2013. augusztus 21., szerda

Festegetés, Zacher hatás és blablabla...

Yo!
Újra itt rontom a levegőt. :')
Sok mindenen estünk túl mostanában. Ajtót, kiskerítést festettünk és utána jött a konyha és a 3 szoba kipingálása. Nem volt semmi meló. ˇoˇ
A 3. napon már mindenki fáradt és ingerült volt. Még anyával is összecsattantam, pedig ő és én sem vagyunk veszekedősek. :'D
De végre kész, amit szinte el sem hiszek. ><
Mondjuk kisebb baleset azért történt velem. Épp a széken állva festettem, amikor az kiszaladt alólam, de épp le tudtam ugrani, csakhogy valamilyen úton módon a csuklómat úgy bevertem a székbe, hogy kétszeresére dagadt. xDDD Nem is én lennék. :P
Arról már nem is beszélve, hogy mindenhol kék-zöld foltos vagyok. Bár ez megszokott. Nyáron a lábam mindig úgy néz ki, mint akit jól elvertek. x'D
Szóval most egy kis pihizés jön.
Rájöttem,hogy rohadtul semmit nem csináltam egész nyáron és ez idegesít. Még egy normális animét sem néztem. ._. A mangám sincs kész, csak az oneshotom úgy-ahogy.

Viszont legalább olvasni olvasok. Most épp Karizs Tamás, Zacher Gábor : A Zacher-Mindennapi mérgeink című könyvét olvastam el.
Nagyon sok érdekességet tudtam meg ebből a könyvből. Nem úgy papol a drogokról és minden egyéb veszélyes cuccról, mint azt a többi felnőtt teszi. Mélyre ás, megmagyaráz és próbál megérteni.
Eddig is szerettem Zachert, pár előadását végig is néztük anyával a tv-ben. Nagyon értelmes és modern gondolkodású embernek tartom.

Azt is nagyra értékeltem a könyvben, hogy emberi nyelven magyarázza el egyes szerek hatásait, alkotóit és sztorizgatva mondja el az egészet. Tehát nem egy latin maszlaggal átszőtt megfejthetetlen halandzsa az egész, amit egy ember sem ért meg a szakmabelieken kívül, hanem egy 15 évesnek is érthető és lehengerlően érdekes. Az elején, amikor a mentős éveiről mesél, azon ki lehet nyúlni. Én azon az eseten nevettem a legjobban, amikor vonatbalesethez hívták ki. A sebesült ott feküdt a vonat alatt és ugye neki meg el kellett látni. Azonban a vonat wc nyílása pont a feje felett volt és valaki jól nyakon fosta. xDDD Neki meg úgy fososan is folytatnia kellett a munkáját és mindenki, aki ott volt a rendőrtől a nézelődőkön át mindenki dőlt a röhögéstől. :'D
Ezt a könyvet kötelezővé tenném. A mai fiataloknak már semmit nem mondd az Egri csillagok és a többi hülye 500 oldalas izé, ami lassan az alapműveltsége sem tartozik bele, hiszen max. csak érettségin jön szóba. Bevallom általános óta nem olvasok kötelezőket és még is minden ezekből írt dolgozatomra 5-öst kaptam. Ennyit a nagy kötelező olvasmányokról. .__. xD
Szóval ezt igenis oda adnám már a 11-12 éveseknek, hogy nézzenek bele, mert tudják mit csinálnak, miknek vannak kitéve. Sőt, a szülőkkel is elolvastatnám.
Mert ahogy Zacher is mondta, a mai szülők csak annyiból állnak ki, hogy "fiam ne igyá', drogozzá', mer' az rossz." És punktum. Le van tudva.
Pedig itt Debrecenbe is, ha kimegyek az utcára ott is jelen van mindenütt a drog. Egyik osztálytársam mesélte, hogy ment a suliból kifele és egy csávó megállította, hogy kell-e neki anyag. A csávó nagyon be volt állva, így szerencsére osztálytársam el tudott futni.

Úgyhogy üzenném ezeknek a tipikus, begyepesedett, agyerekemegyangyal fajtájú emberi roncsoknak, -vagy nevezzük őket szülőknek- hogy a szende kis Ilonka egy kattintással megveheti a cuccot és úgy átvághatja őket a palánkon, hogy fel sem tűnik nekik. Csak amikor már nagy a baj.

Ezért is kell nyitni a dolgok felé, megpróbálni megismerni a dolgokat és utánuk nézni. Ez a könyv pont erről szól. Érthető, lebilincselő és rémisztő.
Nem mondom, hogy ez a Szentírás és hogy mindenki megtér, ha elolvassa. Én sem leszek hívő, csak mert belelapoztam a Bibliába...
De ha 10 gyerekből 4-5 elgondolkodna a dolgokon és ha arra kerül a sor eszébe jutna, hogy mit írt az a kopasz csávó a könyvben, akkor már megérné.
Akit érdekel, itt online is elolvashatja: http://hu.scribd.com/doc/131317767/Zacher-Gabor-Karizs-Tamas-Mindennapi-mergeink

Nem mintha eddig terveztem volna, hogy bármi nemű tudatmódosító szerrel is bepróbálkozom, de ezek után még úgyse. xD Amúgy is tartom magam annyira jónak, hogy ne kelljen ezekhez nyúlnom és hogy a csodás Shinigami agysejtjeimet ilyesmikkel ne pusztítsam. Nyufufufu.
Minden esetre megér egy kört az elolvasása. Az ötletes kis illusztrációk pedig még élvezetesebbé teszik majd az olvasmányt. :3
Itadakimasuu~

Ja, igen.
Másik égető téma: Ki látta az István, a király új, Alföldi rendezésében előadott rockoperát?
Gondolom sokan.
Nos, erről azért meg van a véleményem, amit a következő bejegyzésben olvashattok.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése