Frissítések és egy kis ez az

Halihó!
Mint láthatjátok végre lecseréltem az oldal designját. Ideje volt. ^^"
Továbbá frissítettem a Rajzaim menüt a 2019-esekkel, amiből egyelőre csak egy van, de idővel bővülni fog. Jelenleg megrendeléseket vállalok, hátha befut 1-2, jól jönne most a pénz.
A legutóbbi animációmat sem tettem ki, amit még decemberben csináltam, szóval a bejegyzés végén ezt is pótolni fogom, hátha érdekel valakit innen is. :) Az új is érkezőben van, csak kicsit túlvállaltam magam és egy elég nehéz mozgássorokból álló dolgot csinálok éppen, ami kezdő animálóként elég nagy baromság volt, de még mindig mazochista vagyok. xD
Ami a sulit illeti továbbra sem vagyok előrébb, nem nagyon méltóztatnak válaszolni az emailemre, szóval a héten fel kell hívnom őket. Juhé. ._. Erről egyelőre ennyit, még én sem tudok kb. semmit. Ha lesz valami, akkor majd elregélem.

Lacival jól megvagyunk, sokat segít, hogy át tudjam vészelni ezt az időszakot. Pöszméte is elvan, szép egészséges és olyan rossz,mint egy rakoncátlan gyerek. ♥
Többet jelenleg nem tudok írni, hiszen kb. ezek a fontosabb információk az életemről az elmúlt időszakban. Ráfüggtem az Odaátra, Laci legnagyobb örömére. Egyszer már neki ültem, de akkor nem voltam olyan hangulatban és nem tetszett. De mivel László ennyire imádja, így adtam neki még egy esélyt és tényleg egészen jó. :3

Ennyi lettem volna mára, ez egy ilyen kis törpe bejegyzés volt, de igyekszem magam tartani ahhoz az elhatározásomhoz, hogy havonta 2-3 bejegyzést megejtek. Tavaly elég inaktív voltam, persze érthető okokból, de nem szeretném elhanyagolni a blogot, ha már ilyen sok munkám van benne.
Legyetek rosszak.

Pá!

Szilveszter, szánkózás és egyéb

Halihó!

Mindenkinek utólag is B.Ú.É.K.! Végre lezárhattam ezt a borzalmas évet. Remélem a jövő kicsit jobb dolgokat tartogat nekünk...
A szilveszterem viszont elég jól telt, Laciéknál voltunk, ott volt Tomi, Laciék 2 uncsi tesója és Laci egyik haverja. Igaz, hogy egész éjszaka Rizikóztunk, amit ki nem állhatok, de így is jó hangulatban telt el az új év. Bár a többiek megfogadták, hogy velem soha többé nem Rizikóznak, de nem tehetek róla.. utálom azt a játékot. xD
Egészen reggel 7-ig fent voltunk és tök jó volt minden. Szerintem ez volt az eddigi legjobb szilveszterünk. Bár az alvás kicsit furán alakult, mert Tomi és Laci haverja nem akartak egy szobában aludni, így a srác nálunk aludt Laci szobájában a földön. :"D Kicsit fura szitu volt nekem, de a végén már annyira álmos voltam, hogy nem érdekelt.

Karácsony, színház és évforduló

Yo!

Nos, a hallgatásomnak van oka, de úgy döntöttem, hogy röviden azért megemlékezem az idei karácsonyról is. Eddig azért nem jelentkeztem, mert nem volt kedvem leírni azt, ami velem történt. Csak felhúznám magam újra rajta és annak semmi értelmét nem látom. A lényeg annyi, hogy decemberben olyan dolgok történtek velem a suliban, amik végül egy nagy elhatározásra juttattak. Ott fogom hagyni azt a rohadt egyetemet és Debrecenbe jövök át. Az a bánásmód, hozzáállás és ezek mellé a semmit nem tanulás, a haladás és fejlődés teljes hiánya ezt a döntést eredményezte. Volt egy pont, egy utolsó csepp a pohárban és kész. Én legközelebb már csak ügyet intézni és kiiratkozni akarok oda bemenni. Gyűlölök minden egyes napot, amit abban az iskolában kell töltenem. Nem akarom ezt tovább folytatni még évekig. Nem akarok emiatt beteg lenni, elpazarolni az időmet, az egészségemet és a fiatalságomat. Elég volt. Egyelőre még nem vagyok biztos abban, hogy hova fogok átjelentkezni, de az tuti, hogy soha többé nem akarok a Nyíregyházi Egyetemen tanulni. Ennyi bőven sok volt a sulis ügyemből.

A karácsonyt anya halálának ellenére is vártam egy kicsit. Kíváncsi voltam, hogy a többiek mit szólnak a tőlem kapott ajándékokhoz. Viszont apa depressziója és hozzáállása teljesen lehangolt és végül amikor eljött a szent este, már csak szomorú és magányos voltam. Nagyanyámékhoz mentünk vacsorára, amit képzelhetitek mennyire vártam. Többször megkaptam a szokásos kövér vagy dumát, de most nem toleráltam jól és visszaszóltam. Nagyanyám meg nem értette, hogy mi van, mert eddig nem kaptam fel ennyire a vizet. Nem voltam most olyan hangulatban, hogy azt hallgassam egy 100+ kilós tehéntől, hogy én mennyire kövér vagyok.

Szerencsétlen november

Yo!

Egy ideje nem jelentkeztem, de nem igazán volt kedvem beszámolni a sok bénázásomról, ami ebben a hónapban ért. Persze történtek jó dolgok is és azokat is meg akarom említeni, de először leírom, hogy mire is utal a bejegyzés címe.
Ez az év sok jót nem tartogatott a számunkra és úgy tűnik, hogy a sok csapásból soha nem elég. A szűk családon belül is történtek elég durva dolgok, például fényes nappal megtámadták nagybátyámat a háza előtt és hasonlók.
Persze én sem kerülhettem el a szerencsétlenségeket, 2 héten belül 2 elég csúnya sérülést szereztem.

Az első úgy történt, hogy a tanár még este 7-kor is darálta az anyagot, így féltem, hogy nem érem el az utolsó előtti vonatot. Rohantam a busz elé, ami kivisz a vasútállomásra. A suli parkkal és erdővel van körül véve és a parkon át akartam rövidíteni a buszmegálló felé. A sötétben nem láttam, hogy az egyik fa gyökere keresztezi az utat és egy óriásit estem rá a jobb térdemre. A tenyereim is lehorzsolódtak kicsit és a bal térdemet is megütöttem. A jobb viszont elég csúnyán megsérült: nagyon lehorzsolódott, ráadásul a súrlódástól a nadrágom szöszével telement a seb és még jól fel is dagadt. Vérző, sajgó térddel ültem végig a több, mint 1 órás vonat utat és este 9-kor már nem volt orvos, akivel eláthattam volna a sebemet. Amennyire tudtam, kitakarítottam, de így is fekete volt a nadrág szösztől a seb. Másnap nem meglepő módon gennyezett és nem igazán tudtam járni, szóval elkínlódtam magam biciklivel az orvoshoz, ahol el is láttak, de még másnap is be kellett mennem kötözésre. A seb csak 1,5 hét után gyógyult be, de szerintem meg fog látszani a helye.

Múzeumos hétvégék és Pöszmétés hétköznapok

Üdv!

Egy ideje már nem írtam, de csak úgy telnek a hetek és a suli mellett nem sok energiám van. Bár

állandóan beteg vagyok, kedd este hazafelé a  vonaton nagyon hideg volt, szerdára bedurrant a torkom, ma már nem is mentem suliba. Bár számítottam rá, hogy sokat fogok betegeskedni. Érthető okokból nem a legjobb a mentális és a fizikai egészségem. De azért történnek jó dolgok is. Lacival az elmúlt 2 hétvégén voltunk múzeumban. Ami nagy szó, mert eddig elég nehezen lehetett elvinni, de mivel már nincs, aki velem jöjjön, így elvállalta ezt a terhet. xD Múlt hét előtt a debreceni Modem Impressziók kiállításán voltunk. Nagyon jó volt, csak kicsit keveselltem. De nagyon jól esett ennyi idő után művelődni egy kicsit. Múlt héten pedig A vikingek előtt című kiállítást néztük meg a Déri Múzeumban. Szegény Laci nagyon készült erre a tárlatra, de nem volt sok minden, csak 2-3 rozsdás kard és apróságok. De 300 Ft-ért végig nézhettünk egy jó kis japán tárlatot, utána egy 5 teremnyi képből álló kiállítást, egy temetkezési kiállítást ie. 3500-tól a honfoglalásig, az egyiptomi tárlatot is megnéztük és utána jött a vikinges, ami nagyon gyér volt. Én személy szerint az összeset nagyon élveztem. Laci sajnos csalódott, de legalább tartalmasan töltöttük a szombat délutánt. :)
Szóval így teltek az elmúlt hétvégéim.