Ma felvételiztem a Nyíregyházi Egyetemre és gondoltam beszámolok róla. Rajz- és infó tanári szakra adtam be a jelentkezésem, így azt is csinálhatom amit imádok, de lesz egy biztos szakma is a kezemben.
Tőlünk Nyíregyháza kb. 40 km-re van, úgyhogy egy óra alatt simán meg lehet járni, de anya azt mondta, hogy induljunk egy órával hamarabb, ki tudja... És milyen jól tettük! Csinálták az utat, így az egy órás út több mint másfél lett. Idegesek is voltunk, hogy nem érünk be 9-re, de szerencsére fél 9-kor már ott voltunk. Nem volt nehéz megtalálni a dolgokat, anya is idejárt, bár akkor még csak főiskola volt.
Kicsit fura volt, hogy mennyire kevesen voltunk és a tanárok késtek is, így 20 perc csúszással kezdtünk. A weboldalon az szerepelt, hogy akt lesz, utána egy tervezési feladat és végül a portfóliónk prezentálása. De az akt szerencsére elmaradt, így egy tervezős feladatot kaptunk, ami logó mimikri névre hallgatott.
A lényege az volt, hogy a monogramunkat úgy kell elhelyezni egy adott tájban, hogy az
beleolvadjon, de látszódjon is . Én egy rajz eszközökkel teli asztalt rajzoltam és a D betűt 2 db ceruzából és 1 ecsetből raktam ki. A K-t pedig egy ceruzából az egyik szárát elfolyatott festékből és a másik szárát radírból építettem fel. E köré a monogram köré épült a többi dolog. Rajzoltam rá még ecseteket, festékes flakont,amiből kifolyt a festék, hegyezőt, hegyezéket és egy akvarell készletet.
Lényegében mindazt, ami előttem volt az asztalon. A/3-as méretben kellett dolgozni és akvarellel festettem ki.
Aranyosak voltak és a 45 perc helyett egy órát dolgozhattunk rajta. Mondjuk én egészen hamar készen lettem. Egy srác ült velem szembe, mert ugyan azt a padot néztük ki magunknak és ott maradtunk. xD Elfértünk végül is. Akkor még nem beszéltünk egymással.
Mivel én lettem kész a leghamarabb, így már vihettem is a félig száradt képemet és a mappámat. A felvételiztető tanárok nagyon aranyosak és szimpatikusak voltak. Az egyik úgy nézett ki, mint a grafika tanárom, akit imádtam és nem csak úgy nézett ki, de hasonlított a jellemük is. Szóval egyáltalán nem izgultam.
Mutogatni kellett a rajzaimat és szerintem eléggé tetszett nekik. Az akvarelljeim és a linóm nagyon bejött nekik, az ott készített munkámat is megdicsérték. :) Ismerték Attila bácsit és Kővárit is. Jó, Attila bácsi is ott tanult, ez nem meglepő. :)
Ezek után meg kellett várni az eredményt, de ugye addig mindenkit meg kellett várni. Így visszacammogtam az asztalhoz és pakolásztam meg ilyesmi. Aztán szóba elegyedtem a szemben ülő sráccal, egészen jó fej volt. Jó volt, hogy nem kellett kussban ülni egy órát, így jobban telt az idő. :)
Aztán megkaptuk az eredményeket és 100/100 pontom lett! :O Hát ezt sosem gondoltam volna :O De a srácnak is, így valószínűleg csoport társak leszünk. ><
Ez az egész 12-ig tartott, utána 14 órától volt az alkalmassági vizsga. Úgyhogy anyuval csellengtünk, ettünk, meg ültünk egyik helyről a másikra.
Aztán eljött az idő, menni kellett. 14-től meg is kezdődött, de ettől jobban féltem,mert semmit nem tudtunk, hogy mi fog történni, miről kell majd beszélni és mit kérnek majd. Egy rövid tájékoztató után vártuk a sorunkat, én a 9. voltam. Több, mint 1,5 óra után kerültem csak sorra. Én már meguntam az életemet is. Meleg volt , nem volt levegő és piszok álmos voltam, mert kb 4 órát ha aludtam, mert tegnap össze vesztük Lacival és még izgultam is. Úgyhogy nagyon ko voltam. Végre sorra kerültem és annyi volt, hogy beszélgettünk, kérdezgettek kicsit és utána egy listából ki kellett választanom azt a 2 dolgot, hogy én miért akarok tanár lenni.Ezután még beszéltünk kicsit és ennyi is volt, kb 10 perc vagy annyi se. Ezután megkaptuk az eredményt, hogy megfeleltünk-e vagy sem. És persze mindenki megfelelt. :D Nagyon boldog voltam. :D Végre mehettünk is haza. A kocsiban is bealudtam és itthon is kidőltem.Nagyon ki vagyok merülve szellemileg. Rám fog férni a pihenés, hisz nagyon kemény volt ez a 2-3 hónap.
Egyébként nagyon tetszett a suli és a tanárok is szimpik voltak, sőt még a leendő csoport társaim is elég barátságosnak tűntek. Aztán majd meglátjuk. Remélem bejutok. ^^
Amúgy holnap leszünk Lacival 2,5 évesek, de nem hiszem, hogy találkozunk. :/ Na mindegy, ez van.
Ennyi volt mára a beszámolóm, pá! ^^
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése