Szombat óta nem írtam, amikor is kicsit kiborultam nagyanyámékra. Az élet nagyon érdekes egy dolog, így másnap, azaz vasárnap lementünk hozzájuk, ekkor már kb. 4 hete nem láttam őket. Végül csak elvittem a bizonyítványokat, mert hát ha nagyanyámért annyira nem is vagyok oda, papám mindig is csak egy volt és őt tényleg nagyon szeretem, úgyhogy a rá való tekintettel engedtem a büszkeségemből. Persze papa nagyon örült, még nagyanyám is, akitől egy szeretet kirohanás elég groteszkül hatott, de minden esetre ő is boldog volt a maga fura módján.
Bár az egy kicsit érdekesen jött ki, hogy éppen főzte az ebédet apu bátyjának(aki most mama hotelesdit játszik) és a 2 gyerekének, de minket nem hívott meg, csak betoppantunk. Szerintem úgy igazságos, hogy ha jut az egyik fiáéknak, akkor a másiknak is. Naaa mind1, kezdem megszokni. xD
Beszélgettem papával egy darabig, aztán hazajöttünk, mert én a fél 5-ös busszal mentem Lacihoz.
Éppen tusoltam, amikor csörgött a telefonom, anyu felvette, mert nagyanyám hívott, hogy lejönne egy pár percre. Épp a Lacitól kapott legyezőt szereltük fel a falra, amikor megérkezett és kaptam tőle pénzt! :OOO (természetesen papa küldte, volt egy kis dugi tartaléka :'D)
Hát nem kicsit lepődtem meg, eléggé furán éreztem magam, kissé kellemetlenül. Nem szoktam hozzá, hogy tőlük kapok bármit is. De ez most nagyon jól jött. Olyan jó lenne már végre strandra menni! *-* Ezt csak azért írtam le, mert az élet tényleg vicces egy dolog. Egyik nap még ez van, másik nap megtörténik egy olyan dolog, amire nem is számítasz...
Végül elindultam Laciékhoz, olyan fél 6-ra oda is értem, bár még mindig nagyon meleg volt az idő. Lepakoltam, kicsit ejtőztem és utána mikor kicsit hűvösebb lett, akkor tollasoztunk, majd hárman elbicikliztünk a szokásos boltba, vettünk TopJoy-t és kimentünk a parkba. Elvoltunk egy darabig, aztán visszamentünk Laciékoz. Tomi másnap táborozni ment, szóval 2-en maradtunk Lacival. Az anyukájuk még a múlt héten megmondta, hogy nehogy ott merjük hagyni egyedül, szóval több cuccal indultam el, mert több napra vártak. Bár így is csak keddig akartam maradni.
A hétfő is gyorsan elrepült, a reggelem csodálatosan indult. Laci keltett, hogy sütött nekem tojást és menjek ki, mert elhűl. Annyira jól esett! Úgy éreztem magam, mint egy hercegnő. ♥ És persze nagyon finom volt. :) Ez valami iszonyat aranyos dolog volt tőle. :3 ♥
Napközben nem igazán tudtunk mit csinálni, mert iszonyatosan meleg volt, de azért jól megvoltunk, egy percig nem unatkoztunk. Este volt már a jó, amikor enyhült az idő és ki tudtunk egy kicsit mozdulni a házból. Aznap is bicikliztünk, eredetileg fagyizni indultunk, de Laci anyukája úgy tele tömött minket dinnyével, hogy egy falat nem ment le a torkunkon, szóval vettünk egy TopJoy-t és ismét kiültünk a parkba. Hintáztunk egy kicsit és Pokémonra akartunk vadászni, de valahogy nem hozta be a GPS adatokat a telefonunk, pedig pont az egyik mászókán jelezett korábban egy Pokémont a játék. :( De így is egy órát maradtunk a játszin, még 2,5 év után is olyan jókat tudunk beszélgetni és ennek igazán örülök. :D ♥
A másnap kicsit döcögősen ment, délután is aludtunk 2 órát, pedig fél 12-kor keltünk. Nagyon készen voltunk ettől a melegtől és érezhetően jön a hidegfront, szóval nagyon lent volt szerintem a vérnyomásunk. Az este ismét hozott egy kis hűvöset és aktivizáltuk magunkat. Laci mondta, hogy maradjak még egy napot, de sose voltam még ott ennyit és igazán nem akartam zavarni. De az anyukája kijelentette, hogy egyáltalán nem zavarok és felőle annyit és akkor vagyok ott, amennyit jól esik. Sőt, már az a fura, ha nem vagyok ott. Ez nagyon jól esett és vettem a bátorságot és felhívtam anyut, hogy maradni szeretnék még. Tök jól fogadta, azt hittem haragudni fog, de nem tette.
Így hát elmentünk fagyizni is, jól esett az egész napos meleg után és szeretek fagyizni járni, mert
kicsit kimozdulunk és amikor az ember szerelmes, akkor jó együtt mászkálni mindenhova a párjával. :3 ♥
Aztán tettünk egy szép nagy kört biciklivel és egyszer csak naplementekor megelőzött minket egy rendőr kocsi. Nagyon megijedtünk, mert se láthatósági mellény, se világítás, se csengő, se prizma nem volt és ezekért kegyetlenül megbüntethettek volna minket, de szerencsére nem akartak kötekedni és elhúztak mellettünk. Gondolhatjátok mekkora kő esett le a szívünkről. Huh...
Nem kísértettük tovább a sorsot, inkább visszakecóztunk Laciékhoz. Este filmeztünk és már el is jött a másnap.
A mai nap is az olvadásról szólt, de legalább együtt sültünk meg! :'D ♥
Nagyon jól éreztem magam ezalatt a 3,5 nap alatt és remélem, hogy mostantól ilyen jól fognak alakulni a dolgaink. ♥ Nem akarok semmit elkiabálni, de jó lenne, ha minden így maradna.
Fura lesz ma egyedül aludni és úgy felkelni, hogy nem fekszik mellettem és nem mondja azt, hogy milyen gyönyörű vagyok, pedig még a fél szeme csukva van az álmosságtól. Hiányozni fog ez a pár nap, de itt az egész nyár és remélem, hogy minden ilyen jó lesz a továbbiakban is.
Üdvözlettel: egy szerelmes Shinigami :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése