Talán ez volt életem legsilányabb karácsonya. Az időjárás, a kedvem és úgy minden vagy is pont az hogy semmi nem volt karácsonyi. Apuval összevesztem (sosem szoktunk) aztán úgy eltelt az egész. 24-én jöttek mamáék vacsira. Előzetesen megbeszéltük, hogy most nem lesz nagy ajándékozás, mert már mindenki megkapta múlt hónapban az ajándékát (mikor még jobban volt rá pénz). Ugye én megkaptam Bambusz-chant, meg Kati mamától kaptam 2 vörös felsőt, anyuéktól egy vezeték nélküli egeret és egy fabábút, ami ahhoz kell, hogy a mozdulatokat le tudjam rajzolni és ne kelljen magam fényképezni a tükörben. xD
Az étel finom volt, mindenki jól bezabált. Mert itt már szó sincs evésről. Az ember akkor is eszik, mikor nem éhes és azt veszi észre, hogy hízott 3 kg-ot. .__. Bár mivel a betegségem miatt most amúgy is fogytam egy csomót, sokat nem jelent, csak örültem, hogy kicsit könnyebb vagyok, bár tényleg nem ilyen áron... .__.
Tegnap Kati mamáékhoz mentünk ebédre, mert papa ebben a hónapban lett 70 éves. A rokonok jól kiakadtak a kinézetemen. (bár egészen visszafogtam magam). Öregkereszt anyu egész nap rondán nézett rám és méregetett. Beszólt a piercingem miatt is. >< Meg hogy az nem fáj? Hát már 4 hónap után nem xD.
Dögunalom és jópofizás. .___. Segítettünk mamának elmosogatni. Aztán ugye annyi új információval lettünk gazdagabbak... Megtudtam kinek hol viszket a műtéti heg helye, kinek mikor kell pisilnie és hogy fosta össze magát mama egyik rokona a belgyógyászaton. ._____. Micsoda izgalom, micsoda kaland! Komolyan, szerintem az ilyen helyzetekből készülnek a hollywoodi akciófilmek. ˇoˇ'
Bár nem csak ez volt a baj. Végig feszültnek éreztem magam, a gyomromba is beleállt az ideg. Papa 70. szülinapja tiszteletére úgy berúgott, mint az állat. Soha életemben nem láttam még ilyennek. Egyszer sírt, máskor meg múlatott. Ő egy olyan ember, aki elfojtja az érzéseit, de most puszilgatott meg ölelgetett. Teljesen kikészültem. Meg ugye kötekedett is és életemben először fordult velem elő, hogy ettől a kedves, kissé bohókás embertől megrettentem.
Meg ugye mivel szívbeteg és cukorbeteg így nem is nagyon ihatna. Minden reggel kb. 10-13 szem gyógyszert vesz be. Ezért nagyon aggódtam érte. Későn is értünk haza, mert mindent elpakoltunk.
Úgyhogy egy jó ideig nem akarok rokonokkal együtt ilyen sokáig lenni. ><"
Egyedül az vigasztal, hogy holnap Dércon. Végül rávettem magam és beneveztem a cosplay versenyre, noha nem nagy szám a cp-m, mégis.... Csak lesz valahogy. xD Biztos lesznek az enyémnél gyengébbek is. Remélem... ><
Ez az év nem volt valami túl pompás, bár ha azt nézzük, hogy már 3 nagy animés rendezvényen is részt vettem, voltam Grenma és AFC koncerten, felkerült a mangám AnimeAddicts-ra és még sorolhatnám, akkor egészen mozgalmas és kellemesnek mondható volt.
Komolyabb évösszegző bejegyzést később olvashattok, holnap jövök a Dérconos beszámolóval is és Sobeitnek beígértem egy történetet a Shinigamivá és a Himévé válásomról XDDD
Búcsúzóul az általam festett karácsonyi ajándékok:
Pá! :)













