"Nem szabad, hogy elfelejtsék kimondani: szerelem."

Boldog 2,5 évet magamnak ♥ Haha. No. -.-
Ma lettünk volna 2,5 évesek Lacival. Egész nap vártam, hogy eszébe jusson. 2 napja direkt megkérdeztem, hogy ma azért össze tudnánk-e futni, de természetesen nem esett le neki. "Nem ígérhetek semmit."-ezt mondta. Mondjuk nem is ígért semmit.
Biztos csak nekem fontos ez az egész, csak én vártam , mint egy kisgyerek. Nem akartam sokat, ajándékot se, csak hogy ezt a mai napot együtt töltsük vagy kapjak egy szép üzenetet, mint régen. De már semmi nem olyan, mint régen. Elkopnak a dolgok, de én ezt nem akarom. Nekem 20 év múlva is eszembe lesz, de eddig neki is eszében volt.
Biztos nem vagyok már olyan érdekes és szép barátnő, mint régen, de ha elvileg szeret, akkor annyira igazán az eszébe lehettem volna. Jó, pasiból van, de eddig mindig képes volt annyira, hogy legalább azt írja, hogy boldog xy időt....
Ráadásul mama is ma lenne 79 éves és alapból ilyenkor szomorú is vagyok, hogy ő nem lehet itt, de eddig mindig nyugtatott egy kicsit az, hogy legalább Laci itt van nekem és szeret.
Hát ma már ez sem jutott ki nekem, szóval elég "jó" hangulatban telt a napom. Soha nem gondoltam volna, hogy egyszer majd így elfelejt. Mindig azt hittem, hogy mi mindig tökéletes pár leszünk, de ez egyre inkább csak egy gyerekes álom marad...
Nem érzem azt, hogy ezt túl reagálom, mert ha már ezek sem fontosak és nem ünnepeljük, akkor mindent megölnek a szürke hétköznapok és akkor mi marad?
Talán rossz és unalmas barátnő voltam, nem tudom. De most határozottan nem vagyok boldog, habár elvileg annak kellene lennem. Elvileg a pontjaim alapján bent vagyok az egyetemen, elvileg ma ünnepelni kellett volna, vagy csak egy kicsit örülni magunknak és örülnöm a sikeremnek.
*bőgőszünetet tart*
És én hülye még a múlt hónapban eldöntöttem, hogy tortát fogok sütni Lacinak, mert pénzem az nincs. Hát megint nem kellett ilyesmivel fáradnom és már nem is fogok.
Elegem van mindenből és mindenkiből. Az lenne most a legjobb, ha elhúznék valahova a francba és vissza se jönnék csak jóóóó hosszúúúúú idő után. -.- Úgy se hiányoznék senkinek, lehet azt is elfelejtenék, hogy élek. Jó úton haladok efelé, pedig nem hiszem, hogy megérdemlem... De ezek szerint mégis.

Na megyek.

Sziasztok.