A legfőbb kérdés az, hogy miért is lett ekkora sikere mind a mangának és az animének (no meg persze a hozzá készült játékoknak és isten tudja még miknek)?
Mondhatni lerágott csont ez már, de mai napig aktuális téma. Most akkor hogy is van ez?
Eleinte úgy hittem a Naruto csak az Animax előtt ülő igénytelen szinkront tűrő emberkék szórakozása. Pedig nem! Eleve előítélettel vagyok (nem tudom ti, hogy vagytok vele) az olyan művek iránt, amik nagyon népszerűek és úgymond mindenki "kenyere". Meg aztán sokan fikázzák, hogy ilyen szar, meg olyan szar. De ember! Ha olyan dolgokra utalsz rá, ami a sokszázadik részben van, akkor te is nézed! Valljuk be: a Barátok közt -öt is ciki nézni és sokan nem ismerik be, még is fél Magyarország azon csüng esténként. (bár én még életemben nem láttam végig egy részt sem, de ezt most csak szemléltetésként írtam)
A Naruto jó! Én is főleg emiatt lettem anime fan és nem hiszem, hogy én lennék az egyetlen, akit ez az anime húzott bele a tányérszemmániások világába.;)
Maga a történet is érdekes, bár szerintem a Naruto kevésbé szövevényes és érzelemdús, mint a Shippuuden. Vagy csak már kis milliószor láttam az ismétléseit (komolyan nem szándékos volt! régen nem volt netem T_T muszáj voltam Animax-en és Jetix-en nézni) és már nem ad semmi újat. Arról már nem is beszélve, hogy az uccsó évadok szinte csak fillerekből állnak és maga Uzumaki uraság is idegesítő. Az gáz, ha utáltam a főszereplőt? Mindig szurkoltam, hogy a gonoszok nyírják ki. xD Szerintem irritáló és erőltetett ez a "sohanemadomfelmertezazénninjautam" szöveg. Valahogy nem tudtam érvényesülni a karakterével.
Viszont amikor Sasuke lelépett, onnantól kezdve kezdtem megkedvelni.Az elkeseredett harc, hogy visszaszerezze a barátját valamiért imponált nekem. Akkoriban nem nagyon voltak csak netes barátaim és vágytam rá, hogy egy Narutoszerű emberke úgy vágyjon a barátságomra, mint ő a Sasukéjéra.
Aztán nem sokkal ezután ugye elkezdődött a Shippuuden. Az első 60-70 rész úgy volt szar, ahogy az elő van írva. De annyi fanartot, fanficet, amv-t láttam, hogy hajtott a vágy, hogy megismerjem az Akatsukit. :)
És érdemes volt kivárni!
Ha bár ezek a vissza-visszatérő Naruto edzések néha vontatottak, de amikor a "Bölcs formát" tanulta... na az kemény volt érzelmileg. Igen. Érzelem!
Most, hogy a szereplők vagy 3 évvel idősebbek lettek és mondhatni felnőttek az érzelem világuk is bővült. Naruto sem az a hülye kölyök már és egyre jobban megszerettem. Valamiért magamat is látom benne. Na jó és nem vagyok Jinchuuriki meg a szüleim is vannak, de a magányt jól ismerem. És szerintem ezzel nem csak én vagyok így...
Valahogy az egész történet és a szereplők is sablonosnak tűnnek, de aztán megismerjük őket közelebbről és megváltozik róluk a véleményünk. Én mindig ezt a következtetést vonom le: az, hogy valaki milyen emberré válik függ a környezetétől, a körülötte lévő emberektől és a hozzáállásától.
Valamiért gondolkodóba esem olyanokon, hogy vajon Nagato, Itachi, Kisame, Orcsimarcsi stb. miért lettek olyanok, amilyenek....
Na szépen vagyunk.... fényezem itt a sorozatot, de azért lássuk be, sok hibája is van:
- A grafika nem a legszebb, de a harcjelenetek egész ütősek.
- Néha nagyon idegesítő, amikor 4 részen keresztül harcolnak és a fele az előző rész ismétlése.
- <----Bírom ,amikor egy vérző, félholtra vert fazontól megkérdezik, hogy: "Jól vagy?" mire ő: "Igen" és próbál erősködni, közben meg csak a jóisten tartja benne a lelket. (ezt a képet én készítettem xD)
- Utálom a filler évadokat.
Sasuke is eleinte kígyó, majd héjává válik, ami a világ fölött uralkodó erő jelképe. Na meg ugye kígyókkal táplálkozik, amit fel is tüntetnek a sorozatban...
/Saját készítésű kép xDD/
Vagy vegyük Konant, aki a remény hídjának tartópillére akar lenni. (próbálok nem spoilerezni, de így nehéz kifejteni azt, amit akarok xD). A lényeg az, hogy a híd két világot köt össze, ezt jelképezi a felette lévő szivárvány (aki látta, érti). Ha jól emlékszem egy pillangó is elrepül fölötte, ami meg a halál és a halálból való visszatérés, újjászületés jele. (japánban pedig kifejezetten a halálé). A pillangó jelképpel sokszor összefuthatunk az animében.
És szerintem nem magyarázom túl a dolgokat, csak próbálok minden mögöttes jelentésre ráakadni és megfejteni a dolgokat. :)
Amúgy az openingekben is sok az utalás, mondhatni spoiler szinten megy a dolog. :)
Na jó, befejeztem a jelképek megfejtegetését, mert akkor soha nem érnék a mondandóm végére. xD
S ha már itt tartunk: nincs olyan Naruto zene, amit ne szeretnék. Valamiért még mindig sikerült eltalálni az ízlésemet és ha eleinte nem is tetszik egy-egy szám, annyiszor hallom, hogy megszokom xDDDD
Ja és amit még fontos megemlítenem, hogy itt nem mindig csak a jó győz. A Shippuudenben szép számmal hullanak a jó oldalon álló és fontos mellékszereplők. Jó sokat is bőgtem rajtuk xDMeg aztán szeretem, hogy mindig visszautal egy régebbi eseményre, vagy még a sorozat legelejére és sokkal később érteti meg velünk azt, hogy mi is történt igazán.
Bár azért azt nem tudom, hogy most negatívumnak vagy pozitívumnak számít a mániákus Sasuke üldözés. Mert ez már szerintem nem egészséges szinten zajlik. Bár ha úgy vesszük Naruto eleve nem normális és Sakura is kattant egy nőszemély. :") Meg aztán annyi idióta jelenet van benne, hogy néha a röhögéstől folyik a könnyem és nem a mély érzelmektől. Azért lássuk be, elég gyakran lehet agyfaszt kapni a Narutotól. ^^"
Mit is írjak még? Nehéz lenne egy több mint 500 részes és rengeteg évados animét teljesen kivesézni egy bejegyzésben. Apropó: a Naruto mániám Fekete Daninak is köszönhető, hisz hatalmas Egy Akatsukis élete fan vagyok és csak még jobban megszerettette velem a Narut. Köszi Danci :3
Hümmm.... mára elég ennyi, később jelentkezem. Búcsúzóul egy kawaii kép Itachiról és Sasukéról (Naruto S. 247 vagy 248. rész).
Pá! ^_^
Ez én lennék XD
Flo...
Flo és én :)
Flo és Ágota
3-an
Ágota és én
Ágota és Flo
Flo és én
Eszem a belem :")
Ágota és én
Én :D
