2013. február 17., vasárnap

Filmest

Üdv néktek és házatok népének!
Képzeljétek, péntek este filmest volt a Megyóban. Ami annyiból állt, hogy 7-kor odamentünk és 10-től reggel 6-ig filmeket vetítettek. Azt hittük, hogy fogunk aludni is... hát kár volt elcipelni a hálózsákot ><".
Legjobban Az árva c. horror tetszett *-* Bár nem volt félelmetes, de jól esett a Project x után ˇ-ˇ".
Egyébként oda fele menet nagyon megijedtem. Egy gyors buszra szálltam fel és nem arra kanyarodott, amerre szoktak azok a buszok, amikre felszállok. Nagyon betojtam, mert az én kitűnő tájékozódási képességeimmel este sötétedéskor ha engem kitesz egy ismeretlen helyen többet nem kerülök haza :"D
Szerencsémre megállt a buszvégen, így Écivel a megbeszélt találka helyen találkozhattam is. Bár én hamarabb odaértem, így a sötétben álldogáltam. Egyszer csak elmegy előttem egy srác és visszafordul. Én kikerekedett, gyanús szemekkel pillantok rá. Erre ő: Szia!
én: - Sz..szia..
Ő: -Nem tudod, hogy a közelben hol lehet hamburgert venni?
én- Bocsi, nem tudom.
Ő: -Oké, köszi.
én: -Sz...szívesen...
Láttam, hogy amikor visszahőköltem tőle ugyanúgy megijedt, mint én tőle. Olyan gyomor idegem lett ettől, hogy az valami hihetetlen. Szerencsére jött hamar Éci. T_T
Olyan hajnali 2-körül bementünk a teremben és megláttam, amint vmi fekszik a pad alatt. Barni volt az, begöngyölközve egy hálózsákba. Először azt hittem, hogy egy hullát rejtettek oda. :(
Miután megnéztünk vagy 5 filmet, már reggel fél 6 lett és mehettünk is haza. Olyan hamar eltelt. T_T Pedig nagyon élveztem. A buszmegállóban Bogival ültünk és egyszer csak oda jött hozzánk egy pali. Kalapot viselt és bűzlött az alkoholtól. Kérdezgetett, hogy nincs-e cigink meg nincs-e kedvünk vele menni. Bogi ijedten nézett rám, míg én nyugodt, rezzenéstelen arccal néztem magam elé. Azt reméltem, ha semmibe veszem talán békén hagy, de Bogi túl sokszor nézett rá. Gyilkos pillantást vetettem a csávóra, aki egy kicsit hátra hőkölt, de nem tágított. Ekkor megkérdezte, hogy nincs-e kedvünk valami máshoz, mire én: NEM! Menjünk innen!-karon fogtam Bogit és kiszúrtam, hogy ott van Huni és Kira és még Imi is. Odasiettünk és szerencsére a pali nem mert utánunk jönni.
Legszívesebben behúztam volna neki egyet. Boginak annyi szerencséje volt, hogy ott voltam. Nem lett volna ereje eljönni és nemet mondani, ezután végig csak reszketett és sírásra állt a szája. Milyen világ ez...?!
Szombaton meg egész reggel aludtam és olyan d.u. 1-kor keltem fel. :"D
Jó kis nap volt ez. Már alig várom, hogy jövő évben is megrendezzék.
Ennyi voltam mára. Pá!

2 megjegyzés: