Évösszegzés 2016

Hali!

Egy újabb év telt el és azt hiszem ez volt talán a legeseménydúsabb évem az eddigi 19 közül.
Először is nyelvvizsga, érettségi, felvételi és végül az egyetemistává válás. Jobban be se sűrűsödhetett volna az életem. xD
Ezek mellett Lacival is sok gondunk volt, majdnem elvesztettük egymást a sok veszekedés miatt, de azt hiszem végül sikerült gyógyírt találnunk a dologra és megéltük a 3 éves évfordulónkat.
Sok remek embert vett el tőlünk ez az év, nem is bánom, hogy vége van.
Továbbá meg kell, hogy említsem a Retard Műveket, mivel elég jelentős dologgá vált az életemben. Büszke vagyok arra, hogy 51 kis képregényt sikerült összehoznom március óta úgy, hogy közben pont a közepén voltam az érettségi időszaknak. Meg persze az is piszok nagy büszkeséggel tölt el, hogy már több, mint 4000 lájkolója van az oldalnak és jövőre meg sem állok a 10 000-ig! :D

Ez az év rajzilag és művészetileg is a legtermékenyebb volt mind közül, hisz a sulis alkotások mellett létre hoztam egy majdcsak életnagyságú polipot, csináltam egy páros cp-t, dobozokat festettem, babát varrtam, sapkát és pólókat festettem, ott van a Retard Művek is stb.

Az első félévem az egyetemen elég kemény volt, nagyon elveszettnek éreztem magam, de végül csak jól alakult minden és úgy néz ki, hogy az élet tényleg nekem szánja ezt az utat.
Változtam is, hisz még év elején befestettem a hajamat kékre és azóta fodrászhoz sem járok, mert magamnak is meg tudom csinálni a leszívatást és a festést. Fele annyi időbe és pénzbe kerül. :'D

Sajna voltak elég balul sikerült dolgaim is, ez az év szerencsétlenségekkel volt tele, de remélhetőleg a jövő több szerencsét tartogat a számomra, mert igazán elkelne már. xD

Kicsit a blogról is szólnék:
Jelen állás szerint 62843 látogatója volt eddig az oldalnak, ami baromira sok! :O
287 db kommentet írtatok ezalatt az 5 év alatt és 317 db bejegyzés született.
Kicsit el-eltűntem, de valahol érthető, hisz piszok elfoglalt voltam és volt, hogy már nem volt erőm írni, de még így is több bejegyzés jött össze, mint az elmúlt 2 évben.
Büszke vagyok arra, hogy valamit ilyen hosszan és kitartóan csinálok és továbbra is folytatni szeretném a blogolást, ahogy időm és energiám engedi.
Igaz, nem sokan szavaztatok, de végül a V.025-ös lett az év designja! :D
Köszönöm, hogy olvastatok és követtétek az életem folyását, remélem a jövőben is számíthatok majd rátok.
Jó bulizást, otthon tunyulást, animézést vagy akármit a ma estére és kívánok mindenkinek sikerekben, szerencsében gazdag új évet! :)

Sziasztok, találkozunk jövőre! ;)

3 év ♥♥♥

Hoy!

Ma van a 3. évfordulónk Lacival. :D El se hiszem, hogy ennyi ideje vagyunk együtt, főleg a sok veszekedés után. De azt hiszem jól csináltuk: végül megjavítottuk ami elromlott és nem kidobtuk egyből és milyen jól tettük! :)
1 órára buszoztunk be Debbe, mert még szét akartam nézni a vásárban, hisz ilyenkor már szilveszteri cuccokat árulnak és sok az olcsó paróka. Végül egy szőkét és egy rózsaszínt vettem. Egészen jók, csak kicsit ki kell őket pofozni és senki meg nem mondja, hogy 2000 Ft-os ócsó pareszok. :)
Így néznek most ki, még áztatás előtt vannak. Majd ha rendbe vágom őket, akkor rakok fel képet a különbségről. ^^

3-kor kezdődött az Assassin's Creed a moziban, szóval mászkáltunk még és ügyet intéztünk. 2-re értünk oda a Plázához és meglepődve tapasztaltuk, hogy k***va sokan vannak. Majdnem egy fél órán át álltunk a sorban és még kaját is vettünk, WC-ztünk és már majdnem 3 óra volt.Előre foglaltunk helyet, mert hátul dugig volt az egész: mint kiderült ma volt a premier xD
Nekem egyébként tetszett, bár én nem játszok vele, de szerintem egy történetnek elment. Úgy láttam Laci is élvezte, szóval megérte beülni rá.
5 óra körül lett vége és utána mászkáltunk egy darabig, végül beültünk egy pizzériába és jól tele raktuk magunkat pizzával. Nem akartunk még haza menni, szóval visszasétáltunk a Plázába és léghokiztunk egyet. A hajam belelógott a szemembe, Laci csak ezért győzhetett le. xD :P
Még ültünk ott egy darabig, hisz a busz indulásáig még volt időnk. Nagyon jó hangulatban telt ez az évforduló. Kicsit féltem tőle, mert sok szerencsétlenség ért minket mostanában és nagyon szurkoltam, hogy az évfordulónk legalább jól sikerüljön. Szerencsére az aggodalmam alaptalan volt. :) ♥

Megegyeztünk, hogy nem veszünk, hanem csinálunk ajándékot, mert az sokkal jobb. :) Szóval Lacitól egy általa készített fa kulcstartót kaptam, amire egy rúnát vésett és bele égette. Ez a Fehu rúna. Szerencsét hoz a sok szerencsétlenségben, ami valljuk be: elkel mostanság. :')
Csinált nekem egy nagyon cuki videót is, amiben a közös képeink vannak és verselve beszél alatta rólunk. Szeretem, hogy ilyen ügyes és kreatív. :) ♥
Ezekben sokkal több idő és energia van, mint venni egy virágot. Tele vannak törődéssel és szeretettel és ennél többet egyetlen nő sem kívánhat. ♥

Én egy mini Kykky rongybabát adtam neki, amit saját kézzel varrtam. Az elkészítés folyamatáról írtam a Retard blogban is, ott megtaláljátok. ^^

Nos, ennyi lett volna ez a bejegyzés.
Még írni akarok egy évértékelőt, szóval remélhetőleg ebben az évben még "találkozunk".
De ha valami oknál fogva mégse, akkor B.ú.é.k. mindenkinek! :D

Páá! ;D

Karácsony és egyéb mizéria

Üdv!

Egy jó ideje nem írtam, de a december nagyon sűrűre sikerült. Végül dec 9-én vége lett a félévemnek és az erdei polipos projektem is készen lett, megkaptam rá az 5-öm , a 6 kreditem és utólag még 5 ezer Ft ösztöndíjat is kaptunk érte! A művtöri zh-m 5 lett, így a tanárnő megajánlotta a jegyet és nem kellett mennem vizsgázni. Mondhatom nagyon örültem! :) És képzeljétek: a rettenetes info elektronika zh-m is 2-es lett! :O Igaz, a tanár mondta, hogy menjek be javítani, de nekem a 2-es is jó ebből a tárgyból és boldog vagyok vele. A matekom is meglett! :D Egyedül programozásból kell mennem gyakjegy védésre január 27-én, de szerintem első félévet így zárni nagyon klassz dolog! A rajzom is 5 lett és még úgy is 3,3 az átlagom, hogy jelenleg a programozás karó. Nagyon jó lenne kijavítani 27-én, de lássuk be: piszkosul nehéz, főleg minden előzetes ismeret hiányában. :'D
A polipom is csak elkészült és Al sokat segített a levelek ragasztgatásában. Laci elkísért Nyíregyre a kiállításra és segített feltenni a polipot a fára. Tök jó kis nap volt, vonatoztunk egyet, megmutattam neki a sulit, vagyis hát 1-2 épület részt, mert piszok nagy maga az egyetem és több épületből áll.
Szétfagytunk, de nagyon jó kis kiruccanás volt és szerintem ő is élvezte.
Mióta nincs ez a cigis civakodás és szépen egyezményesen pippanthatja mellettem az ecigit, azóta csak egyszer balhéztunk és akkor is valami kis apró hülyeségen. Nem szeretném elkiabálni, de megint olyan minden, mint régen. Végre visszakaptam azt a srácot, akibe 3 évvel ezelőtt beleszerettem. :) ♥
Amúgy a sulival kapcsolatban is rendeződtek az érzéseim. Rohadt nehéz volt ez a fél év és még lesz rosszabb is, de csak megcsináltam a nagyját és a nehezét, szóval maradok ezen a szakon és majd meglátjuk mit hoz az élet. Semmi sem véletlen, szóval okkal vagyok itt és nem szabad feladnom! ;)

Némi pihenés után neki láttam a karácsonyi előkészületeknek és ajándék gyártásnak. Megbeszéltük anyuékkal, hogy apróságokat veszünk, mert neki és nekem is szemüveg kell, apának fogat kell csináltatni, nekem ágyat kéne cserélni, mert lelóg róla a lábunk és egyéb fontos dolgok, amikre elég sok pénz kell. Szóval most másra kell a pénz, nem hülye kényszer ajándékokra. Ha szükségünk van valamire és meg tudjuk venni évközben, akkor nem várunk vele karácsonyig, szóval senki nem úgy állt hozzá, hogy omg egész évben nem kapunk és veszünk semmit és most kell minden garast elverni. Nem az a fajta család vagyunk. Úgyhogy anya kapott tőlem papírból készült orchideát a névnapjára és egy festett pillangós fadobozt, ami szerintem eddig a legjobban sikerült dobozom!
Apának egy Guns n' Roses-os sapkát festettem. Nagyon örültek ezeknek a kis apróságoknak és én is örültem az én ajándékaimnak. :)
Kaptam egy fülest, egy karácsonyi cicanacit, ami annyira tetszik egy ideje, egy cicás harisnyát, a Nana 5.kötetét, egy cuki baglyos bögrét. Tök jó dolgok. :D

Közben persze megbetegedtem, 4 napig nyomtam az ágyat és annyira ment a hasam, hogy még a víz is azonnal kijött belőlem. Azt hittem sose jövök már rendbe. :|

Egyedül Lacinak vettem ajándékot, mégpedig Hadházi önálló estjére 2 db jegyet. Tudom, hogy mennyire szereti, szóval tülkön ülve vártam, hogy mit szól majd hozzá. :)

Amúgy a szent estét mindig anyuékkal töltöm, bár elég döcögősen kezdődött, de végül jól sült el. Anya egy csomó finomságot csinált és apuval mint minden évben, most is közösen díszítettük a fát. Aztán megkajáltunk, ajándékoztunk és utána beültünk hozzájuk mesét nézni. A Frozent és a Kiskedvencek titkos életét néztük pendriveról. Tök hangulatos kis este volt, olyan ritka, hogy mindenkinek van ideje, ereje és kedve közösen nézni valamit. Pedig igény az lenne rá, csak hát az a fránya mókuskerék... :(

Másnap Laciékhoz voltam hivatalos ebédre. A mamájánál ettünk, aztán megtörtént az ajándékozás. Ezt a csodálatos könyvet kaptam tőlük, meg pár kis apróságot. :)

Este felé átmentünk a másik mamájához és beszélgettünk vele egy órát. Másnap hozzánk jöttünk 4 órára és jöttek nagyanyámék is, mert előző nap lett volna náluk ebéd, de ugye Laciéknál voltunk. Meglepett, hogy kaptam tőlük valamit, de persze csak azért, mert azt hitték, hogy én is ott leszek az ebéden és az elég gáz lett volna,ha uncsimék kapnak valamit én meg nem. xD
De egészen jó hangulatban telt a vacsi, szóval a karácsony szelleme mégis létezik vagy mi...
Miután mamáék elmentek anyuékkal még egész sokáig beszélgettünk a nappaliban. Végre elfogadták Lacit és Laci is megkedvelte őket. VÉGRE! :'D
Aztán másnap este 7-re mentünk a Hadházi estre. Lacinak azt hiszem tetszett ez az ajándék. Rengetegen voltak, kb teltház volt a Főnix Csarnokban. Persze nem is én lennék, ha nem csesznék el valamit. Rosszul foglaltam a helyet és nem egymás mellé, hanem mögé kerültünk, de szerencsére nem volt annyira gáz. Nagyon élveztük, tök jó poénokat mondott és sztorizott. Szinte rossz kedvem lett, amikor megköszönte a figyelmet és meghajolt.
A buszt lekéstük, hisz 20 perccel később kezdődött, így volt még időnk és betámadtunk a Plázában a Mekit, mert majd' meghaltunk éhen. Annyira elvoltunk, hogy az idővel kicsit megcsúsztunk és 12 percünk volt elérni az utolsó, 22:40-es buszt, ami nagy rohanást igényelt. Jó nagy távot futottunk le teli hassal és 1 perccel indulás előtt szálltunk fel a buszra, de elértük az a lényeg. xD Laciékhoz mentünk és ma jöttem haza.
Holnap leszünk 3 évesek! :D Nagyon kívácsni vagyok az ajándékokra és az AC filmre is.
Na, majd írok beszámoltót.

Remélem nektek is jól telt a karácsony.

Pá! :)

Minden jóra fordul... vagy mégse.

Hoy hoy!

Gondoltam hagyok itt egy rövid firkát a kivégzés előtt, ugyanis holnap infó és elektronika zht- fogunk írni, ami megérzéseim szerint katasztrófa lesz. Ehhh :'D De reménykedem a legjobbakban és ha sikerül átcsusszanom infóból, akkor elgondolkozom azon, hogy kitartok eme szak mellett.
Mostanában eléggé hanyagolom a blogolást és rajzolni sincs időm vagy éppen kedvem/energiám.
Most a szeretteimre koncentrálok, hisz a család széthullóban, a vérrokonaim közül csak anyára és apára támaszkodhatom és tudom, hogy mennyire bántja őket a szipirtyó nagyanyám visekledése. Tudom, hisz engem is bánt ez az egész. Röviden annyi, hogy a szomszéd is többet ér neki a saját fiánál és annak családjánál. De tényleg szó szerint értem. Megbetegedett a szomszéd néni és elkezdett annak a semmire való fiára és a fél pereputtyára főzni. 3 hete voltam nála utoljára, épp betoppantam suliba menet és a szomszéd akkor ment érte az ebédért. Még azt is megkérdezte, hogy mit keresek ott. :'D És nagymama létére annyi nem volt benne, hogy 2 szerencsétlen fasírtot elcsomagoljon nekem. A szomszéd kölyke meg ott tabletezett az asztalnál. Én meg álltam a saját nagyanyám házában, mint egy kuki, hogy ez mos mégis mi?!
Dióhéjban ennyit nagyanyámról és a "szeretetéről".
A legviccesebb az, hogy tavaly mikulásra egy szerencsétlen apró kis csokit se kaptam tőlük, de Laci nagymamája egy giga Milkát nyomott a kezembe. Ez milyen már .. :'D

Ráadásul szörnyű dolog történt, ugyanis Laci nagypapája múlt hét szombaton elhunyt. :( Nagyon sajnálom őt és a családját, sajnos pontosan tudom min mennek most keresztül és minden erőmmel próbálom őt támogatni. Meg persze engem is megrázott a dolog, hisz csak 3 éve vagyok már a családjában. Úgyhogy próbálok megfelelő támaszt nyújtani neki, hisz egykor ő is ezt tette velem.

Plusz továbbra is kínoz a menjek-maradjak? kérdése a szakomat illetően, de úgy vagyok vele, hogy ha meghúznak, akkor az lehet egy intő jel lesz, hogy keressek mást. A más viszont nagyon kockázatos, szóval most nagy döntés előtt állok és nem tudom, hogy mi lenne nekem a jó...

Így az ünnepek közeledtével begyűlnek a gondok, de a suli már csak 2 hétig idegesít, utána január elejéig hószünetem lesz! :D Nagyon várom már, hogy kicsit rendbe szedjem magam lelkileg.
Mikor nincs velem Laci, akkor eléggé magányos vagyok, hisz nem sikerült túl sok új ismeretségre szert tennem az egyetemen. Annyira kevesen vagyunk ezen a szakon és amúgy az iskolában is, hogy olyan, mintha csak mi járnánk oda Allal. ._. Mondjuk jó, hogy ő van nekem, örülök, hogy nem kell esténként egyedül vonatoznom és egészen jó társaság is, csak hát mégis hiányzik egy lány társasága...
A régi "barátaimra" természetesen nem számíthatok, mindenki éli a saját kis életét és én amúgy is csak arra kellettem nekik, hogy lefotózzák az anyagot, elkérjék a házit meg éppen ami kellett nekik.
Abban az emberben csalódtam a legnagyobbat, akiben azt hittem, hogy már nem fogok, vagy nem kell. De hát naiv voltam, hogyan is képzelhettem, hogy én bárkit is érdeklek az iskolán kívül? :D

Na, mindegy. Lassan aludnom kéne, hogy legyen is belőlem valami a holnapi nap folyamán, de azt hiszem úgy is agyatlan zombiként fogom végig szenvedni azt a 1,5 óra infó zh-t. Ehhhh... :'D

Legyetek rosszak.
Pá!

Cosplay láz és Milloween

Yo minna!

Egy ideje nem írtam, mert nem sok időm volt, hisz gőzerővel dolgoztam a Kindred cp-n, ami magamhoz képest időben elkészült. Kb. 2 hétig egyetlen egy kivételével minden egyes nap hajnalig dolgoztam vele. Retard blogon a készítés folyamatait is megnézhetitek.--> 
Csütörtök hajnalban lettem kész az utolsó simításokkal és szombaton volt a con. Pénteken leszálltam suli után a vonatról Debben és onnan Lacival együtt jöttünk hozzánk, mert itt volt az összes cucc és egyszerűbb volt tőlünk menni, hiszen ő messzebb lakik.

Kb. 5 és fél órát aludtunk és szombat reggel 6:30-kor keltünk, mert be kellett menni a debreceni vasútállomásra. Egyrészt azért, hogy felszedjük a többieket, másrészt azért, mert az IC nálunk nem áll meg, csak Debrecenben. Minden simán ment, ami büdös volt, hisz nekünk semmi sem megy egyszerűen. Itt már éreztük, hogy valami nem lesz jó... 6-an mentünk összesen és az oda út tök jó volt. Az IC nagyon modern volt, még sose ültem ilyenen, pedig mentem már jó párszor vele. :O Dante hozott magával egy tök aranyos csajt, így 4-en cseverésztünk a kb 1,5 órás úton. Odaértünk, leszálltunk és elindultunk. Egyedül Laci ismerte az utat és egyből oda is találtunk. Nos, a környék minden volt, csak barátságos nem... Aggódtunk is, hogy itt sötétben milyen lesz visszafele az út... :|

Végül elértünk a művelődési házig, ami nagyon le volt pukkanva. Itt már érződött, hogy semmi jóra nem kell számítani és nem is voltak túl nagyok az elvárásaink, hisz voltunk mi már sok conon, köztük a DérConon is, ami valljuk be, nem lett túl sikeres, de még azt is tudtuk élvezni.
Nem sokat álltunk sorba, hisz alig voltunk. Programok nem nagyon voltak,  kemény 4-5 árus volt. Soha nem jöttem még el úgy conról, hogy ne vegyek valamit, de most üres kézzel távoztam. Az egyik csaj az öltözőben felismert és ilyen szintű gyűlöletet talán nem is éreztem még. Úgy fogott velem kezet, mintha közben megátkozna. Elég frusztráló volt. A másik lánnyal megbeszéltük, hogy csinálunk közös képet, de kb leszart. xD
Hamar beöltöztünk. Iszonyat kényelmetlen volt a pata, Laci pedig a maszktól nem látott és a karmok is szorították a kezét. Nevezni akart Lol versenyre, de egybe esett volna a cp versennyel és nem akarta a Lol-os versenyt választani, hisz tudta , hogy milyen sok energiám és időm van belefeccolva a cp-be. Szóval lehúzta magát. 13:30-kor lementünk a cp versenyre és akkor bejelentették, hogy fél órát csúszni fog. Nagyon sajnáltam szegényt, hisz akkor simán tudott volna játszani, ha ezt előbb mondják. :(

Igazából szinte egész conon ott ültünk az egyik terembe a széken és néztünk ki  a fejünkből. Meg is beszéltük, hogy cp verseny után húzunk haza, mert semmit nem tudunk csinálni. A csajszi, aki velünk jött is benne volt ebben, egyedül Dante nem akart jönni, mert vett 6 db tombolát.
Engem semmi pénzért nem tudtak volna ott tartani. xD

A cp verseny is egy katasztrófa volt. Eleve csúszott, csak nem tudom, hogy miért. Kemény 7 nevező volt és se bevonuló zene nem volt, de még valakinek a karakter képét se tették ki vagy találták el.
A közönség még annyira se méltatta a szerencsétlen cpseket, hogy egy kis tapsot produkáljon. Az én nevemet be se mondták, csak annyi volt, hogy: "K. László és párja". Köszönöm. xD (Y)
Laci feltámogatott a színpadra, hisz a patában nehéz járni és egyensúlyozni, nagyon kevés az a felület, amin jársz. Kemény 1,5 percet töltöttünk a színpadon és a bemondók még a szavunkba is vágtak. Konkrétan leszartak, csak legyenek már túl ezen az egészen. Elég kínos volt.
Számomra az is érdekes volt, hogy Thor mit keresett a zsűriben, hisz az egész cp-jét Loki csinálta a Mjölnireket pedig vette. :'D Annyi köze van a cp-zéshez, hogy beöltözik egy más által elkészített jelmezbe. Kicsit gáz volt ez az egész számomra.

Fél 6-kor lett volna az eredmény hirdetés, de mi már 3 órakor átöltözve menekültünk a vonathoz, hogy a 15:30-as ICvel végre eljöhessünk onnan. Amúgy is sejthető volt, hogy ki nyeri és ő meg is érdemelte, de a zsűri kedvencét továbbra sem értem. Mind1, igazából már leszartam, tudtam, hogy a mi cp-nk semmibe nem volt nézve. Csak haza szerettem volna végre jutni.
De előtte volt még egy kínos beszélgetésem az előző utálkozó csajjal. Arról érdeklődött, hogy miért ilyen népszerű a Retard Művek és hasonlók. Megmutatta az ő oldalát és mondtam is, hogy ismerem és tényleg piszok jól rajzol, de miért kell engem ennyire feltűnően utálni?!
Olyan rosszul esett, hogy a cp-nk le volt szarva, utálatosak voltak az emberek és még vásárolni se tudtam mit. Egy katasztrófa volt.
Esküszöm az egészben az oda út volt a legjobb.

Végül 5-re beértünk Debbe és Lacival elmentünk és vettünk egy giga gyros tálat, csak közben pacalra áztunk. Végül 7-re értünk haza fáradtan, csalódottan és csurom vizesen.
Hamar be is aludtunk és a vasárnapunk is csak lustulással telt. Azért örültem, hogy pár órára, de magamra ölthettem azt, amin 2 hétig melóztam, csak eléggé elvette a kedvemet az, hogy mindenki magasról tett ránk. Még a kibaszott nevemet se voltak képesek bemondani. xDDD :'D
Na, mind1. Legalább vonatoztunk egyet és Lacival voltam. Ennyi jó volt benne. Tokajon keresztül mentünk és a vonat a hegy lábánál haladt el és közben ködös volt minden. Iszonyat szép volt. :)
Szóval minden rosszban van valami jó, de tanulság: SOHA TÖBBET MILLOWEEN!!!

Nah, majd még jövök.
Páá! ^^