Sziasztok, újra itt vagyok :D
Pénteken lecseréltem a designt, ami elég szokatlan lett, hisz világos! :O De kell a változatosság és nyár van! Remélem, hogy ez lesz AZ a nyár, mert hát tavaly is így indítottam, de aztán nem sült el túl jól... :/
Pénteken mentem Lacihoz, de csak késő délután, mert megsültem volna a buszon, ha 2-kor indulok el otthonról. Indulás előtt kitalálta, hogy lesz a Nagyerdőn Szent Iván éji forgatag szerelmeseknek és elnézhetnénk. Némi unszolás után beleegyeztem és elmentem hozzájuk, lecuccoltam és az anyukája bevitt minket a Nagyerdőre.
Még 8 órakor is iszonyat meleg és párás volt a levegő, de azért jó volt az állatkertben sétálgatni. Program az nem sok volt, pedig a neten hogy beígértek fűt és fát...
Az állatkert közepén van egy medence szerűség és abba lehetett egy-egy mécsest tenni és kívánni valamit. Az tök romantikus volt szerintem. :)
A vidámparknál voltak kovácsok és patkót készítettek és volt egy jósda is, de a jós még sehol nem volt. Viszont a sátra körül már kezdett nyüzsgés lenni, így beálltunk a sorba, ahol 2.-ak voltunk. Aztán legnagyobb meglepetésünkre a jós egy rongyokba beöltözött vörös parókás férfi volt. Külső alapján nem ítélünk, így meghallgattuk, hogy miket mond az előttünk lévőnek és inkább tovább álltunk. :'D
Konkrétan ennyi volt a nagy program. Egy furcsa nő hurcolászott egy kecskét pórázon és a sok városi gyerek élvezte, hogy kecske... XD
De én mindezek ellenére is jól szórakoztam, hisz ott volt velem Laci is és akkor már rossz nem lehet. :D Csak hát már 10 óra volt és éhesek voltunk. Úgyhogy elindultunk a Békás-tó felé, ahol vettünk pattogót és főtt kukoricát. Omg mennyire szeretem a főtt kukoricát *-* Felszálltunk a villamosra és bementünk a Mekibe, ahol természetesen családi menüt vettünk, volt benne ajándék is :'D A Super Mario-ból a hercegnőt választottam. :3 Höhö. Még jó, hogy érett vagyok. Nem? :D
Aztán elértük az utolsó, 22:40-es buszt, amin megsültünk, de legalább jól éreztük magunkat. ♥
Jól el is fáradtunk. :)
Másnap filmeztünk, punnyadtunk a hőségben, elkísértük az anyukáját Debbe, kicsit összekaptunk, de kibékültünk és este 10-körül elmentünk az éjjel nappaliba egy kis rácsáért és magunkkal vittük Tomit is. Jól esett az esti séta, hisz már jobb volt a levegő.
Csak egy valamit utálok: az pedig az utak. Laciékhoz egy elég creepy út mentén lehet eljutni. Van egy hosszabb út is, de azt meg nem teszi meg szívesen, mert hosszabb.
A rövidebb út úgy néz ki, hogy bal oldalon dombos, erdős rész, ahol zsidók nyugszanak és ténylegesen látszódnak is a sírok, a jobb oldalon kukorica és búza nő. Persze világítás a fasorba sincs, így remélem érthető miért félek tőle.
Nos, mikor péntek éjszaka odaértünk az utolsó busszal már javában 11 óra elmúlt és mi azon az úton mentünk. Természetesen halálra voltam rémülve és amikor kiértünk a kivilágított, civilizált részre hátra néztem és teljes halál félelmem volt, mert nem volt rajtam szemüveg és csak egy fekete alakot láttam, ami egy nagy kő volt. De én úgy megijedtem tőle, hogy még Laci is megijedt attól, hogy én megrémültem. XD
Másnap is arra mentünk Tomival, de visszafelé már nem tudtak rávenni, hogy ott menjünk. Ezért sétáltunk végül este. xD És halálra rémültek egy macskától, én meg nem is figyeltem. Chh...
Aznap este még kint ültünk egy darabig, mert olyan jó levegő volt. Ettük a kis bevásárolt rágcsánkat és beszélgettünk. Tök jó volt. :3
Ma este 8-ra estem haza, mert meccset néztünk :3 Sajnos kikaptunk, de szerintem nagyon szép eredmény volt ez így is és tényleg büszkék lehetünk a magyar válogatottra.
Igaz, apu azt mondta, hogy nem valószínű, hogy megéli a következő EB-s magyar meccset. :'D De sosem lehet tudni. Minden esetre Király Gábort a szívembe zártam. Tehetséges és nagyon szimpatikus is. Egy igazi sportoló (Y)
Na, ennyi lettem volna mára. Kedden felvételi. Ehh.. szurkoljatok. : 'D
Sayonara! ^^
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése