Ez lenne a barátság? :D

A mai napom iszonyatos volt, egészen délutánig. Az osztály olyan szinten kikészített, hogy sírhatnékom volt. De minden megváltozott, amikor Annáckával és SzobyBogyval a falu főterén visítva nevettünk 2 óra hosszáig :"D Aztán Annáckával elmentünk fagyizni és azon szakadtunk egy fél óráig, hogy 3 extra csokis gombócot kértem xDDD Ezt nem lehet leírni x3

Ezután elmentünk a szokásos pénteki helyszínünkre, az óvoda mögötti játszótérre és hintáztunk meg röhögtünk egy sort. Aztán elhívott, mert ma kezdődött a faluban a sportnap és este 9-kor ilyen falu futás volt, utána játékos vetélkedők voltak amiken szintén sírva röhögtünk. Mikor indultam a megbeszélt helyre és Annácka fölhívott, hogy "Szia! Hol vagy?" az olyan jól esett. *-* Meg az is, hogy mondta, hogy én is menjek velük. Odajött hozzánk Orszika és Vaxi is. Velük is megvoltunk. Aztán odajött Csákó is. Mellesleg az utcámban lakik, de a köszönésen kívül eddig egy szót sem váltottunk. Bár ezt a bandát én ismerem, mert amikor elsős voltam, akkor velük jártam drámára. Ekkor ők nyolcadikosok voltak, így én felismertem őket de nem hiszem, hogy tudják én ki vagyok. Még a szerepükre is emlékszem. Meg arra is, hogy mi volt a szövegük. Még mindig kívülről fújom. xD Kiskoromban is szerettem elnézni őket, hogy mennyit nevetnek és mindig figyelemmel kísértem a hülyeségüket. És most, 8 év elteltével sem változott ez meg. :) 

Most oly boldog vagyok, mert ma este szóba mertem állni olyan fiúkkal, akiket igazából én ismerek, de nekik én idegen vagyok. És már ez a pár mondat is áttörés nálam. Rájöttem, hogy eddig rossz társaságban voltam és még meg kell azt szoknom, hogy ha beszélek, akkor meg is hallgatnak. Emiatt többször is zavarba jöttem és elkezdtem dadogni xD :$ 

Azt hiszem új korszak kezdődik az életemben és érzem a változás szelét. Még meg kell tanulnom hogyan legyek nyitottabb és miként kezeljem az embereket. Teljesen beszűkültem a magam szürke kis világába és féltem a többi embertől. Elcsodálkozva néztem, hogy milyen kedves és vidám emberek is vannak a világon, akiknek nem az a lényeg, hogy milyen smink  van rajtad, hogy van kivasalva a hajad. :D Ja és ha már utaltam a gráciákra... Hát ők is ott voltak. Elvonulva ültek a padon és savanyú képpel, full sminkben (ESTE!!!) néztek eme vidám társaságra. Istenem, azokért a tekintetekért megérte elmenni. No, meg mivel ez egy sportbarát rendezmény volt, rendeztek futást, amin mi 4-en sétáltunk de aztán visszafordultunk, mert kezdett ciki lenni a helyzet xDDDD Ja, meg kaptam ilyen menő tollat. 8)

Anya mindig is mondta, hogy az emberek nem olyanok, mint ezek a libák, de tényleg igaza volt! (mint mindig xD) Ezek szerint Annácka a barátnőm? Mert hát sok mindenki mondta már nekem, hogy "óh mi legjobb barik vagyunk" meg ilyenek, de eddig még nem éreztem ilyet. S az osztálykirándulásra is azt mondta, hogy legyek vele egy szobában. Ez is olyan jól esett, örömömben kiáltani tudnék. Teljesen fel vagyok pörögve :D Remélem ez így is lesz, és nem kell benne is csalódnom, mint már oly sok mindenkiben. Erre gondolni sem akarok! Vagy csak én fújom fel nagyon a dolgokat?! 

Mert anya azt mondta, hogy az természetes, ha hívnak meg nem kezelnek úgy, mintha ott se lennék és nem hagynak ki mindenből, meghallgatnak és normálisan bánnak velem. Mert nekem eddig nem voltak ezek a dolgok magától értetődőek :)) Remélem mostmár azokká válnak, és tényleg megszokott lesz, hogy elhívnak magukkal és nem hagynak ott mindenhol.

Na pá! Legyen nektek is ilyen szép napotok! ^__^