nehezen haladtam a 18 tétellel. Nem is sikerült megtanulni az utolsó négyet, hiába tanultam még hajnalban is. Kb 4 órát aludhattam és már menni is kellett vizsgázni. Annyira fáradt voltam,hogy esélyét sem láttam annak, hogy nekem ez meglesz egy kettes.
Ráadásul az első 4 ember ki is húzta azokat a tételeket, amiket a legjobban tudtam, szóval csak ültem a folyosón és arra gondoltam, hogy sebaj, még lehet jönni egyszer, akkor majd sikerül. xD
Végül bement előttem az az ember, akivel megbeszéltük, hogy utána megyek én is. A belső hangom nagyon szajkózta a 8-as tételt, szóval még átnéztem. És lássatok csodát, a 8-as tételt húztam! Egész korrektül elmondtam, csak a latin címeket nem tudtam, azokkal amúgy is mindig bajban vagyok.
Tanárnő azt mondta, hogy a négyesért még kérdez párat, szerencsére tudtam válaszolni és kicsit le is baszott, hogy olyan értelmes és okos vagyok(hiszen olvasta a mesémet) miért nem tanulok többet? Ó, ha te azt tudnád... xD Én már azért is boldog voltam, mert nem buktam meg. De amikor már ő a négyesről beszélt, akkor el se hittem. :"D Szóval ja... Mázlim volt, vagy tényleg a megérzéseim voltak most megint ilyen jók én nem tudom, de elég szép eredménnyel zártam a vizsgaidőszakomat. :D

Úgyhogy összességében egészen jól indult az év és remélem további sikereket tudok még elérni ebben az iskolában. :)
Ennyi lettem volna mára,
sziasztok! ^^


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése