2015. július 20., hétfő

Ideje élni... :)

Yo!
A kiakadásom után kicsit rendeződtek a dolgaim. A barátaim nemtörődömsége mellett Laci nemtörődömsége jobban zavart. Lehet, hogy neki fel sem tűnt, de nagyon csúnyán és nagyon sokáig elhanyagolt. Ha lehetett volna rá alkalma, hogy találkozzon velem, akkor sem tette. Eszébe se jutottam és tudom, hogy nem volt egy hétig netje, de nem is nagyon keresett. Mikor vissza is jött, akkor sem változott semmi. A legnagyobb szégyen az, hogy Isozakival és a többi netes haverommal többet beszéltem, mint vele... És ez kezdett nagyon kiborítani. Igazából az előző bejegyzés ennek a kiakadásnak a gyümölcse. Sokáig rágódtam ezen a dolgon. Volt rá majdnem 2 hetem. A nyár felén lassan túl vagyunk, de komolyabb dolog még nem történt velem. Jó, a múlt héten voltunk lagziba és akkor 3 napig együtt voltunk, de utána azt éreztem,hogy kb el lettem felejtve. 
Már semmi sem volt olyan, mint régen. Mintha elidegenült volna tőlem. Nekem nincs túl sok olyan ember az életemben, akikben nagyon megbízom, így az a pár igazán fontos ember nagyon meghatározza az életem. 
Szóval itthon ültem és rajzoltam, animéztem és ennyi volt eddig a nyaram. Kétségbe voltam esve, mert ennek kellene a legjobb nyárnak lennie, egyszer 18 az ember... 
Tegnap végül elrángattam Debbe, hogy megbeszéljük a dolgokat, mert ezt így már nem tudtam volna tovább folytatni. 

Persze megint hoztam a formám. xD A lagziba vettem egy új papucsot és tök kényelmesnek bizonyult. Nosza, felvettem megint. Hát ez egy hatalmas baklövés volt. Olyannyira kikezdte a lábam, hogy menni alig bírtam. A 2 kislábujjamon hatalmas vízhólyagok jelentek meg, de ha csak ennyi lett volna...A talpamon 2 óriási vízhólyag alakult ki. Nagyon fáj. :( Szóval elsántikáltam vele a Plázához és ott vett nekem egy másik papucsot, mert nem bírta nézni, ahogy szenvedek. :"D Ez nagyon jól esett tőle. Aztán  tudtuk beszélni és beismerte, hogy elhanyagolt.
Aztán már jól érjött a megbeszélés része... kiakadás, veszekedés, sírás és kibékülés. 
Szerencsére megeztük magunkat együtt. :) Elmentünk a mekibe, vettünk egy-egy Happymeal menüt
A bal oldali a Lacié, a jobb oldali az enyém :3
és volt velük minyon *-* Olyanok voltunk, mint két ovis, de nagyon élveztem, hogy ismét a régi köztünk a légkör. 
Aztán már el is telt a délután, ő hazament a 20:50-es busszal, de én nem úsztam meg ilyen könnyen. xD Mostanában szeretnek késni a buszaim olyan 10-15 perceket. De kicsit durva volt, hogy a 21:05-ös 21:20-kor gurult be a megállóba, mert lerobbant és pótló busz jött helyette... Közben meg felhívtam anyut, hogy jöjjön már ki értem a buszmegállóba otthon, mert nagyon fáj a lábam. Apa jött ki és nem hozott magával telefont,  így nem tudtunk neki szólni, hogy kb. 20 percet fogok késni. :"D Szegény ott ült a kocsiban, de megérkeztem és életmentő volt. Majdnem elájultak olyan szép látványt nyújtott a lábam. xD
Nem is én lennék...
De utána még skypeoltunk is *-* Nem is tudom mikor skypeoltunk utoljára úgy, hogy Laci hívott engem. :3 Olyan jó volt. ><

A virágcsokrom *-* ♥
Ma is találkoztunk. Ő jött hozzánk. Csak már 8 után felkeltem, mert takarítottam és anyuék menni akartak a temetőbe. Mondtam, hogy várjanak meg. Gyorsan elkészültem, el is mentünk. Rendbe tettük mama sírját és már 10 óra volt. Laci busza 10:10-kor ért be Debbe, szóval felvettük a buszvégen. Anya látta a buszba ülni és azt is látta, h virágot hoz nekem.
Én persze egyből lehurrogtam, hogy biztos csak a függönyt fogja, mert szokása abba kapaszkodni.xD De nem :O Tényleg virágot hozott. :) Olyan jól esett. Tökre örültem neki. Mint a kiskutya a csontnak kb. xD
Egész nap semmit nem csináltunk szinte, de olyan jó volt egy napot együtt tölteni. *w* Még aludtunk is egy jó nagyot. Aztán eljött a búcsú ideje. Természetesen a buszom megint 15 perce késett, így lekéste kapásból az ő buszát. Számítottam erre, szóval bekísértem, mert csak egy óra múlva jött neki a következő. Elsántikáltam vele a fagyizóba. Vett nekem fagyit. *o* 
Aztán mentünk is haza. 

Fura, mert egy ilyen napot tavaly nyáron szinte minden nap átéltem vele, de most ez tök különleges volt. És még mindig félek, hogy ez csak egy kis ideig fog tartani... Még meg kell szoknom újra, hogy fontos vagyok neki és hogy figyel rám. El kell hitetnem magammal, hogy minden a régi lesz. Remélem menni fog és tényleg egy jó kis nyár elé nézünk..

Holnap megyünk vele és a tesójával moziba. :3 Remélem jó lesz ^^
Na, de ideje lenne ágyba bújni így fél 3 tájba.
Oyasumi! :) 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése