Siker! :D

Üdv!
Újra itt. Most van egy kis időm, de nagyon durva belegondolni, hogy a jövőhét lesz az utolsó... Noha vissza fogok térni a Megyóba, ha tanár leszek, de hiányozni fog. Magát a sulit nagyon szeretem, csak sajnos ofő nagyon elrontotta az osztályban a viszonyokat és emiatt eléggé rossznak éreztem ezt a 4 évet. Vagyis 3-at, mert elsőben még csupa lelkesedés voltam. Szerencsére a rajzolásból nem szerettem ki, sőt...
A suli illata, hangulata, kinézete, légköre iszonyatosan fog hiányozni és tuti bőgni fogok még egy sort, de az osztály annyira nem fog hiányozni. Persze a barátaim igen, de maga ez a feszült, utálkozós légkör nem.

Szerdán végre az én munkámra is sor került, de Kővári nem volt túl kedves hangulatában és
De a többieket se kímélték, elég durva volt ez az osztályzás. Ráadásul aznap nagyon összevesztem anyuékkal, nem is beszéltünk még másnap estig. Vagy ha szóltunk is az nem kedves volt...
belekötött, amibe csak tudott. Először a méretébe, de Attila bácsi megvédett, mert ő mondta, hogy ekkora legyen. Akkor nem tetszett neki a körvonalazás, mert szerinte óvodás és először nem is látta, hogy ezek sziámi ikrek és nem is érette a képet. Mondom, szép. De Attila bácsi kiállt mellettem és 4 dt 5-öst adott. Ez nagyon jól esett, mert egyrészt ő van olyan egyenes, hogy ha nagyon rossz lenne a metszetem, akkor nem adott volna ilyen jegyeket és hagyta volna, hogy Kővári szétszedjen.
Szóval elég idegroncs voltam és a nyelv vizsga eredménye miatt is izgultam, hisz ezen a héten pénteken vagy szombaton kellett kikerülnie.
Aztán végül békét kötöttem a szüleimmel és pénteken és szombaton Laciztam.

Péntek délután összefutottunk Lacival és a haverjával és annak a barátnőjével és elmentünk fagyizni. Nálam volt a rajz mappám és Laci tök büszkén mutogatta a rajzaimat a buszvég kellős közepén a haverjának. Olyan jól esett :)
Aztán mentünk Laciékhoz. Tollasoztunk egy csomót, rég nevettem ilyen sokat. Nagyon vicces volt xD Utána ki is dőltünk és csak aludtunk a továbbiakban. :'D Közben folyamatosan vártam, hogy hátha meglesz az a fránya eredmény, de nem. :(
Még éjszaka is azzal álmodtam, hogy valami képeket elveszítettek és mindenkit behívtak, mert újra kellett csinálni a szóbelit. Durva volt. 6-kor felkeltem és képes voltam megnézni az oldalt, hogy fent van-e már xD De no ._.
Aztán még párszor ránéztem és egyszer csak csörgött a telefon. Anya hívott. Megfagyott bennem a vér, de amikor felvettem, akkor egyből közölte is, hogy 68 pontom lett. Ezaaazzz  :D Omg! Annyira örültem. Megdicsértek a telefonban, megvolt az ujjongás, beleugrottam Laci nyakába, elújságoltuk az anyukájának is és anya újra hívott, hogy elszámolta a nagy izgalom közepette és 70 pontot értem el. Én teljesen le voltam sokkolva. 60 ponttól engednek át, tehát az 60%.  Nem tudom hogy hoztam össze ennyi sok pontot, de omg :3 Soha nem hittem volna, hogy meglesz. Egyből ráírtam mindenkire, aki csak fontos és majd kiugrottam a bőrömből örömömben. :D
Utána Laci meghívott egy fagyira ünneplés gyanánt, és ha már ott voltunk ettünk is. Ő hambit én meg
gyrost. :) Még sétáltunk egy sort és utána Vikingeztünk és Tomival 3-asban tollasoztunk.
Megint tök jó hétvégém volt, az ÖSD sikere nagyon felvidított és Lacival is olyan jól megvoltunk.
Szóval most boldogság van. :)
Na, a következő hetek izgalmasak lesznek, szóval amit tudok, mesélek.

Páá :)